Fazekas Dóra: Megnyugtat a kiszámíthatóság

Szerdahelyi Csaba  |  2021. 02. 25., 09:15

Változatosak a napjaim, sok szakmai kihívással: az EU-s döntéshozatalhoz hatáselemzéseket készítünk, a cég ökonometriai modelljével gazdasági folyamatokat szimulálunk, és azt számszerűsítjük, mennyire kitett a pénzügyi szektor a klímaváltozásnak – mondta az Üzletemnek Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának ügyvezetője.

Fazekas Dóra mióta 2009-ben megszerezte doktori fokozatát, folyamatosan a klímaváltozás, a fenntarthatóság és a közgazdaság kérdéseivel foglalkozik kutatóként. 2018 óta vezeti a brit Cambridge Econometrics elemzőcég budapesti irodáját, amelyet a Brexitre készülő cég részben az ő szakmai háttere miatt helyezett a magyar fővárosba.

A magyar iroda elsősorban a közép-kelet- és a délkelet-európai régió országait célozza meg ökonometriai elemzéseivel és gazdasági modellezésekkel, miközben részt vesz a Cambridge Econometrics brüsszeli és cambridge-i irodájának kutatásaiban is. A tanácsadó cég gazdasági modelljei trendeket rajzolnak fel és a különböző szcenáriók várható hatásait jelzik előre a kormányzati, az üzleti és a civilszféra döntéshozói számára, ezzel támogatva döntéseiket a társadalom előtt álló összetett kihívások kezelésére.

Dóra továbbá a Cambridge Econometrics fenntartható pénzügyek szakterületének nemzetközi témavezetője. Ő fogja össze az elemzőcég három irodájának ezen a területen végzett szakmai munkáját. Konferenciaszerepléseivel arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy a klímaváltozás és az erre való felkészülési lépések milyen hatást gyakorolnak a pénzügyi szektorra, a befektetési portfóliók értékének alakulására és a befektetések hogyan járulhatnak hozzá a klímaváltozás elleni harchoz is. Következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 262. interjúja!

Mit tart karrierje csúcsának?

– Eddigi karrierem csúcsa épp most van: Budapesten, egy gazdasági kutatással, elemzéssel és tanácsadással foglalkozó angol cég magyar irodáját vezetem. Klíma- és energiapolitikai témában irányítok kutatási projekteket, ami már a PhD kutatási témám is volt. Változatosak a napjaim, sok szakmai kihívással: az EU-s döntéshozatalhoz hatáselemzéseket készítünk, a cég ökonometriai modelljével gazdasági folyamatokat szimulálunk, és azt számszerűsítjük, mennyire kitett a pénzügyi szektor a klímaváltozásnak. Az egyes előadások megtervezése és kivitelezése mellett rengeteg videóhívásban veszek részt.

Milyen távra tervez?

– Napjaimat, heteimet megtervezem – megnyugtat a kiszámíthatóság. A gyerekeim nyári szüneti terveit már elkezdtem megtervezni. A céges üzleti tervezés 1-3 éves időtávra vonatkozik, ennél hosszabbra sosem terveztem.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Inkább személyes bakancslistám van. A szakmain talán az szerepel, hogy a klímaváltozással foglalkozó nagyra tartott szaktekintélyekkel vehessek részt minél több kutatásban.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Rengeteget tanultam a szüleimtől: a kitartást, a pozitív hozzáállásomat. Szakmailag leginkább tanáraimtól, illetve kollégáimtól. Mostanában pedig a gyerekeimtől.

Mivel motiválja a kollégáit?

– Példamutatással.

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Kémia! Ha újra gimnazista lennék, biztos abban mélyednék el jobban. Valószínűleg ugyanezen a szakterületen próbálnék szerencsét, de nagyobb hangsúlyt fektetnék a CO2 megkötés vegyi (nemcsak gazdasági) tanulmányozására. Szívesen kutatnám, hogyan tudnánk stabil vegyületekben megkötni a feleslegben keletkező gázt, amit aztán ipari folyamatokban is fel lehet használni.

Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Beszélgetéssel, mostanában csak online, régebben konferenciák szüneteiben, kávézások mellett.

Mire sajnálja az idejét?

– Lassú, nem hasznos, nem érdekes programokra.

Mivel lehet felbosszantani?

– Ha úgy érzem, nem figyelnek/hallgatnak rám.

Milyen önkéntes munkát vállalna?

– A budapesti irodával idén egy környezetvédő szervezetet támogattunk, egyelőre adománnyal, de amint a helyzet lehetővé teszi, csapatban is fogunk önkénteskedni. Jelenleg a klímaváltozással kapcsolatos ismereteimet igyekszem továbbadni, elsősorban saját gyerekeimnek és társaiknak.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– Utazásra.

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Erdőben futás, kirándulás a gyerekekkel, beszélgetés a barátokkal.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS