Dr. Probáld Ákos: Mi is tudunk hatni az európai turisztikai statisztika áramvonalasítására

Szerdahelyi Csaba  |  2019. 08. 16., 09:30

Tanácsokkal szeretnék hozzájárulni, hogy a KSH turisztikai tájékoztatási rendszere a mainál lényegesen gyorsabb és némileg gazdagabb, szofisztikáltabb legyen – mondja az Üzletemnek dr. Probáld Ákos okleves statisztikus közgazdász.

Dr. Probáld Ákos (73) szeret a „számokban utazni”, ez nem csak a szakmája, hanem az élete is, nyugdíjasként is több szervezetben, testületben hallgatnak szakvéleményére. Sok más mellett a Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetségében is hozzájárul ahhoz, hogy szakterülete egyre jobb eredményeket produkáljon. Igazán szerény ember, pedig lenne mire „nem szerénynek lennie”. Az írás legelején rájön az Olvasó, hogy mire gondoltam. Természetesen a többi választ is ajánlom elolvasásra az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 98. interjújában.

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Nincs egyetlen csúcs, de van a hosszú hivatali pályafutás során – mindig a közreműködő csapatom érdemeként – elért néhány szerény eredmény így például:

- az EU harmonizált turisztikai statisztika kialakítása, amely az Eurostattól napjainkban is folyamatosan jó minősítést kap;

- a „Számokban utazunk” (a KSH a mai napig ezzel a logóval publikálja honlapján turisztikai adatait) című projekt megtervezése és ennek alapján a nemzetközi és a lakosság belföldi turisztikai keresletét ma is monitorozó, személyes megkérdezésen alapuló adatgyűjtéseinek bevezetése és a program megvalósításakor a mobil eszközök meghonosítása (akkor a 2000-es évek elején PDA készülékek), első KSH-beli alkalmazása;

- a Turizmus Szatellit Számlák első magyarországi, a nemzetközi (UNWTO, OECD, Eurostat) ajánlásoknak megfelelő összeállítása; 

- a turizmus területén a Hivatal jó partner kapcsolatainak (Határőrség, az ágazatért mindenkori felelős minisztériuma, Pénzügyminisztérium, Szállodaszövetség /ma MSZÉSZ/, MUISZ, a Budapesti Gazdasági Egyetem és jogelődjei, az MTZrt. és jogelődjei a szakmai lapok: Turizmus Bulletin, turizmus.com és jogelődjei egészen 1968-ig visszamenően,

- Pro Turismo díj, 2006

– Milyen távra tervez?

– A koromból következően már csak 5-6 évre.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Ötletekkel, tanácsokkal szeretnék hozzájárulni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal turisztikai tájékoztatási rendszere a mainál lényegesen gyorsabb és némileg gazdagabb, szofisztikáltabb legyen, jobban használja ki azt az értékes adatvagyont, ami a kezében van.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– A KSH-ban a statisztika iránti elkötelezettséget első főnökeimtől néhai dr. Pálos István főosztályvezetőtől és néhai Takács János osztályvezetőtől, a vezetési technikákat dr. Katona Tamás elnöktől, az emberséges bánásmódot néhai Végvári Jenőtől, aki főosztályvezetőm és elnökhelyettesem is volt, az informatika iránti érdeklődésemet pedig néhai dr. Dörnyei József a KSH-ban keltette fel. A turisztikai szakmában a legértékesebb megbeszéléseket, vitákat dr. Niklai Ákossal folytattam, tőle ezek során sokat tanultam.

– A szakterületén hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?

– Az én szakterületemen a kettőt nem lehet elválasztani, mert a magyar turisztikai statisztikai rendszer erősen Eurostat függő. Persze színvonalas és jó érdek-érvényesítő készséggel rendelkező magyar statisztikusok tudnak hatni az európai turisztikai statisztika időközönkénti áramvonalasítására. Amit sajnálok, hogy nem próbáltam ki magam pár évre Luxemburgban, az Eurostat szervezetében.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Ma már nem keresek új kihívásokat más szakmákban, maradok a statisztikai információs rendszereknél, amíg számon tartanak ebben az univerzumban.

– Milyen módszerekkel fejleszti üzleti kapcsolatait?

– Ápolom a régi szakmai kapcsolatokat (MSZÉSZ, BGE) a TUTSZ-on keresztül is.

– Mire sajnálja az idejét?

– Korábban a terméketlen, sokszereplős szakmai munkamegbeszélésekre, vitákra sajnáltam, amelyek nem a valódi párbeszédet, hanem sokszor, egyes résztvevőktől a görcsös megszólalási kényszert szolgálták. És utálom a közlekedési dugókat.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– A pénzt szükséges rossznak tekintem – nem egyedül –, anyagiakról ezért nem szívesen beszélek, nincsenek luxus igényeim, nem nagyon van mire nem sajnálni.

– Mivel lehet felbosszantani?

– A felesleges és öncélú kötözködéssel, a nívótlan politikai vitákkal és az elharapódzó fake news-okkal. Na jó, persze lehet mondani, hogy ne fogyasszak médiát!

– Milyen területen vállalna önkéntes munkát?

– A TUTSZ-ban kifejtett tevékenységem abszolút önkéntes, emellett a Magyar Statisztikai Társaságban, annak Választmányában és Etikai Testületében végzek munkát.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Nagy és kicsi unokáim mellett az utazás, egy jó klasszikus, nem kortárs zenei hangverseny vagy színházi produkció. Csak nagyon halkan mondom: a foci, ugyan nem játszom, csak nézem.

Profil

Dr. Probáld Ákos

Okleveles statisztikus szakközgazdász,

Turisztikai és közlekedési statisztikai szakértő,

1945-ben született Budapesten. Itt végezte el a Közgazdaságtudomány Egyetemet 1968-ban. Ugyanettől az évtől 2013-as nyugdijazásáig a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa, ahol 1996. és 2012. között a Szolgáltatásstatisztikai főosztályt vezette, majd elnökhelyettesi vezető tanácsadó volt.

A Magyar Statisztikai Társaság (MST, 1990) alapító tagja, Választmányának és Etikai testületének tagja,

Az MST Péter György Statisztikai Alapítvány kuratóriumának titkára,

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetség Szakmai Tanácsadó Testületének tagja,

A Turisztikai fejlesztők és Tanácsadók Szövetsége (TUTSZ) Kutatási Műhelyének vezetője,

A Fényes Elek emlékérem és a Pro Turismo dijak kitüntetettje,

Budapesten él, 3 gyermeke és 5 unokája van.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS