Hunyadi Szabolcs: Menedzserként is olyan ember maradtam, mint amilyen „közlegényként” voltam

Hunyadi Szabolcs Budaörsön élt nagyon sokáig a szüleivel és testvéreivel. A Budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban érettségizett 1992-ben. A sport és a tanári pálya érdekelte, ezért a Testnevelési Egyetem tanári szakán tanult tovább és diplomázott 1996-ban. Onnan viszont nem a tanári pályára vezetett az útja, hanem hivatásos sportoló lett. Egy bokatörés után ébredt rá ennek a kockázataira, ezért a felsőfokú tanulmányait a Külkereskedelmi Főiskolán folytatta és közgazdász oklevelet szerzett 2001-ben.

Ekkor már a Bridgestone magyarországi leányvállalatánál dolgozott területi értékesítőként. Fokozatosan kapott egyre komolyabb kihívást jelentő pozíciókat, először key account manager lett, majd a First Stop szervizhálózat kiépítéséért volt felelős. Értékesítési vezetőként 2008 óta dolgozik. 2016 óta képviseli a Bridgestone-t a Magyar Gumiabroncs Szövetségben, amely szervezetben 2019-ben az elnöki feladatokat látta el. Következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 165. interjúja!

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Szigorúan vett szakmai sikernek, a világpiac vezető gumiabroncsgyártójának hazai képviseleténél eltöltött több mint két évtized alatt tulajdonképpen 3 eredményt tekintek: az egyik, hogy 2005-től kiindulva felépítettünk egy olyan kiskereskedelmi gumiabroncs szervizhálózatot, amilyenből azóta is nagyon kevés van, és amire a konkurensek is referenciaként tekintenek. A másik, hogy a 2010-es években, bő 5 év alatt megdupláztuk az értékesítési volumenünket és ezáltal majdnem dupláztuk a piaci részesedésünket egy megújított márka stratégiával. A harmadik, hogy a Kelet-európai regionális menedzsmentünk 2017 elején rám bízta a magyar mellett a cseh és a szlovák piac értékesítési csapatának vezetését is. Azonban ezek mellett azt még nagyobb „sikernek” tartom, hogy megmaradtam ugyanolyan embernek menedzserként is, mint amilyen „közlegényként” voltam. És ezt azért emelem ki, mert a pályafutásom során többször tapasztaltam olyat, hogy adott személyeknek teljesen megváltozott az attitűdje miután feljebb lépkedett a ranglétrán – tőlem ez teljesen távol áll.

– Milyen távra tervez?

– Szerencsére abban a helyzetben vagyok, hogy hosszú távra tervezhetek. Lehet, hogy ez most furán hangzik, és tíz évvel ezelőtt én sem így láttam volna. Túl vagyok 44 nyárigumi- illetve téligumi szezonon, a hozzájuk tartozó kampányok minden tapasztalatával. És éppen ezeknek a helyzeteknek az összetettsége az, ami érdekessé teszi még mindig a munkámat számomra, valamint az, hogy nem volt köztük 2 ugyanolyan szezon. Emiatt kell naprakésznek, felkészültnek lennünk. Ja, és azt még nem is említettem, hogy az autóiparban zajló forradalmi változások minket, gumiabroncs gyártókat is új helyzetek elé állítanak. A jövő izgalmas, én így látom, mert itt van egy karnyújtásnyira.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Borzasztóan leegyszerűsíthető a filozófiám ebben a tekintetben: mivel régóta piacvezető nemzetközi vállalatnál dolgozom, szeretném meghonosítani azt a szemléletet, ami az elvtelen, megszokásokon alapuló profithajszolást háttérbe szorítja, vagy legalább lefékezi. Sokkal inkább a fenntartható fejlődést szeretném szolgálni és bízom abban, hogy ehhez a cégem megfelelő helyszín. Arra törekszem, hogy a munkatársaimra hatással legyek ilyen téren.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Amikor 1998-ban elhelyezkedtem a Bridgestone Magyarországnál, Shinichi Hanashi volt a vállalat ügyvezető igazgatója – ő volt az, akitől a japán kultúrára és vállalatirányításra jellemző mentalitást a legjobban tudtam elsajátítani. Mellette a vállalatnál még számos kollégától tudtam elcsipegetni általam hasznosnak vélt dolgokat. Menedzserképzéseken és vezetői tréningeken pedig Segal Péter üzenetei és motivációi adták a legnagyobb lökést.

