Győri Krisztina: A kritikus gondolkodás a jövő egyik záloga

Győri Krisztina: A kritikus gondolkodás a jövő egyik záloga
Szerdahelyi Csaba  |  2022. 03. 17., 09:13

Ügynökségünk eddigi létezését pontosan keresztbe szelte a pandémia. Volt két év békeidő, ahol csodálatos közép- és hosszútávú terveket gyártottunk, aztán a második két év sok szempontból háborús időszaknak tekinthető – mondta az Üzletemnek Győri Krisztina, a Next9 Communications kommunikációs ügynökség alapító-ügyvezetője.

Győri Krisztina 10 év államigazgatásban eltöltött kommunikációs szakmai múlt után váltott ügynökségi oldalra. A szakember jelenleg már saját kommunikációs ügynökségét, a Next9 Communicationst vezeti, amely tavaly számos hazai és nemzetközi díjat nyert és bár idén még csak 4 éves, máris felkerült az APEX lista TOP10 PR ügynöksége közé. Ha érdekli, hogy Krisztina mivel motiválja a kollégáit, a választ megtalálja az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 390. interjújában.

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Egyértelműen a Next9 Communications létrejöttére és folyamatos fejlődésére vagyok a legbüszkébb, amit éppen 4 éve alapítottunk meg. A Next9 kommunikációs, PR, és branding ügynökség, amelynek középpontjában a kontent áll; legyen szó írott tartalomról vagy digitálisról, egészen a képi és (audio)vizuális tartalmakig. Szeretjük mondani magunkról, hogy alkotó, kreatív műhely vagyunk, ahol olyan ötletek születnek, amelyek a XXI. század kihívásait figyelembe véve változtatják meg a fogyasztók, partnerek, munkáltatók és munkavállalók szokásait.

Milyen távra tervez?

– Általában közép- és hosszútávra tervezek, hiszen hosszabb távú vízió kell ahhoz, hogy stabilan megtalálhassuk, amit csinálni szeretünk. Ugyanakkor az ügynökségünk eddigi létezését pontosan keresztbe szelte a pandémia. Volt két év békeidő, ahol csodálatos közép- és hosszútávú terveket gyártottunk, aztán a második két év sok szempontból háborús időszaknak tekinthető. Viccesen azt szoktam mondani, hogy mostanában hosszútávon kell rövidtávú tervekben gondolkodnunk.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Sok évvel ezelőtt viccesen azt mondtam egy baráti beszélgetésen, hogy ha egyszer szervezhetnék sajtót a pápának, akkor utána akár már nyugdíjba is mehetek. Akkoriban nem gondoltam volna, hogy még jóval a nyugdíjas éveim előtt megvalósul majd ez a kívánságom a Teqball csapatának jóvoltából, akik Rómában találkozhattak Ferenc pápával, a találkozó hírét pedig én hoztam el a magyar médiának.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Hiszem, hogy a kritikus gondolkodás a jövő egyik záloga, ezért nagyon figyelek arra, hogy meghallgassak és megfontoljak minden – a saját véleményemtől akár nagyon messze is álló – álláspontot, ezzel is folyamatosan alakítva a tudásomat. Szerencsére számos rendkívül jó szakemberrel dolgoztam együtt az elmúlt években. A legtöbbet viszont egyértelműen alapítótársamtól, Híves Beától tanultam, akinek kivételes stratégiai látásmódja ennyi idő után is nap mint nap ámulatba ejt.

Mivel motiválja a kollégáit?

– Szerintem a csapatot csak az elégedett és motivált munkatársak tudják sikerre vinni. Fontos a csapatszellem erősítése, de a jelenlegi – túl 2 év pandémián, most éppen háborús – helyzetben ugyanolyan fontos megértenünk külön-külön minden kolléga motivációját és igényeit is. Mi már a Next9 megalapításakor megfogadtuk, hogy nagyon figyelünk majd erre, ezért folyamatosan alakítjuk és igazítjuk is az igényekhez a körülményeket.

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Mindig úgy képzeltem, hogy ha már nem foglalkozom majd kommunikációval, nyitok egy klassz bárt nagy terasszal, ahol csodás kávé vagy jó sörök és borok mellett tudnak baráti társaságok jókat beszélgetni, sporteseményeket együtt nézni. Hát most már azt gondolom, hogy mire oda jutok, hogy váltsak, már csak arra vágyom majd, hogy üljek ilyen helyeken, de más szolgáljon ki.

Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Nagyon hiszek a személyes kapcsolatokban, és abban, hogy ha jók vagyunk, akkor az elégedett ügyfelek és partnerek a legjobb ajánlólevelünk. Az élet pedig igazolja mindezt, sok ügyfelünk érkezett hozzánk úgy, hogy kifejezetten velünk szeretne dolgozni. Persze emellett hagyományosan, tendereken is indulunk, az elmúlt 4 hónapban például 5 új ügyfelet szereztünk így.

Mire sajnálja az idejét?

– A felesleges megbeszéléseken nagyon tudok feszengeni, én sem szeretem mások idejét rabolni, és szeretem, ha mások is tiszteletben tartják az én időmet.

Mivel lehet felbosszantani?

– Ahogy az előbb is mondtam, leginkább azzal, ha valaki szándékosan pazarolja az időmet, de az is nagyon zavar, ha azt érzem, hogy valaki tudatosan csak „félszívvel” végzi a munkáját.

Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Sajnos ez a kérdés jelenleg annyira aktuális, hogy nem is lehet mást válaszolni rá, mint azt, hogy mindent vállalok, amit erőm és időm enged az ukrán menekültek segítésében. Most, mint oly sokan, mi is adományoztunk már, önkénteskedtünk a Nyugati és Keleti pályaudvaron, valamint az ukrán-magyar határnál is. Aztán rájöttem, hogy a legtöbbet azzal tudok segíteni, ha részt veszek a segítők közötti információs csatornák kialakításában és működtetésében, valamint, ha sajtót, nyilvánosságot szervezek a pályaudvari helyzetről és arról, hogy ki hogyan tud segíteni.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– A családi élményekre és a tanulásra semmi pénzt nem sajnálok.

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– A legjobb kikapcsolódás számomra egy jó beszélgetés a párommal vagy a barátainkkal. Egyébként pedig az utazások. Amolyan „kényelmes” városnézős típus vagyok, imádok kávéházak teraszán üldögélve kilépni a saját világomból és belepillantani egy-egy külföldi város életébe, az ott élők szokásaiba, jellegzetes vonásaiba.

(Fotó: Mészáros Péter)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Minden feltétel adott ahhoz, hogy februárban a földbe kerülhessen az első beton a paksi atomerőmű-beruházáson, elkészült a vasbeton szerkezet, és működésbe állt a betonkeverő üzem is – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.