Minden hazai vállalkozás számára felbecsülhetetlen értéket jelentenek az olyan, az üzleti döntéseikhez szükséges alapvető információk, mint például a környékükön élők jövedelmi viszonyai, a térség munkaerőpiaci képe, vagy a főbb gazdasági, környezeti jellemzői. A KSH a hazai kis- és középvállalkozások, azaz a kkv-k működtetését, fejlesztését támogató új online felületet indított „KKV-tervező” névvel.
A hazai kis- és középvállalkozásokat támogató új online felületet hozott létre a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH honlapjáról elérhető KKV-tervező célja, hogy könnyen átlátható, interaktívan kereshető, területi és országos statisztikai adatokkal segítse a vállalkozókat üzleti döntéseik meghozatalában.
„Manapság egyetlen üzleti vállalkozás sem lehet sikeres az adatok értő feldolgozása nélkül. Az adatalapú üzleti döntések a célcsoportok, a mikrokörnyezet gazdasági-társadalmi statisztikai adatainak ismeretéből indulnak ki, és azok folyamatos nyomon követésével egyszerre mérséklik a működés során fellépő esetleges veszélyeket, és segítenek kijelölni a fejlesztési irányokat is” – emelte ki Freid Mónika, a KSH Tájékoztatási Igazgatóságát irányító elnökhelyettese a fejlesztés kapcsán. Hozzátette, a kkv-tervező kialakításával a hivatal célja az volt, hogy a rendelkezésére álló adatvagyonnal közvetlenül segítse a vállalkozók, a magyar gazdaság fejlődését.
Az új online felületen a kkv-vezetők olyan, a vállalkozásaik indításához, hosszú távú működtetéséhez szükséges alapvető információkhoz juthatnak hozzá, mint például a környezetükben élő jelenlegi és potenciális vásárlóik átlagos jövedelme, vagy éppen fogyasztási szokásaik. Az érdeklődők a KKV-tervező Piaci információk oldalán összesen 9 témakörben, 50 mutató segítségével tájékozódhatnak az elérhető piaci információkról, így az említett jövedelmi és fogyasztási szerkezetre vonatkozó adatokon túl többek között az egyes megyék munkaerőpiacáról, a nyilvántartott álláskeresőkről, a turisztikai kínálatáról és keresletéről is. Az új online felületről is elérhető Térképes Interaktív Megjelenítő Alkalmazással pedig 26 témakör mentén 375 különböző mutató és számtalan szűrési beállítás segítségével is megtekinthetik a kiválasztott adatokat. Mindezek mellett a KKV-tervezőn keresztül egyedi adatkéréssel is fordulhatnak a vállalkozók a KSH felé.
„A kkv-szektor kiemelten fontos szegmense a hazai gazdaságnak. A tavalyi év előzetes adatai szerint a Magyarországon működő mintegy 850 000 kkv, több mint 3 millió munkavállalót foglalkoztatva, az értékesítés nettó árbevételének 41,2 százalékát, a nemzetgazdasági beruházások 32,1 százalékát állította elő. Nem mindegy tehát, hogy ezek a vállalkozások milyen pályát futnak be, mekkora gazdasági sikereket képesek elérni” – mutatott rá Freid Mónika. A KSH elnökhelyettese kiemelte: ennek érdekében a kkv-tervező további fejlesztését tervezi a hivatal: a jövőben egyre több területen biztosít majd településszintű adatokat az oldal, így a vállalkozások is egyre részletesebb képet kaphatnak mikrokörnyezetükről.
A KSH adatszolgáltatói és felhasználói között is kiemelt jelentőségű csoportot képviselnek a KKV-k. Információigényeik túlmutatnak az adatok felhasználásán, ezért a KKV-tervező oldalon a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások és összegyűjtött adatok kiegészülnek olyan praktikus információkkal is, amelyek a vállalkozások indításához kapcsolódó adminisztrációs társszerveknél történő ügyintézésben nyújtanak segítséget.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.