– Mivel motiválja a kollégáit, társait?

– Röviden: csapattársként kezelem őket. Kicsit bővebben: szeretem nem túlbonyolítani a dolgokat, és jó példával elől járni. A csapattagokban azokat a kompetenciákat keresem, amelyeknek a felszínre hozásával és csiszolásával együtt léphetünk előre. Alapvetően a befektetett munka, valamint az együttműködés és a visszacsatolás „szentháromsága” jellemzi az én motivációmat a kollégáim felé.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Mivel világ életemben sportoltam, ezért a sportszervezetek és sportszövetségek munkája mindig is érdekelt. Ezen kívül egyre inkább környezettudatos emberré formálom magamat és családomat, ezért a tágabb értelemben vett környezetvédelem is nagyon érdekel, akár a non-profit szférában is.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Ebben sosem volt erős, úgy értem, hogy sosem „nyomultam” olyan rámenősen, ahogy azt néhányan teszik… Mindig is az ember felől közelítettem meg az üzleti partnerekkel való kapcsolatépítést.

– Mire sajnálja az idejét?

– Egyetlen dolog van, amit az évek alatt mint időpazarló tevékenységet megtapasztaltam: a nagyvállalatoknál a megbeszéléseknek vagy „meetingeknek” van egy olyan téves berögződése, hogy néha akkor is tartanak ilyet, ha nincs érdemi mondanivaló. Nos, ilyenkor éreztem már párszor azt, hogy mások rabolják az időmet.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Semmivel. Tényleg semmivel. 43-at ver a szívem egy perc alatt. Úgy élem az életemet, hogy tisztában vagyok azzal, hogy egyetlen dolog állandó csak körülöttünk: a folyamatos változás. És mivel ezekre a kihívásokra felkészülten próbálok reagálni, ezért idegeskedni sem nagyon szoktam.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Utcák, közterek takarítását és szépítését szívesen csinálnám, mivel rettenetes módon tud zavarni, ha elhanyagolt környezetet látok. Szociálisan érzékenynek tartom magam, ezért is volt már módom és lehetőségem önkéntes munkával javítani vagy legalább ideig-óráig kicsit jobbá tenni arra rászorulók életét. Legutóbb pedig a kollégáimat tudtam rávenni egy önkéntes adakozásra, ahol a befolyt pénzből több száz orvosi maszkot tudtunk vásárolni és eljuttatni egy budapesti és két vidéki kórházba.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Nem szórom a pénzt, de nem is verem a fogamhoz. Olyan dolgokra nem sajnálom kiadni, ahol látom az adott termék vagy szolgáltatás hozzáadott vagy éppen többlet értékét. Valószínűleg ez szakmai ártalom, mivel én az értékesítési oldalon azt látom, hogy például egy áremelés esetén minden egyes tizedesért meg kell izzadnunk.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Hű, itt aztán tényleg igazi kispolgári dolgokat tudok csak felsorolni! Mivel feleségemmel iskolás és óvodás gyerekeket nevelünk, ezért már olyan alapvető kikapcsolódásnak is tudok örülni, ami másoknak triviális lehet. Mivel labdarúgó voltam korábban, ezért mind a mai napig egy jó kis foci a régi csapattársakkal jelenti a legjobb feltöltődést, vagy valamilyen aktív kikapcsolódás, akár úszás, futás, séta. Utazni és autót vezetni is nagyon szerettem, amíg lehetett…