Az újabb és újabb generációk új trendeket hoznak, melyek az élet minden területére szép lassan begyűrűznek. Az egészségügyben ilyen új trend az úgynevezett figitális betegek megjelenése, akik sokkal bátrabban használják a digitális megoldásokat, de közben ragaszkodnak a fizikai eszközökhöz is. A Deloitte friss tanulmánya azt vizsgálja, hogyan alakulhat át az egészségügyi ellátás a megjelenésükkel.
A fizikai és a digitális szavak összekapcsolódásából született meg a figitális kifejezés, melyet egyre több területen használnak. Ennek lényege, hogy egyszerre használjuk a modern digitális eszközöket, miközben megmaradtak a fizikai eszközök is. A marketingben például létezik a figitális értékesítés fogalma, amikor a két területet együtt, egymást kiegészítve használják.
A Deloitte friss tanulmánya azt vizsgálta, milyenek az úgynevezett figitális betegek és az ő megjelenésük hogyan alakíthatja át az egészségügyi ellátást a következő években. Ugyanis mint minden új trend esetén, most is arra kell számítani, hogy a piacnak előbb-utóbb alkalmazkodnia kell az újfajta fogyasztói viselkedéshez.
A tanulmány szerint öt lényeges különbség van a hagyományos és a figitális betegek között:
– A figitális páciensek jóval nagyobb arányban használnak digitális megoldásokat a vizsgálat előtti (76 százalék vs. 58 százalék) és utáni (72 százalék vs. 52 százalék) szakaszokban a hagyományos betegekkel szemben. Ugyanakkor a vizsgálat során mindkét réteg egyaránt a személyes kapcsolatot preferálja.
– A hagyományos betegek mindössze 39 százaléka bízik meg a nagy globális technológiai cégekben annyira, hogy rájuk bízza egészségügyi leleteit, a figitális betegeknél ez az arány 60 százalék.
– A figitális páciensek több mint felét egy olyan alkalmazás motiválná arra, hogy aktívabban kezeljék egészségüket, amely több jóléti és egészséggel kapcsolatos funkciót egyesít.
– A figitális betegek sokkal inkább törődnek a mentális egészségükkel a hagyományos betegekhez képest (65 százalék vs. 41 százalék).
– A figitális betegek sokkal szívesebben használnak telefonos alkalmazásokat, hogy nyomon kövessék tartós betegségük alakulását - 60 százalékuk nyitott erre - miközben a hagyományos betegeknél ez az arány mindössze 26 százalék. Ennek egyik kézzelfogható jele például már ma is a különböző eszközök (karóra, pulzusmérő stb.) egyre szélesebb elterjedése.
A fentiekből máris látszik, hogyan alakíthatja át a jövő egészségügyét az, ha egyre több figitális beteg jelenik meg a piacon: szélesebb körben elterjedhetnek a virtuális vizitek, növekedhet a technológiai cégek szerepe, nagyobb figyelmet kaphat a mentális egészség, illetve egyre több orvosi alkalmazás kerülhet a telefonunkra.
A Deloitte kutatása szerint nincs még egy olyan terület az egészségügyben, ami hasonló hatékonyságnövekedéssel, minőségjavulással, biztonsággal és egyben gazdasági haszonnal kecsegtetne, mint a digitalizáció. A következő évek egyik fontos trendje lesz a digitalizációval támogatott fizikai megoldások terjedése a gyógyításban, amire a globális koronavírus-járvány csak ráerősített.
Persze nem lesz minden egy csapásra digitális hirtelen, a tanulmány szerzői szerint a jövő betegének fontos jellemzője például, hogy az egészségmegőrzésben egyre bátrabban használja majd az új eszközöket (telefonos applikációk, virtuális orvoslátogatások). Ugyanakkor, amikor diagnózisra kerül a sor, ezek a páciensek továbbra is konzervatív módon viselkednek majd, azaz maradnak a személyes kapcsolattartásnál. Ezeket az új típusú fogyasztókat elsősorban nem pénzügyi ösztönzőkkel lehet majd rávenni arra, hogy megosszák adataikat a szolgáltatókkal, az anyagi tényezőknél erősebben esik majd latba az egészségük miatti aggodalom. Számukra ugyanolyan fontos lesz a mentális, mint a fizikai egészség.
