Flesch Tamás: Sok jó ötletre van szükség, hogy egy megvalósuljon

2019. 02. 07., 10:15

Szeretném, ha Budapesten az új Kongresszusi Központ nem csak terv maradna a következő két évben – mondja az Üzletemnek Flesch Tamás. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke konzervatív emberként változatlanul hisz az ingatlanpiacban.

Flesch Tamás az édesapjára tekint példaképként, aki szakmabeliként, közel 80 évesen a mai napig bejár dolgozni. A szállodaiparban, a turizmusban jártasak között pedig biztos jó néhányan akadnak, akik Tamást tartják példaképnek, ami a hosszú évek munkája után igazi elismerés. De van más is, amire büszke az MSZÉSZ elnöke. Ezt rögtön el is mondja az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának legújabb interjújában.

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Elképesztően nagy szakmai elismerésnek tartom, hogy a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnökének választott a tagság. A szakmában eddig is sok mindent elértem már, de ezt a bizalmat nagyon nagyra becsülöm.

Milyen távra tervez?

– Az MSZÉSZ elnöki feladatait tekintve egyelőre két évre.  Nagyon sok a feladat, majd meglátjuk, hogy mit érünk el. Mivel ez választott tisztség, kiderül, hogy mit gondol a tagság az elvégzett munkáról. Két év múlva majd visszatérhetünk a kérdésre, hogy érdemes-e, szabad-e folytatnom, és ezt mások is így gondolják-e.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Nagyon szeretném, ha Budapesten az új Kongresszusi Központ nem csak terv maradna, hanem belátható időn belül meglenne a helyszín és hozzá az építési engedély. Most ezt látom a bakancslistám első pontjának, de mellette van több feladat is. Például előre szeretnénk lépni az idegenforgalom és vendéglátás területén a munkaerő és a bérek kérdésében. Nagyon fontos lenne a szakmának az adózás optimalizálása, jó lenne, ha a kormány segítségével kedvezőbb feltételek között dolgozhatnánk.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Sok embertől sok mindent tanultam, de elsőként mindenképpen az édesapámat említem. Példaképként tekintek rá, nyugdíjasként, közel 80 évesen a mai napig dolgozik a szakmánkban.

A szakmájában hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?

– Magyarországon ma rendkívül sok lehetőséget látok. Az ország és Budapest turisztikai szempontból most kezd odakerülni, ahol már régen a helye lenne. Emellett szeretném, ha a saját cégem, a Continental Group a jövőben más európai országokban is üzemeltetne szállodákat.

Mibe fektetne? Gondolkodik új vállalkozáson?

– Konzervatív emberként változatlanul az ingatlanpiacban hiszek. Az egyre dráguló árak mellett is ezt érzem ma a legbiztonságosabb befektetési területnek. Van egy nagyon új, tavaly decemberben indult turisztikai startup vállalkozásunk, egy digitális applikáció – nagyon kíváncsi vagyok, hogy hová jutunk vele. A szállóvendégeknek kínálunk programlehetőségeket, egyelőre Budapesten, de a tervek között szerepelnek más európai városok is.

Mivel lehet Magyarországon „őrületbe kergetni” a vállalkozót?

– Leginkább azzal, hogy nagyon gyakran változnak a jogszabályok, így elég nehéz több évre tervezni. A budapesti vendéglátósoknak igencsak bürokratikus úton lehet működési engedélyekhez jutni, ezen mindenképp érdemes lenne könnyíteni.

Milyen módszerekkel fejleszti üzleti partneri kapcsolatait?

– Az őszinte párbeszéd híve vagyok, sokat kell beszélgetni a kollégákkal. Sok-sok jó ötletre van szükség ahhoz, hogy abból egy megvalósuljon.

Mire sajnálja az idejét?

– Alapvetően semmire nem sajnálom. Megpróbálok mindig olyannal foglalkozni, amit fontosnak, érdekesnek tartok. A túl sok papírmunka persze nem tartozik a kedvenc időtöltéseim közé.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– A családomra semmiképp nem sajnálom! Szeretném, ha minél inkább élveznénk azt, ahol és ahogyan élünk.

– Milyen célra, kiknek adakozna?

– A feleségemmel közösen hoztunk létre egy alapítványt, a beteg és hátrányos helyzetű gyerekeket kívánjuk segíteni. Ez az elhivatottságunk a jövőben is változatlan marad.

– Mivel töltődik fel? Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Nagyon szeretek a családommal lenni. Hetente több alkalommal sportolok, ez is teljesen kikapcsol és megnyugtat.

Szerdahelyi Csaba

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS