Kövesdi Gábor: Felajánlom a Healhop know-how-ját a magyar egészségügy fejlesztésére

Kövesdi Gábor igazán gáláns felajánlást tett az állami egészségügy fejlesztésével kapcsolatban. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mondjuk, minisztériumi szinten lesz-e rá fogadókészség. Ha igen, nem is kicsit meglepődnék, de lelkesen beszámolnék a fejleményekről. Remélem, Gábornak kezdő fiatal vállalkozóként lesz türelme és energiája, hogy sikereit minél többen testközelből élvezhessék. A Healhop az első piactér, amely bizonyítja, hogy a magánegészségügyben is működhet a más területeken már megszokott kényelmes, internetes vásárlási modell. A Hiventures kockázatitőke befektető mindenesetre bízik a magyar startup úttörő szerepében. Én pedig abban bízom, hogy Önt is érdekli az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 97. interjúja.

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– A Healhop előtt nem beszélhettem karrierről, ugyanis egyetemista voltam. Büszke vagyok rá, hogy sikerült elindítani egy olyan vállalkozást, ami a maga módján úttörőnek számít.

– Milyen távra tervez?

– A magyar egészségügynek még rengeteg innovációra van szüksége, a mi célunk a magánegészségügy hozzáférhetőségén javítani. Ezt követően pedig megvannak a lépcsőfokok, így bátran mondhatom, hosszútávra tervezek.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Szeretném, ha a Healhop ki tudna lépni a régióba, hiszen hasonló piaci viszonyokkal és egészségügyet érintő problémákkal találkozhatunk ezekben az országokban is.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Elsősorban nagyapámtól, aki gyermekkoromban megtanított barkácsolni, szerelni, enélkül nem is lehet magabiztosan elkezdeni az életet. Mindemellett pedig kedvenc közhelyem az, hogy legjobban a saját, majd mások hibájából tudunk tanulni. Egy startup esetében ez hatványozottan igaz!

– A szakterületén hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?

– Természetesen külföldön több a lehetőség és a tőke is – ezt kár lenne tagadni, de én azt érzem, hogy nekem itthon van dolgom. Ahhoz, hogy itthon egyről a kettőre léphessünk bizonyos munkákat el kell végezni.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Tulajdonképpen bármelyikben, ameddig tehetségem fejlődési lehetőséget biztosít, és van olyan cél a munka végén, amivel tudok azonosulni.

– Milyen módszerekkel fejleszti üzleti kapcsolatait?

– Elsősorban a pozitív ösztönzőkben hiszek, valamint a gyakori személyes találkozók a bizalmon alapuló üzleti kapcsolat elsődleges feltételei.

– Mire sajnálja az idejét?

– Nem sajnálom semmire, igyekszem teendőmet úgy elvégezni, hogy tanuljak valamit belőle, vagy legalább bármilyen hasznosítható tapasztalattal legyen a vége.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Az egészségre és a tanulásra például nem, de ragaszkodom hozzá, hogy hatékonyan legyen elköltve.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Nagyon zavar, ha valaki nem tud „outside the box” gondolkodni, valamint, ha nincs önreflexiója. Véleményem szerint ezek a rugalmatlanságok útjában állnak annak, hogy értelmes társadalmi vitákat lehessen folytatni, ami előfeltétele a társadalmi innovációnak.

– Milyen területen vállalna önkéntes munkát?

– Bármilyen tapasztalatomat, amire eddig szert tettem, szívesen megosztom azokkal, akik hasonló dologba vágják a fejszéjüket, mint például a Healhop. Ezenkívül a Healhop működtetése során kialakult know-how-t szívesen felajánlom az állami egészségügy fejlesztésére, ha van rá fogadókészség.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Szentendrén a régi lakhelyem környéken szoktam futni – ez egy időre minden feszültséget kiszed belőlem, de egy jó filmet sem szoktam kihagyni.