Dr. Probáld Ákos: Mi is tudunk hatni az európai turisztikai statisztika áramvonalasítására

Szerdahelyi Csaba  |  2019. 08. 16., 09:30

Tanácsokkal szeretnék hozzájárulni, hogy a KSH turisztikai tájékoztatási rendszere a mainál lényegesen gyorsabb és némileg gazdagabb, szofisztikáltabb legyen – mondja az Üzletemnek dr. Probáld Ákos okleves statisztikus közgazdász.

Dr. Probáld Ákos (73) szeret a „számokban utazni”, ez nem csak a szakmája, hanem az élete is, nyugdíjasként is több szervezetben, testületben hallgatnak szakvéleményére. Sok más mellett a Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetségében is hozzájárul ahhoz, hogy szakterülete egyre jobb eredményeket produkáljon. Igazán szerény ember, pedig lenne mire „nem szerénynek lennie”. Az írás legelején rájön az Olvasó, hogy mire gondoltam. Természetesen a többi választ is ajánlom elolvasásra az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 98. interjújában.

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Nincs egyetlen csúcs, de van a hosszú hivatali pályafutás során – mindig a közreműködő csapatom érdemeként – elért néhány szerény eredmény így például:

- az EU harmonizált turisztikai statisztika kialakítása, amely az Eurostattól napjainkban is folyamatosan jó minősítést kap;

- a „Számokban utazunk” (a KSH a mai napig ezzel a logóval publikálja honlapján turisztikai adatait) című projekt megtervezése és ennek alapján a nemzetközi és a lakosság belföldi turisztikai keresletét ma is monitorozó, személyes megkérdezésen alapuló adatgyűjtéseinek bevezetése és a program megvalósításakor a mobil eszközök meghonosítása (akkor a 2000-es évek elején PDA készülékek), első KSH-beli alkalmazása;

- a Turizmus Szatellit Számlák első magyarországi, a nemzetközi (UNWTO, OECD, Eurostat) ajánlásoknak megfelelő összeállítása; 

- a turizmus területén a Hivatal jó partner kapcsolatainak (Határőrség, az ágazatért mindenkori felelős minisztériuma, Pénzügyminisztérium, Szállodaszövetség /ma MSZÉSZ/, MUISZ, a Budapesti Gazdasági Egyetem és jogelődjei, az MTZrt. és jogelődjei a szakmai lapok: Turizmus Bulletin, turizmus.com és jogelődjei egészen 1968-ig visszamenően,

- Pro Turismo díj, 2006

– Milyen távra tervez?

– A koromból következően már csak 5-6 évre.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Ötletekkel, tanácsokkal szeretnék hozzájárulni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal turisztikai tájékoztatási rendszere a mainál lényegesen gyorsabb és némileg gazdagabb, szofisztikáltabb legyen, jobban használja ki azt az értékes adatvagyont, ami a kezében van.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– A KSH-ban a statisztika iránti elkötelezettséget első főnökeimtől néhai dr. Pálos István főosztályvezetőtől és néhai Takács János osztályvezetőtől, a vezetési technikákat dr. Katona Tamás elnöktől, az emberséges bánásmódot néhai Végvári Jenőtől, aki főosztályvezetőm és elnökhelyettesem is volt, az informatika iránti érdeklődésemet pedig néhai dr. Dörnyei József a KSH-ban keltette fel. A turisztikai szakmában a legértékesebb megbeszéléseket, vitákat dr. Niklai Ákossal folytattam, tőle ezek során sokat tanultam.

– A szakterületén hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?

– Az én szakterületemen a kettőt nem lehet elválasztani, mert a magyar turisztikai statisztikai rendszer erősen Eurostat függő. Persze színvonalas és jó érdek-érvényesítő készséggel rendelkező magyar statisztikusok tudnak hatni az európai turisztikai statisztika időközönkénti áramvonalasítására. Amit sajnálok, hogy nem próbáltam ki magam pár évre Luxemburgban, az Eurostat szervezetében.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Ma már nem keresek új kihívásokat más szakmákban, maradok a statisztikai információs rendszereknél, amíg számon tartanak ebben az univerzumban.

– Milyen módszerekkel fejleszti üzleti kapcsolatait?

– Ápolom a régi szakmai kapcsolatokat (MSZÉSZ, BGE) a TUTSZ-on keresztül is.

– Mire sajnálja az idejét?

– Korábban a terméketlen, sokszereplős szakmai munkamegbeszélésekre, vitákra sajnáltam, amelyek nem a valódi párbeszédet, hanem sokszor, egyes résztvevőktől a görcsös megszólalási kényszert szolgálták. És utálom a közlekedési dugókat.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– A pénzt szükséges rossznak tekintem – nem egyedül –, anyagiakról ezért nem szívesen beszélek, nincsenek luxus igényeim, nem nagyon van mire nem sajnálni.

– Mivel lehet felbosszantani?

– A felesleges és öncélú kötözködéssel, a nívótlan politikai vitákkal és az elharapódzó fake news-okkal. Na jó, persze lehet mondani, hogy ne fogyasszak médiát!

– Milyen területen vállalna önkéntes munkát?

– A TUTSZ-ban kifejtett tevékenységem abszolút önkéntes, emellett a Magyar Statisztikai Társaságban, annak Választmányában és Etikai Testületében végzek munkát.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Nagy és kicsi unokáim mellett az utazás, egy jó klasszikus, nem kortárs zenei hangverseny vagy színházi produkció. Csak nagyon halkan mondom: a foci, ugyan nem játszom, csak nézem.

Profil

Dr. Probáld Ákos

Okleveles statisztikus szakközgazdász,

Turisztikai és közlekedési statisztikai szakértő,

1945-ben született Budapesten. Itt végezte el a Közgazdaságtudomány Egyetemet 1968-ban. Ugyanettől az évtől 2013-as nyugdijazásáig a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa, ahol 1996. és 2012. között a Szolgáltatásstatisztikai főosztályt vezette, majd elnökhelyettesi vezető tanácsadó volt.

A Magyar Statisztikai Társaság (MST, 1990) alapító tagja, Választmányának és Etikai testületének tagja,

Az MST Péter György Statisztikai Alapítvány kuratóriumának titkára,

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetség Szakmai Tanácsadó Testületének tagja,

A Turisztikai fejlesztők és Tanácsadók Szövetsége (TUTSZ) Kutatási Műhelyének vezetője,

A Fényes Elek emlékérem és a Pro Turismo dijak kitüntetettje,

Budapesten él, 3 gyermeke és 5 unokája van.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS