Fazekas Dóra: Megnyugtat a kiszámíthatóság

Szerdahelyi Csaba  |  2021. 02. 25., 09:15

Változatosak a napjaim, sok szakmai kihívással: az EU-s döntéshozatalhoz hatáselemzéseket készítünk, a cég ökonometriai modelljével gazdasági folyamatokat szimulálunk, és azt számszerűsítjük, mennyire kitett a pénzügyi szektor a klímaváltozásnak – mondta az Üzletemnek Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának ügyvezetője.

Fazekas Dóra mióta 2009-ben megszerezte doktori fokozatát, folyamatosan a klímaváltozás, a fenntarthatóság és a közgazdaság kérdéseivel foglalkozik kutatóként. 2018 óta vezeti a brit Cambridge Econometrics elemzőcég budapesti irodáját, amelyet a Brexitre készülő cég részben az ő szakmai háttere miatt helyezett a magyar fővárosba.

A magyar iroda elsősorban a közép-kelet- és a délkelet-európai régió országait célozza meg ökonometriai elemzéseivel és gazdasági modellezésekkel, miközben részt vesz a Cambridge Econometrics brüsszeli és cambridge-i irodájának kutatásaiban is. A tanácsadó cég gazdasági modelljei trendeket rajzolnak fel és a különböző szcenáriók várható hatásait jelzik előre a kormányzati, az üzleti és a civilszféra döntéshozói számára, ezzel támogatva döntéseiket a társadalom előtt álló összetett kihívások kezelésére.

Dóra továbbá a Cambridge Econometrics fenntartható pénzügyek szakterületének nemzetközi témavezetője. Ő fogja össze az elemzőcég három irodájának ezen a területen végzett szakmai munkáját. Konferenciaszerepléseivel arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy a klímaváltozás és az erre való felkészülési lépések milyen hatást gyakorolnak a pénzügyi szektorra, a befektetési portfóliók értékének alakulására és a befektetések hogyan járulhatnak hozzá a klímaváltozás elleni harchoz is. Következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 262. interjúja!

Mit tart karrierje csúcsának?

– Eddigi karrierem csúcsa épp most van: Budapesten, egy gazdasági kutatással, elemzéssel és tanácsadással foglalkozó angol cég magyar irodáját vezetem. Klíma- és energiapolitikai témában irányítok kutatási projekteket, ami már a PhD kutatási témám is volt. Változatosak a napjaim, sok szakmai kihívással: az EU-s döntéshozatalhoz hatáselemzéseket készítünk, a cég ökonometriai modelljével gazdasági folyamatokat szimulálunk, és azt számszerűsítjük, mennyire kitett a pénzügyi szektor a klímaváltozásnak. Az egyes előadások megtervezése és kivitelezése mellett rengeteg videóhívásban veszek részt.

Milyen távra tervez?

– Napjaimat, heteimet megtervezem – megnyugtat a kiszámíthatóság. A gyerekeim nyári szüneti terveit már elkezdtem megtervezni. A céges üzleti tervezés 1-3 éves időtávra vonatkozik, ennél hosszabbra sosem terveztem.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Inkább személyes bakancslistám van. A szakmain talán az szerepel, hogy a klímaváltozással foglalkozó nagyra tartott szaktekintélyekkel vehessek részt minél több kutatásban.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Rengeteget tanultam a szüleimtől: a kitartást, a pozitív hozzáállásomat. Szakmailag leginkább tanáraimtól, illetve kollégáimtól. Mostanában pedig a gyerekeimtől.

Mivel motiválja a kollégáit?

– Példamutatással.

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Kémia! Ha újra gimnazista lennék, biztos abban mélyednék el jobban. Valószínűleg ugyanezen a szakterületen próbálnék szerencsét, de nagyobb hangsúlyt fektetnék a CO2 megkötés vegyi (nemcsak gazdasági) tanulmányozására. Szívesen kutatnám, hogyan tudnánk stabil vegyületekben megkötni a feleslegben keletkező gázt, amit aztán ipari folyamatokban is fel lehet használni.

Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Beszélgetéssel, mostanában csak online, régebben konferenciák szüneteiben, kávézások mellett.

Mire sajnálja az idejét?

– Lassú, nem hasznos, nem érdekes programokra.

Mivel lehet felbosszantani?

– Ha úgy érzem, nem figyelnek/hallgatnak rám.

Milyen önkéntes munkát vállalna?

– A budapesti irodával idén egy környezetvédő szervezetet támogattunk, egyelőre adománnyal, de amint a helyzet lehetővé teszi, csapatban is fogunk önkénteskedni. Jelenleg a klímaváltozással kapcsolatos ismereteimet igyekszem továbbadni, elsősorban saját gyerekeimnek és társaiknak.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– Utazásra.

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Erdőben futás, kirándulás a gyerekekkel, beszélgetés a barátokkal.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 13., 17:05
A 2025. évi jelentős bővülés úgy ment végbe, hogy közben 2025 utolsó negyedévében az ingatlanpiacon már árkorrekció és mérsékeltebb forgalom volt tapasztalható – ez a kettősség új szakaszba lépő piacot jelez a Credipass szakértői szerint.
2026-01-12 18:20:00
A Széchenyi Terv Plusz keretében megjelent „KKV Technológia Plusz Hitelprogram” című (GINOP Plusz-1.4.3-24) felhívás „B” hitelcélja esetében a beérkezett hitelkérelmek forrásigénye meghaladta a rendelkezésre álló keretet, támogatási kérelmeket január 15-ig lehet benyújtani – tájékoztatott a kormány a hivatalos pályázati portálon.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.
Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS