Hegyi Attila: Az ne vállalkozzon, akit ez őrületbe kerget!

2018. 12. 07., 09:00

Az innovációra nem sajnálom, a pénzt, annál inkább sajnálom a felesleges beszélgetésekkel eltöltött időt – mondja Hegyi Attila az Üzletemnek adott interjúban. Az Albatros Party Service alapítója és szakmai vezetője, a Tama Restaurant tulajdonosa szerint az ne kezdjen vállalkozásba, akit „őrületbe” lehet kergetni.

Hegyi Attila nem írogat magának szakmai bakancslistákat, anélkül is pontosan tudja, hogy mit akar elérni. Most éppen olaszul tanul, mert elég sűrűn jár Olaszországba, ahol Michelin-csillagos séfekkel konzultál és tanul tőlük, illetve képzi a séf kollegáit. Kimondottan utálja a semmitmondó beszélgetéseket, remélem, az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz interjúját nem tartotta annak.

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Azt, hogy hosszú idő után sikerült átlendítenem a vállalkozásomat a „one man show-n”, és már én is úgy tekintek rá, mint egy profi módon működő cégcsoportra.

– Milyen távra tervez?

– Egyértelműen hosszú távra. Szeretnék sokáig élni, dolgozni és alkotni.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Elsősorban magamnak szeretnék megfelelni. Ez nem bakancslista, hanem – már-már mániákusan maximalistaként – a saját magamnak felállított elvárásaimat kívánom maradéktalanul teljesíteni.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Sok kreatív embertől tanultam, de neveket nem sorolok. Mert ha most mondanék 4-5 embert, biztos lenne egy hatodik, aki joggal kérdezhetné meg, hogy ő miért nem került ebbe a társaságba?

– A szakmájában hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?

– Fejlődni itthon lehet, mert itt születtünk, itt vannak a gyökereink. De ahhoz, hogy tudjunk fejlődni és kiemelkedni, külföldön vagy külföldön is tanulni kell a világ szakmai elitjétől.

– Mibe fektetne be? Gondolkodik új vállalkozáson?

– Most csak a saját vállalkozásunk fejlesztésébe fektetnék. Egyébként gondolkodunk új vállalkozáson, sőt, vállalkozásokon – már a közeljövőben.

– Mivel lehet Magyarországon „őrületbe kergetni” a vállalkozót?

– Szerintem nem lehet őrületbe kergetni! Aki úgy érzi, hogy őrületbe kergetik, az inkább hagyja abba, mert ez nem neki való. Sokszor gyorsan változik az üzleti környezet, rengeteg a feladat, de minden kérdésre meg lehet és meg kell találni a választ, kimondottan inspirálnak az új megoldandó feladatok.

– Milyen módszerekkel fejleszti üzleti partneri kapcsolatait?

– Eddig is autodidakta módon dolgoztam, hiszek a klasszikus módszerekben, szeretem a win-win helyzeteket, a párbeszéd híve vagyok és igyekszem olyan partnerrel együttműködni, akivel jól megértjük egymást az üzleten kívül is.

– Mire sajnálja az időt?

– A fölösleges beszélgetésekre, de azokra nagyon! Sokszor voltam már úgy, hogy az első kávézásnál tudtam: az illető ötlete biztos nem ér meg egy második beszélgetést. Sajnos néha mégis sor került arra a második kávéra…

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Az innovációra.

– Milyen célra, kiknek adakozna?

– Természetesen a rászorulókat segítjük. Mi is osztunk ételt, de nem karácsonykor, mert akkor sokan osztanak, hanem például januárban vagy az őszi időszakban – karitatív szervezetek partnereként.

– Mivel töltődik fel? Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– A családommal hasznosan eltöltött idő mindennél többet ér! Legyen az akár egy kellemes vacsorázás vagy egy nyaralás.

Szerdahelyi Csaba

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS