Nagyapámtól tanultam a kritikus gondolkodást, módszerét a mai napig használom – mondja Gönczi Péter az Üzletemnek. Az Álomgyár kiadóvezetője és tulajdonosa a szerződéseken túlmutató korrektségre törekszik az üzleti partnerekkel.
Gönczi Péter igazán büszke lehet rá, hogy idén már száz könyvet jelentetnek meg a 2012-es öttel szemben. De nincs megállás, még többet akar: könyvből, eladott kötetből, boltból. Bár nincs szakmai bakancslistája, szeretné, ha valamikor a gyerekei is szerepet vállalnának a cégnél – vagyis igencsak hosszú távra tervez. Ezúttal azonban elégedjünk meg egy jóval rövidebb olvasnivalóval, az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 72. interjújával.
– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?
– Azt, hogy a múlt évi teljesítményünk alapján bekerültünk a 25 legnagyobb magyar könyvkiadó közé. A szereplők nagy része legalább 15-20 éve alakult és bekerülni egy ilyen illusztris társaságba, mint a Móra, Libri, Líra kiadók, hatalmas előrelépés. Ehhez hozzátartozik az is, hogy nagyon kevés közöttük a független kiadó. Az már csak a hab a tortán hogy az AranyKönyv 2019 szavazáson a legsikeresebb 50 szórakoztató irodalmi könyvből 26 álomgyári.
– Milyen távra tervez?
– Nagyon hosszú távra. Szeretném, ha akár a gyermekeim is aktív szerepet vállalnának majd a cégnél. Persze csak ha ők is szeretnének.
– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?
– Nincs szakmai bakancslistám. Mindenből egy kicsit több: több eladás, több könyv, több bolt. Jelenleg három könyvesboltot üzemeltetünk, Budapesten, Debrecenben és Szegeden már nyitottunk, de szeretnénk bővíteni a számukat további nagyvárosokban is. Sokat áldozunk a fejlesztésre, a webshopunk folyamatos megújítására, a megjelenő könyveink számát is növeljük. 2012-ben még csak 5 könyvünk jelent meg, idén legalább 100 új cím. A terveink között szerepel az is, hogy szélesítsük a repertoárunkat. Egyre több mesekönyvünk és thrillerünk jelenik meg a romantikus regényeink mellett.
– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?
– Több embert is mondhatnék, de két meghatározó személy volt eddig az életemben: Az egyik Sas István tanár úr, aki azt tanította meg nekem a főiskolán, hogy aki képes valami mást, egyedit létrehozni, az tud eladni. A nagyapámtól pedig a kritikus gondolkodást tanultam. Akárhány üzleti ötlettel mentem oda hozzá, soha nem mondta azt, hogy a terv rossz, hanem elkezdett kérdezgetni. Néhány kérdés után mindig kiderült, hogy mégsem annyira jó az ötlet. Ezt a módszert azóta is használom, saját magam felé is. Ha támad egy új ötletem, felteszem magamnak azokat a kérdéseket, amelyeket ő tenne fel nekem.
– A szakmájában hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?
– Azt gondolom, hogy Magyarországon még bőven van lehetőségünk, egyelőre nem célunk a nemzetközi terjeszkedés. Inkább több új olvasót akarunk elérni, igyekszünk bővíteni az olvasás iránt érdeklődők számát.
– Mibe fektetne be? Gondolkodik új vállalkozáson?
– Nem, a könyvkiadáson belül még bőven van fejlődési lehetőség.
– Milyen módszerekkel fejleszti üzleti partneri kapcsolatait?
– Az emberi oldalát próbálom megfogni a kapcsolatoknak. Szinte baráti viszony alakult ki a partnerekkel. A szerződéseken túlmutató korrektségre törekszem.
– Mire sajnálja az idejét?
– Csak a túl hosszú megbeszélésekre, melyek fél óránál hosszabbra nyúlnak. Egyébként semmire, ami az üzlettel, a könyveinkkel kapcsolatos.
– Mire nem sajnálja a pénzt?
– A marketingre és a dolgozókra. Úgy érzem, a jó marketing és az elégedett, szinte családdá összekovácsolódott munkatársi csapat segítik leginkább a fejlődést.
– Milyen célra, kiknek adakozna?
– A Peter Cerny Alapítványt, a koraszülött gyermekek segítésére és megmentésére létrehozott szervezetet tavaly is nagyobb összeggel támogattuk.
– Mivel töltődik fel? Mi tudja a legjobban kikapcsolni?
– Az, ha családommal lehetek. Van egy egyéves kisfiam és egy 3 és fél éves kislányom. Minél több időt próbálok velük tölteni.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.