Hajós Balázs: A digitalizáció nem cél, hanem eszköz

Hajós Balázs: A digitalizáció nem cél, hanem eszköz
Szerdahelyi Csaba  |  2022. 05. 31., 11:43

Szeretnék olyan üzleti pozíciókba kerülni, ahol nem csak az általam vezetett szervezetre, hanem a környezetre és társadalomra is pozitív hatást tudok gyakorolni. Ez a vágy összecseng jelenlegi munkahelyem célkitűzéseivel és hitvallásával – mondta az Üzletemnek Hajós Balázs, a Schneider Electric értékesítési igazgatója.

Hajós Balázs 2021-ben csatlakozott a Schneider Electric-hez, korábban nemzetközi vállalatoknál szerzett tanácsadói és értékesítési vezetői tapasztalatokat. Több mint egy évtizedes szakmai pályafutása nagy részét külföldön töltötte globális pozíciókban. A Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett mérnök   diplomát   2009-ben, majd   2011-ben a Müncheni Műszaki Egyetemen posztgraduális képesítést szerzett német állami ösztöndíjasként. Hajós Balázs 2022 májusa óta a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) elnökségi tagja, a digitális munkacsoport vezetője. Következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 408. interjúja!

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Két momentumot tudnék kiemelni. Az egyik ilyen, hogy viszonylag fiatalon kerültem globális értékesítési vezetői pozícióba egy világcégnél. Ez egyszerre jelentett számomra rendkívüli kihívást, bizalmat akkori vezetőimtől, illetve elképesztő motivációt a következő évekre. A másik jelentős pont az volt, amikor felismertem (és beismertem magamnak), hogy eljött az idő, hogy hazatérjek, és hogy a világszerte megszerezett tapasztalataimat Magyarországon szeretném tovább kamatoztatni.

– Milyen távra tervez?

– Minden aktuális pozíciómban hosszútávra tervezek, szem előtt tartva a lehetséges következő lépéseket. Hozzáállásom új pozíciókban mindig a helyzetfelmérés-stratégia-akció láncon alapul, ez olyan kaliberű vállalatoknál és pozíciókban, ahol eddig dolgoztam és ahol jelenleg is vagyok, általában nem 1 éves program.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Nincs bakancslistám, de mindenképpen szeretnék olyan üzleti pozíciókba kerülni, ahol nem csak az általam vezetett szervezetre, hanem a környezetre és társadalomra is pozitív hatást tudok gyakorolni. Ez a vágy egészen összecseng jelenlegi munkahelyem, a Schneider Electric gondolkodásával, célkitűzéseivel és hitvallásával, nem véletlenül választották tavaly a világ legfenntarthatóbb vállalatának. 

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Lehetőségem volt sok felsővezető mellett dolgozni, így rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem az évek alatt. A legtöbb vezetői tanácsot, szakmai mentorálást Dale A. Martintól a Siemens Zrt. korábbi vezérigazgatójától kaptam. Martin úrnak ezért – bár most már a Schneider Electric sikeréért dolgozom – továbbra is hálával tartozom.

Mivel motiválja a kollégáit?

– Rövidtávú stratégiák és pragmatikus első lépések segítségével próbálom mindig megmutatni, hogy a cég globális központjából jövő víziók megvalósíthatóak. Általában szeretem megadni a kezdő lökést, utána viszont a kollégáknak nincs szükségük külön motivációra, hiszen a szakmánkban az ügyfélelégedettség bőven elég ahhoz, hogy a munkatársaim szívesen fektessenek bele további energiát egy-egy feladat végrehajtásába.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Szívesen lennék egy fine-dining étterem szakácsa, de csak 1 napig, mert nem hiszem, hogy bírnám a stresszt.

Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Legfőképp proaktívan. Meggyőződésem, hogy akár az üzleti, akár az állami szférában alapvetően barátságos, érdeklődő és segítőkész emberek a vezetők. A közhiedelemmel ellentétben a legtöbbször abszolút megközelíthetőek és szívesen vesznek egy bemutatkozó látogatást. Nyilván fontos, hogy az embernek legyen üzenete és konkrét ötlete, hogy a másik fél számára is értéket teremtsen a megismerkedés.

– Mire sajnálja az idejét?

– Arra, hogy azon gondolkozzunk, mi miért nem működhet. Próbáljuk meg, és majd utána finomhangolunk.

Mivel lehet felbosszantani?

– Barátságtalansággal.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Jelenleg a HBLF Digitális Munkacsoportját igyekszem új lendülettel beindítani. Ez alapvetően egy társadalmi célú pozíció, hiszen az iparági tapasztalatainkat szeretnénk megosztani másokkal. Hisszük, hogy a digitalizáció nem cél, hanem eszköz az integráció, társadalmi igazságosság és a fenntarthatóság felé – akár az üzleti, akár a magánéletben.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– A gyerekeimre. Hiszem, hogy minden beléjük fektetett idő és pénz többszörösen megtérül.

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– A fűnyírás. Nagyon szeretem a rövid távon látható eredményeket. Először ugyan jó ötletnek tűnt, de fűnyíró robotunkat hamar nyugdíjba is küldtem, mert jelentős örömforrást vett el tőlem.

(Fotó: Schneider Electric)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS