Koharek András: Nem szeretem a konzerv megoldásokat

2020. 04. 21., 10:00

Magyarországon még nagyon sok lehetőség van a digitális oktatás területén, így még hosszú ideig nem fogok unatkozni – mondta az Üzletemnek Koharek András, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elektronikus oktatás szakértője, az AR Tudásmenedzsment Kft. ügyvezetője.

Koharek András 1999-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán Management & Consulting szakirányon. Még az egyetemen három barátjával alapított egy céget, amelyben az akkor Magyarországra megérkezett modern menedzsment tréningeket tartottak vállalatoknak. Ez a cég, illetve ezek a tréningek voltak az alapjai az első e-learning moduloknak. Egy közel 10 éves pénzintézeti szektorban történt kitérő után 2010-ben tért vissza az e-learning világába, az AR Tudásmenedzsment Kft.-vel. 2010 óta a bloguk az egyetlen folyamatosan működő szakmai blog, az AR Tudásmenedzsment pedig az egyik meghatározó digitális oktatási vállalkozássá nőtte ki magát.

András rendszeres előadó konferenciákon, az Országos Humánmenedzsment Egyesület e-learning szakértőjeként és az AMCHAM HR bizottságának tagjaként pedig igyekszik aktívan részt vállalni az e-learning, illetve a digitális oktatás kapcsán felmerülő kérdések megválaszolásában. A koronavírus okozta helyzetben iskolákat és különböző szervezeteket segítenek a digitális átállás első lépéseiben. Következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 164. interjúja.

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Azon belül, hogy 10 év alatt sikerült a magyar e-learning piac meghatározó vállalatát felépíteni, két konkrét esetet említenék. Az egyik projektünkben 2 hónapunk volt egy több 10 ezer főt érintő, új szoftver, illetve üzleti folyamat oktatására. A szoftver természetesen folyamatosan készült, így a szoftver- és a tananyagfejlesztés tulajdonképpen párhuzamosan folyt. A másik esetben egy nagyvállalati teljesítmény értékelési rendszerrel kapcsolatban készítettünk esettanulmányokkal és videó betétekkel színesített tananyagot, szintén elég rövid idő alatt. A kapott visszajelzések alapján helyes döntést hozott a nagyvállalat, hogy kizárólag az általunk készített e-learning anyag felhasználásával oktattak.

– Milyen távra tervez?

– Magyarországon még nagyon sok lehetőség van a digitális oktatás területén, így még hosszú ideig nem fogok unatkozni.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Több esetben közel kerültünk már ahhoz, hogy egy tucatnyi napból álló új munkatárs betanítási programot blended (kevert) módszertanú oktatássá konvertáljunk. Részleteiben ez már sikerült, de egy teljes programot az elejétől a végéig még nem csináltunk meg.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Szakmailag az önképzés játszotta, illetve játssza most a legnagyobb szerepet, valamint az angol nyelvű blogok, szakcikkek és konferenciák.

Mivel motiválja a kollégáit, társait?

– Bizalommal, amely minden síkon megjelenik. Nálunk már 4-5 éve megszokott volt a home office, mert megbíztam a kollégákban. Hosszú évek óta úgy adunk át tananyagokat az ügyfeleknek, hogy én nem látom azokat, mert biztos vagyok abban, hogy minőségben és működésben megfelelnek az általam támasztott magas elvárásoknak.

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Tavaly óta kacérkodom azzal, hogy beiratkozom egy cukrász tanfolyamra. Családom szerint van tehetségem a konyhában, talán egy kis strukturálással még jobb lenne a kakaós csigám. Komolyra fordítva: barátaimmal elkezdtünk egy új, az értékesítés fejlesztés és az oktatás határán lévő projektet. Ez megint egy újfajta kihívás.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Nem szeretem a konzerv megoldásokat, így minden új partnerünkkel igyekszem hosszabb beszélgetések során feltérképezni az igényeiket és a különböző megvalósítási lehetőségeket. Igyekszem aktív lenni a közösségi médiában, előadásokat, tréningeket tartok magam is az ügyfeleinknél.

– Mire sajnálja az idejét?

– Nem szeretek várni, feleslegesen pedig különösen. Minden mást igazából igyekszem befektetésként felfogni, ami idővel megtérülhet.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Két dologgal. Ha feleslegesen kell várnom valamire vagy valakire. Másrészt ha valamit én rontok el úgy, hogy pontosan látom utólag, hol kellett volna más irányba indulnom.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Egyetemistaként éveket töltöttem az aiesec-ben (közgazdász hallgatók nemzetközi szervezete), utána a JCI-Junior Chamber International „foglalkoztatott” hosszú évekig. Most a karantén alatt iskoláknak segítünk oktatási rendszereket létrehozni és üzemeltetni, ezt a járvány elmúltával is folytatni fogom.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– Élményekre, utazásra.

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Az utazáson túl a sport, illetve a barátainkkal együtt töltött hosszú órák. Na, meg a kakaós csigák!

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS