A Talentuno a recruitment iparágat forradalmasítja és demokratizálja – mondja az Üzletemnek Kelliár Zsolt. A Talentuno társalapító ügyvezetője úgy látja: olyan gyorsan változik a világ, hogy nem érdemes részletesen öt vagy több évre előre tervezni.
Kelliár Zsolt az USA piacát is be akarja venni. A cég, amely a Hiventures növekedési portfóliójának egyik legdinamikusabban fejlődő startupja, legújabb termékét a napokban mutatta be. A MatchMakert a már megszokott applikációjukba építették be, amelyen keresztül bárki, bárkit ajánlhat egy munkára és ezzel még pénzt is kereshet szabadúszó fejvadászként. Zsolt szerint a nyugati terjeszkedés lesz majd az igazán „challenging” terep. Addig is következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 112. interjúja!
– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?
– Egyértelműen a Talentuno jelenlegi – állapotát. Olyan stádiumba értünk el ezzel a startup vállalkozásunkkal, ahová általában már nagyon kevesen jutnak el. Most minden adott, hogy egy igazán kiemelkedő nemzetközi sikersztorit építsünk fel, ezért minden erőnket ide koncentráljuk. Ráadásul úgy érzem, hogy jó célért dolgozunk. Egyrészt segítünk az embereknek munkát találni, másrészt lehetőséget adunk több ezer felhasználónak (MatchMaker-nek), hogy pénzt keressenek egy olyan iparágból, amiből eddig nem volt lehetőségük. Ezért élünk gyakran az Airbnb vagy az Uber analógiával, csak a Talentuno a recruitment iparágat forradalmasítja és demokratizálja.
– Milyen távra tervez?
– A magánéletemben és céges szinten is általában 5 évre tervezünk high-level szinten, de a konkrét taktikai tervek körülbelül 1 évre előre vannak meg, azonban még ezek is sokszor változnak. A klasszikus tervezésnek nem vagyunk a hívei, sokkal inkább egy agilis szemléletmódban való gondolkodáshoz és a folyamatos változásokhoz szoktunk. Tudjuk, hogy az igényekhez a lehető leggyorsabban igazodva kell alakítanunk az életünket és az üzleti döntéseinket is. A világ annyira gyorsan változik, hogy igazán már nem is érdemes részletesen 5 vagy több évre előre tervezni. Ugyanakkor készen kell rá állni, hogy a felmerülő jó lehetőségekre azonnal rá tudjunk mozdulni.
– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?
– Nagyon hosszú, de csak hogy pár dolgot említsek, például szeretnék a Vörös-tengerben búvárkodni – ehhez idén nyáron csináltam meg a PADI búvárvizsgát. Ami még nagyon vonz, az az ejtőernyős ugrás, ezen kívül rengeteg országba szeretnék eljutni, ami nagyon izgat, az Izland, Dél-Amerika, Kuba és Skócia. Business szinten pedig célom, hogy unicorn cégként írhassuk be magunkat a történelembe a Talentuno-val, 10 millió usert szeretnénk elérni, és az USA piacát is be akarjuk venni!
– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?
– Nehéz kérdés, mert sok különböző embertől tanulhattam, szeretem mindenkitől ellesni azt, amiben igazán jó. Akit viszont mindenképpen szeretnék megemlíteni a közelmúltból, az Joe Wilson, aki a Talentuno stratégiai tanácsadója is. Ex-Microsoft top vezető. Ő nagy hatással van ránk, és az, hogy idáig jutott a cég és tudunk sikereket elérni, neki is köszönhető.
– A szakterületén hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?
– A recruitmentben komplex és globális problémák vannak. Mindenkinek „nagyon fáj”, hogy most így működik a rendszer és a hatékonysági mutatók mélypontot jeleznek. Ezért mind hazai, mind a külföldi piacokon rengeteg fejlődési lehetőség van ebben az iparágban. Nekem személyesen a külföldi nyitás lesz nagy kihívás, például az USA vagy UK piaca. A hazai piacon már elég otthonosan mozgunk, sőt, a régióban is. Persze itt is lehet mindig tanulni, fejlődni, de a nyugati terjeszkedés lesz majd az igazán „challenging” terep!
– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?
– Úgy érzem, hogy megérkeztem oda, ami a legjobban fekszik nekem. Egy innovatív, tech-orientált startup cégvezetője lehetek. Minden nap látom azt, hogy a lelkesedés, a rengeteg munka, amit a csapat beletesz, meghozza a gyümölcsét. Örülök, hogy eljutottunk idáig.
– Milyen módszerekkel fejleszti üzleti kapcsolatait?
– A networking eseményeken, üzleti reggeliken mindig bele lehet futni érdekesnek és értékesnek ígérkező kontaktokba. LinkedIn-en is foglalkozom kapcsolatépítéssel, de van több saját szervezésű rendezvényünk is, amelyek remek terepet biztosítanak erre. Rengeteg előadáson, szakmai rendezvényen vagyunk jelen itthon és külföldön is. Persze spontán kötetlen kávézásokból és beszélgetésekből szintén kialakulhatnak virágzó üzleti együttműködések. Illetve vannak olyan esetek, hogy valakit személyesen megkeresek, mert szeretnék tőle valamit tanulni, vagy közös céljaim lehetnek vele.
– Mire sajnálja az idejét?
– A semmittevésre, az alvásra és a problémás dolgokon való kesergésre.
– Mire nem sajnálja a pénzt?
– Utazásra, kirándulásra, egy jó étteremben egy finom vacsorára, vagy egy jó borra. És természetesen a számomra fontos emberekre, a barátaimra, a családomra.
– Mivel lehet felbosszantani?
– Nehéz felbosszantani, mert általában higgadtan, nyugodtan reagálok mindenre, de például azzal igen, ha valaki húzza az időt, ha nem haladnak pörgősen a dolgok, és a sok felesleges beszéddel.
– Milyen területen vállalna önkéntes munkát?
– Ha lehet választani, akkor az oktatás mellett döntenék, de egyébként szívesen beszállok egy jó társadalmi cél érdekében akár egy óvoda kifestésébe vagy szemétgyűjtési akciókba is.
– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?
– Nemrégen született meg a kisfiam, most 4 hónapos. A vele töltött idő teljesen kikapcsol, minden másról eltereli a gondolataimat, és ilyenkor sokszor megtehetem, hogy csak rá figyelek. Emellett jól esik egy jó kis hegyi túra, egy izgalmas kirándulás, és persze a sport.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.