A Deloitte összesen 11 európai országban vizsgálta a betegek viselkedését, ez alapján került összeállításra a tanulmány. A szerzők tapasztalatai szerint jelenleg a vizsgált lakosság 49 százaléka tekinthető hagyományos páciensnek, 15 százalékuk viszont már most figitálisnak nevezhető, és utóbbi szám várhatóan folyamatosan emelkedik majd. A vizsgálat szerint a millenniál generációba tartozó nők körében jellemző az új trend, akik általában közepes vagy nagyvállalatoknál dolgoznak és tartanak a krónikus betegségektől.
Ez pedig az egészségügyi szolgáltatókat is új kihívások elé állítja, hiszen meg kell felelniük az új igényeknek, minél több csatornán kell biztosítaniuk például a kapcsolatot az ügyfelekkel. Emellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni az adatkezelésre, az adatok feldolgozására, hiszen a figitális betegek nagyobb arányban hajlamosak megosztani egészségügyi adataikat a szolgáltatókkal a betegségmegelőzés érdekében. Lényeges megállapítás, hogy a jövő egészségügyében sem a digitális megoldások lesznek a legfontosabbak, viszont sokkal lényegesebb lesz a több csatorna megléte, mint most. A jövő betegei ugyanúgy a fizikai kapcsolattartásban hisznek majd akkor, amikor valamilyen panaszuk van, viszont azok megelőzése érdekében bátrabban használják a technológiát.
A Deloitte tanulmánya szerint Magyarországon a vizsgált emberek 48 százaléka tekinthető hagyományos páciensnek, 13 százalékuk viszont már most figitálisnak mondható. A szerzők szerint nincs közvetlen összefüggés egy ország általános digitalizációja és az új típusú egészségügyi szolgáltatásokra való nyitottság között.
A felmérésből néhány sajátosság is megállapítható a jövő magyar betegeiről:
– A magyarok árérzékenyebbek, mint az európai átlag, elsősorban a kedvezményes árú vagy a munkáltató által biztosított egészségügyi megoldásokra nyitottak.
– A magyarok nyitottabbak a digitális egészségmenedzsment alkalmazásokra, mint az átlag és gyakrabban is használják azokat. Ennek némileg ellentmond, hogy itthon egyelőre alig ismerik ezeket a digitális megoldásokat.
– A magyarok jobban féltik adataikat, mint az átlag európai, kevésbé hajlamosak azokat megosztani a szolgáltatókkal.
Az árérzékenység miatt a lakosság fokozottan fogékonyabb a kedvezményekre és freemium modellekre, amelyekkel elősegíthető a digitális egészségmenedzsment fejlődése – mondta az eredmények kapcsán Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.
A felmérésben részt vevő magyarok a tapasztalatok szerint nyitottabbak a digitális egészségügyi megoldásokra, bátrabban használják az egészség megőrzése érdekében vagy akár a korábbi rutin kiváltására (például vényköteles gyógyszerek online vásárlására) azokat. Ez főleg annak fényében meglepő, hogy a különböző nemzetközi felmérések alapján a digitalizáció itthon még elmarad az európai átlagtól.
De hiába lennének nyitottak a magyarok, a többségük egyelőre nem ismeri ezeket a digitális megoldásokat.
„Az állami egészségügyi intézményeknél kevesebb idő és energia marad a tudatos egészségmenedzsment-alkalmazások népszerűsítésére. Ez a feladat az innovatív vállalkozásokra marad és ez nagy potenciált jelenthet számukra” – mondta el Doszpod Gergely, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.
Ugyanakkor már itthon is megjelentek az „első fecskék”, azok a vállalatok, melyek a figitális betegek igényeihez próbálnak igazodni. Ilyen például a DokiApp, mely online konzultációt, digitális tudástárat, rizikófaktor-felmérést kínál az ügyfeleknek. Hasonlón dolgozik a Merova, melynek további előnye, hogy nonprofit alapon működik, bárki számára ingyenesen elérhető. Valószínűleg a következő években itthon is egyre inkább elterjednek majd a hasonló megoldások, hiszen a magyar fogyasztók láthatóan igénylik azokat.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”