Hagyni kell mindenkit próbálkozni és akár hibázni is. Ettől érezzük igazán magunkénak a feladatot, és mindent megteszünk azért, hogy bizonyítsunk – mondta az Üzletemnek Halmai Attila, a BillKiller társalapítója.
Halmai Attila erős bankszektorbeli háttérrel érkezett a startup világba, szolgáltatásértékesítés terén végzett munkáját mindig is meghatározta a legmagasabb ügyfélélményre való törekvés. Két alkalommal is volt Award of Excellence díjazott – a Raiffeisen Bank régióvezetőjeként 2010-ben, majd az Unicredit Private Banking értékesítési vezetőjeként 2015-ben. Az elmúlt 8 évben leginkább digitális transzformációs projekteken dolgozott, fejlesztőmérnöki és agilis menedzsment képességeit kamatoztatva e téren.
A BillKiller startupot Sallai Ákossal 2020-ban alapították azzal a céllal, hogy új korszakot teremtsenek a telekommunikációs szolgáltatásárazásban. A tarifacsomag-összehasonlító alkalmazás ötlete mögött saját motivációja és tapasztalata is megmutatkozik, hiszen elmondása szerint mindig is kihívást jelentett számára az igényeinek és optimális anyagi kiadásainak megfelelő mobiltelefonos előfizetés kiválasztása.Az alkalmazás nemrég indult el a magyar piacon, és két hét alatt több mint 800 regisztrált ügyfelet számlálnak már.Következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 302. interjúja!
– Mit tart karrierje csúcsának?
– Úgy tekintek vissza a szakmai pályafutásomra, mintha egy dimbes-dombos, aztán egyre magasabb csúcsokat – és persze ezzel együtt mélyebb völgyeket is érintő úton jártam volna. Két korábbi csúcsra emlékszem vissza a legszívesebben: 2010-ben a Raiffeisen Bank régióvezetőjeként Award of Excellence díjat kaptam. 2015-ben pedig elértük, hogy az Unicredit Private Banking Magyarország legjobb privát bankjává váljon, a Euromoney és a Global Finance elismerése szerint. A legmagasabb csúcsra vezető úton viszont most érzem magam, és ezen az úton 3,5 évvel ezelőtt indultunk el barátommal és üzlettársammal, Sallai Ákossal. Mára sikerült komoly tőkét bevonnunk és elkészülnünk a BillKiller applikációval, amellyel a piacra lépés elején vagyunk most Magyarországon. Ennek a hegymenetnek a csúcsát még felhők takarják. Innen most úgy látszik, hogy ezek bárányfelhők és nem viharfelhők, de alapítótársammal felkészülten várjuk a nehézségeket is.
– Milyen távra tervez?
– Úgy érzem, maximum 1 év az az időtáv, amiben startupperként érdemes TERVEZNI. Ezen túl persze ott van a misszió, vízió és exit-célok, amelyeket tervezhetetlennek gondolok. Az a fontos, hogy a tudatos tervezés eredményeként végrehajtott lépések a hosszú távú célok irányába mutassanak. Az exitről való gondolkodás, valamint a lehetséges forgatókönyvek összeállítása szerintem nem tervezés, inkább stratégiaalkotás.
– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?
– Szeretnék a társammal felépíteni egy nemzetközi szinten is jelentős piaci szereplőt olyan szolgáltatásszegmensekben, amelyek ma még nem léteznek és gyökeresen átalakíthatják az ügyfélkiszolgálás, szolgáltatásértékesítés jelenlegi és az elmúlt évtizedekben változatlan modelljeit. A fő célunk az, hogy segítsük a magánszemélyek tudatosabb, információn alapuló döntéshozatalát olyan szolgáltatások kiválasztásakor, amelyek mindeddig érintetlenek maradhattak a digitális forradalomtól. Ilyen terület a telekommunikációs szektor is, ahol elindultunk a BillKiller alkalmazással.
– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?
– Felcsuti Pétertől, aki a Raiffeisen Bank vezérigazgatójaként felnyitotta a szememet arra, hogy mitől lesznek a jó cégekből kiválóak, és hogy ennek a legfontosabb sikertényezője a vállalati kultúra. A cég missziójának definiálása és elfogadtatása után hagyni kell kibontakozni a kollégákat, fel kell őket hatalmazni arra, hogy bátran próbálják meg megvalósítani azokat, az akár „out of the boksz” elképzeléseiket, amelyek egybeesnek a szervezeti célokkal.
– Mivel motiválja a kollégáit?
– A siker receptje nagyon egyszerű: SIKER = KÉPESSÉGEK x LEHETŐSÉGEK x MOTIVÁCIÓ. A szorzat nagyon fontos. Ha valamelyik tényező kevés vagy hiányzik, akkor elmarad a siker. Olyan ez, mint a háromlábú szék: ha egyik lába rövidebb vagy nincs meg, akkor felborul a szék. Ebből következik, hogy a vezetőnek három feladata van. Képességfejlesztés, a lehetőségek biztosítása és a motiválás. Az első és harmadik tényezőt coachinggal, az utóbbi kettőt empowermenttel lehet leghatékonyabban fejleszteni. Hagyni kell mindenkit próbálkozni és akár hibázni is. Ettől érezzük igazán magunkénak a feladatot, és mindent megteszünk azért, hogy bizonyítsunk.
– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?
– Igyekszem szinte minden olyan szakmába belekóstolni, ami egy startup sikeréhez hozzájárul. Amatőr szinten foglalkozom programozással, adatvizualizációval, videokészítéssel, UX/UI-al, digitális marketinggel, agilis fejlesztési módszertannal, meg ami szembejön. Nem akarom egyiket sem hivatásszerűen művelni, csak addig akarok belemélyedni, hogy meglássam másokban, ha valamiben igazán profik és meggyőzzem őket, hogy csatlakozzanak hozzánk. 18 cég 120 szakemberével dolgozhatunk együtt, és eközben rengeteget tanulunk tőlük.
– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?
– Három módszerem is van. Egyrészt az elmúlt 25 évben volt szerencsém felépíteni egy kiterjedt üzleti kapcsolati hálót. Ennek segítségével maximum egy közvetítői lépéssel szinte mindenkihez el tudok jutni itthon azokon a területeken, amelyeken otthonos voltam a múltban. Ha nincs tippem arra, hogy ki tud segíteni, megnézem a LinkedIn-en a közös ismerősöket. Ismeretlen szakmákban pedig vannak kiváló, független, online cégregiszterek, amelyekre ilyenkor támaszkodni lehet.
– Mire sajnálja az idejét?
– Hosszú távon működtetni bejáratott rendszereket nem az én világom. Szeretek kitalálni, felépíteni hatékony folyamatokat és ebben a szakaszban nem riaszt el a sok unalmas, manuális munka sem. Ez szükséges ahhoz, hogy megszerezzem azt a szakterületi tudást, ami elengedhetetlen annak az ötletnek a megszületéséhez, és ami hatékonnyá tehet egy folyamatot. Ha megvan a „proof of concept”, a működtetési tudást már szívesen átadom és a feladatot delegálom.
– Mivel lehet felbosszantani?
– Azzal, ha tisztázzuk valakinek a feladatát, a határidőt, és ennek ellenére nekem kell eszembe jusson, hogy elmaradt valami. Ha ez még gyenge színvonalú produktummal is párosul, akkor az hamar bizalomvesztéshez vezet.
– Milyen önkéntes munkát vállalna?
– Szüleim pedagógusok, és ebből az edukációs hajlamból van bennem jócskán. Szívesen tanítanék bármilyen keretek között. Mivel informatikusból lettem bankár, majd startupper, azt gondolom, hogy van elég tapasztalatom, amit szeretnék átadni másoknak, hogy ne kelljen nekik is évtizedekig a saját kárukon okosodni. Eljön majd ennek is az ideje.
– Mire nem sajnálja a pénzt?
– Két ilyen dolog is van. Az egyik a tanulás. Rengeteg izgalmas és hasznos online kurzust találhat bárki minden területen pár ezer/tízezer forintért. Nagyon megéri. A másik ilyen dolog a különböző „bootstrapping” toolok. Ez azt jelenti, hogy havi pár (tucat) euróból hozzájuthatunk nagyon magas színvonalú szolgáltatásokhoz, amelyek segíthetnek egy ötlet validációjában. Kreatív eszközök, szoftverfejlesztési platformok, freelancer piacterek, üzleti terv készítő, projektmenedzsment, dokumentumkezelő keretrendszerek. Nem kell drágán és lassan szakember(eke)t fogadni egy ötlet prototípusig történő eljuttatásához, hanem ezt komolyabb tőke nélkül is gyorsan meg lehet tenni ezekkel az eszközökkel.
– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?
– A Balatonon eltöltött idő, minden mennyiségben és minőségben.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.
