Fábián Tamás: Tervezős típus vagyok – nem lehet egyik napról a másikra „élni”

Szerdahelyi Csaba  |  2020. 12. 08., 09:15

Mivel az elmúlt 20 évben a munkáltatói és munkavállalói oldalon is széleskörű tapasztalatot szereztem, mindkét fél gondolkodását megértem – mondta az Üzletemnek Fábián Tamás, az Infosector Kft. operatív vezetője.

Fábián Tamás azt mondja: megtalálta az egyensúlyt a család és a munka között, ami lássuk be, sokunknak nehezen megy. Az sem egyszerű feladat, hogy mivel lehet motiválni a kollégákat, de Tamás erre is tud megoldást. Ha arra is kíváncsi, hogy Tamás melyik szakmában próbálná ki magát, olvassa el az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 247. interjúját!

Mit tart karrierje csúcsának?

– Vezetőként szerencsésnek mondhatom magamat, mivel az elmúlt 20 évben sokrétű tapasztalatot gyűjtöttem. A multinacionális vállalatoktól kezdve a kkv szektorig mindenhol igyekeztem a környezetre jellemző erényeket elsajátítani, és tanulni a hibákból. Mindenhol azt figyeltem, hogy hogyan lehet kezelni egy-egy helyzetet úgy, hogy a korábban alkalmazott gyakorlatokon túlmutat, és átfogóan kezeli az adott problémát. A számos szakmai siker ellenére a karrierem csúcsát abban látom, hogy megtaláltam az egyensúlyt a család és a munka világa között. Furcsának hangzik, de véleményem szerint számos párhuzam állítható közöttük, és egyik sem megy a másik nélkül. Nekünk ezt úgy sikerült kialakítanunk, hogy a feleségemnek is van karrierje és neki sem kellett semmit sem feláldoznia – pedig hamarosan nagycsaládosok leszünk.

Milyen távra tervez?

– Az egyszerű válasz az, hogy rövid-, közép- és hosszútávra. Minden döntés előtt helyzetelemzéssel kezdek, legyen szó egyszerű feladatról, nagy projektről, pénzügyi- vagy stratégiai tervezésről. Osztom azt a nézőpontot, hogy folyamatosan előre kell gondolkozni, és nem lehet egyik napról a másikra „élni”. Tervezős típus vagyok.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Mivel az elmúlt 20 évben a munkáltatói és munkavállalói oldalon is széleskörű tapasztalatot szereztem, mindkét fél gondolkodását megértem. Ezt a rálátást szeretném üzleti értékre váltani, és elérni, hogy a vezetők és a tulajdonosok is lássák, még mindig a jó munkaerő a legfontosabb. Nehéz terep, de abban látom a legnagyobb kihívást, hogy megtaláljuk, hogyan fejlesszük és hozzuk ki a legtöbbet a dolgozóinkból a saját területükön.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Szinte minden eddigi kollégámtól és üzleti partneremtől tanultam valamit – a jó és kevésbé jó példákból is sokat lehet okulni. A jókat igyekszem adaptálni, a negatívumokat pedig kiszűrni a saját munkámból, életemből. Az eddigi pályám során voltak meghatározó vezetők, akiktől sokat tanultam, ezúton is köszönöm nekik. Nevesíteni viszont senkit nem szeretnék, ez maradjon meg szakmai titoknak.

Mivel motiválja a kollégáit?

– Erre nincsenek kész megoldások, leginkább az adott helyzettől függ. Az iránymutatások fontosak, de ahhoz, hogy valóban tudj valakit motiválni, az emberi oldalát is ismerned kell. Erre vonatkozólag egyébként pont most indítottunk feleségemmel egy új projektet, ahol kifejezetten az egyén ismerete és motiváltsága kap fókuszt – legyen szó önmaga motiválásáról vagy a céges célokkal való azonosulásról.

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Nem vagyok polihisztor, de sok mindent meg tudok csinálni magam is az élet sok területén, ideértve a „klasszikus” kétkezi munkát is. Jelenleg az informatikai szakértői, a felsővezetői és a HR menedzsment vonalat viszem, egy kis marketinggel fűszerezve. Ebben a szerepben, ennél a csapatnál jól érzem magam, nem szívesen váltanék.

Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Erre számtalan lehetőség van ma már, de a gyakorlatban a kapcsolatok inkább engem találnak meg. Ezek kialakulásánál a szakmai rész mellett számomra nagyon fontos a másik fél emberi oldala. Ha ott valami nem kerek, akkor nem kötünk üzletet.

Mire sajnálja az idejét?

– Olyan ügyekkel és témákkal foglalkozni, amelyek rajtunk kívül álló okokból nem tudnak haladni vagy megoldódni.

Mivel lehet felbosszantani?

– Ez is a helyzettől, a problémától függ. Az értetlenkedést, a késlekedést és a döntésképtelenséget nem szeretem.

Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Bármilyen karitatív munka jöhet, az elmúlt években is aktív voltam ezen a téren. Hogy konkrétumot is említsek, volt már szemétszedés, ételosztás és tereprendezés is. Ebben a hátrányoshelyzetű emberek segítése a fókuszom minden esetben.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– Mindent átgondolok, de az ünneplésre nem sajnálom, legyen az bármilyen témában.

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Erre egy szavas válaszom van: a CSALÁD.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS