Gaszt Attila: 100 százalékban automatizált üzemet szeretnék

Gaszt Attila immár tizennyolc éve igazgatja a szerszámgyártásra, fröccsöntésre és CNC forgácsolásra specializálódott családi vállalkozást. Elhivatott, eltökélt személyiségének, az innovatív megoldásokba vetett bizalmának és fejlődésorientált szemléletének köszönhetően mára cége a hazai gyártóipar kiemelkedő szereplőjévé vált. Ha kíváncsi rá, hogy mi az üzletember sikerének titka, a választ megtalálja az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 354. interjújában.

– Mit tart karrierje csúcsának?

– Nagy büszkeség számomra, hogy a GIA Formmal számos megmérettetésből jöttünk ki győztesen, hiszen munkánkat rengeteg díjjal ismerték már el. Ezek közül is a legnagyobb megtiszteltetés, hogy 2018 tavaszán átvehettem az Év Gyára 2017 kitüntető címet. Ezt tartom eddigi karrierem csúcsának, hiszen ez rendkívül jó megerősítés, visszajelzés volt a tekintetben, hogy valóban jó úton járunk, üzemünk nem mindennapi.

– Milyen távra tervez? 

– Meggyőződésem, hogy a hirtelen gazdasági változások, a töréspontok minden olyan vállalatot eltipornak, amely csak a pillanatnyi sikerek hajszolására összpontosít. Én épp ezért mindig tízéves etapokban gondolkodom. A hosszú távú fennmaradáshoz jól kidolgozott stratégiára és megfontolt tervekre van szükség. Figyelem a piaci trendeket, a figyelmeztető jeleket, hogy az iparágon belül, illetve a globális gazdaságban mit hozhat a holnap és a céget eszerint irányítom. Azt mondhatom, hogy a hosszú távú stratégia a GIA Form sikerének a titka. Nem csak én gondolom, hogy ebben a tekintetben valóban jól teljesítünk: idén a K&H családi vállalatok kiválósági díjat is elnyerhettük hosszú távú stratégia kategóriában.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– 100 százalékban automatizált üzemet szeretnék. Úgy gondolom, hogy a legkorszerűbb gépparkkal lehet csak megfelelni a mai kor piaci elvárásainak. Emiatt egyik elsődleges törekvésem beruházni új eszközökbe és technológiákba, amelyekkel nemcsak tökéletesíthetem szolgáltatásainkat, hanem azok számát is tovább bővíthetem. Berendezéseink átlagéletkora 5-6 év közé tehető, 10 évnél idősebb gép üzemünkben nincs. Eszközeink amellett, hogy újak, a lehető legmodernebb technológiával is bírnak. Tizenhárom robotunknak köszönhetően fröccsöntőüzemünk már 86 százalékban automatizált. Piaci viszonylatban ez rendkívül jó arány, de ahogy mindenben, ebben is a maximumra, tehát a 100 százalékra törekszem. Az utóbbi években a bakancslistámra pedig már egy saját egyedi termék ötlete, vágya is felkerült.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet? 

– Rengeteg olyan emberrel volt szerencsém találkozni, akitől tanulhattam, tanulhatok. Édesapámtól például a szerszámkészítés csínját-bínját lestem el és tettem szert elhivatottságra a szakma iránt. Az utóbbi 5-10 évben azonban már tudatosan olyan személyekkel veszem magam körbe, akiktől tanulhatok. Felismertem, hogy nagyon élvezem, ha valaki valamit nálam jobban tud. Például a fiatal kollégák, akik az egyetemről kerülnek be hozzánk, olyan információk birtokában vannak, amelyekről esetleg nekem nincs tudomásom vagy elkerülték a figyelmemet. Itt gondolok például a legújabb számítógépes programok ismeretére vagy a legfrissebb kutatásokkal kapcsolatos tájékozottságra.

– Mivel motiválja a kollégáit, társait? 

– Azt hiszem, hogy a folyamatos törődés és a megbecsülés az, amivel a leginkább motiválom a munkatársaimat. Hiszek a személyes kapcsolatok erejében. Mindenkivel elbeszélgetek, mielőtt felvenném. Nálunk az a fontos, hogy valaki emberileg legyen rendben, hiszen a szakmát meg lehet tanulni, viszont ha az alapvető értékek nincsenek meg, akkor az illetőt sosem fogják befogadni, és kiveti magából a közösség. Számomra sokkal nagyobb prioritást élvez a csapat egysége, mint két százalékkal több nyereség. Ha ez nem így lenne, akkor ez az egész nem tudna így működni.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen? 

– A mozgás mindig is a lételemem volt. Gyerekkoromban versenyszerűen atletizáltam, emiatt sokáig a testnevelési egyetemre készültem. Az volt az álmom, hogy matematika-testnevelés szakos tanár lesz belőlem. Erről idővel letettem, de a pedagógiai érdeklődés és a sport iránti szenvedély a mai napig megmaradt. Épp ezért síoktatóként szívesen kipróbálnám magam, szabadidőmben nagyon szívesen űzöm ezt a sportot.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– A sikeres üzleti kapcsolatok három alappillére: kommunikáció, kommunikáció, kommunikáció. Kiépítésük, ápolásuk elengedhetetlen ahhoz, hogy egy vállalat igazán nagy sikereket érjen el. Ehhez pedig szükséges a rendszeres diskurzus, a világos, korrekt kommunikáció.

– Mire sajnálja az idejét? 

– Az inkompetencia és az üres beszédek meghallgatása az, amire már nem szeretek időt fecsérelni. Sokáig nagyon-nagyon, sőt, túl türelmes voltam. Az utóbbi években viszont észrevettem és a kollégáim is jelezték, hogy míg tíz évvel ezelőtt mindenkinek végighallgattam a problémáját vagy azt, hogy hogyan nem lehet megoldani valamit, ma már nem. Az első-második mondat után, amikor már tudom, hogy mire megy ki a játék, leállítom az adott személyt, és jelzem, hogy legközelebb akkor jöjjön be hozzám, ha a problémája mellé megoldási javaslatot is hoz.

– Mivel lehet felbosszantani? 

– Bár türelmesség tekintetében, ahogy említettem, változtam, higgadtság tekintetében nem. Rendkívül nehéz kihozni a sodromból.

– Milyen önkéntes munkát vállalna? 

– A gyerekek, fiatalok oktatása fontos számomra, ezért amikor csak tudok, előadásokat tartok. Szívesen megosztom a tudásomat, a tapasztalatomat másokkal.

– Mire nem sajnálja a pénzt? 

– A család, az utazás, a sport, az egészség és a fejlesztés mind olyasmi, amire egyáltalán nem sajnálok költeni. Úgy gondolom, hogy ezektől több lehetek, nekem és a környezetemben lévőknek is jobb élete lehet.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni? 

– A sportban tudok a leginkább kikapcsolni. Szeretek síelni, szörfözni, kerékpározni, de a hosszútávfutást is kedvelem. Jelenleg napi rendszerességgel futok és kerékpározok, rendszeresen indulok néhány kollégámmal a budapesti félmaratonon, illetve csapatban a maratonon.