Vállalkozások digitalizációja: a német példa

Vállalkozások digitalizációja: a német példa
2022. 10. 27., 11:10

„Azt kerestük, hogy milyen helyes gyakorlatokat vehetnénk át azon országok tapasztalataira építve, amelyek előrébb járnak a kkv-szektor digitalizálásban” – mondja Szabó Zoltán Kázmér, a VOSZ Digitalizáció és Informatikai Szekciójának vezetője.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) nemzetközi kutatás keretében vizsgálja meg azokat a módszereket és eszközöket, amelyek a vállalkozások digitalizációs és informatikai fejlesztését támogathatják. A németországi tapasztalatokat Szabó Zoltán Kázmér, a VOSZ Digitalizáció és Informatikai Szekciójának vezetője mutatta be.

„Azt kerestük, hogy milyen helyes gyakorlatokat vehetnénk át azon országok tapasztalataira építve, amelyek előrébb járnak a kkv-szektor digitalizálásban – mondta el Szabó Zoltán Kázmér.  –  Azt is megvizsgáltuk, milyen kormányzati támogatások érhetők el ezen a területen a vállalkozói szektor számára.”

Digitális üzleti modellek kidolgozása és megvalósítása

A német informatikai kkv-k szervezete, a Bundesverband IT-Mittelstand e.V. szerint a kis- és középvállalatok számára egyre fontosabbak az úgynevezett „szövetkezeti típusú” együttműködési üzleti modellek, amelynek révén a kisebb cégek is lépést tarthatnak a nagyvállalatokkal a nemzetközi piacon. A több mint 2400 vállalkozás érdekeit képviselő szövetség erre a célra külön szakmai csoportot hozott létre, amely gyakorlatban is használható modelleket dolgozott ki, hogy megkönnyítse a tagvállalatok számára a digitális átállást.

Elindítottak és működtetnek egy „Kkv 4.0 Digitális Kompetencia Központot”, amelyhez nem csak informatikai vállalkozások csatlakozhatnak. Itt nemcsak mesterséges intelligencia trénerek szerveznek különböző tudásmegosztó workshopokat, de segítenek felkutatni digitális átállást támogató finanszírozási lehetőségeket is. Megosztják a csatlakozó vállalkozásokkal a legjobb gyakorlatokat, és ellátogatnak azokhoz a cégekhez is, amelyek magukévá tették az új szemléletet és eredményesen vezettek be digitális megoldásokat.

Szabó Zoltán Kázmér szerint Magyarországon is követendő példa lehet a Szövetségi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium „Digital Now” programja, amelynek keretében a vállalkozások pénzügyi támogatásra pályázhatnak. Elsősorban az intelligens, felhő alapú munkára és termelési folyamatokra kell gondolni, valamint a digitális ügyfélszerzésre, esetleg a beszállítói kapcsolattartás digitalizációjára. Emellett elérhető pénzügyi forrás a munkavállalók digitális képességének fejlesztésére, valamint digitalizációs képzésekre is. A német tapasztalatokat megszívlelve érdemes lenne Magyarországon is intenzívebben bevonni a munkaadói érdekképviseleteket – elsősorban a VOSZ-t, a legnagyobb önkéntes tagsággal rendelkező hazai szövetséget – az állammal közös projekteket működtetésébe – hangsúlyozza a VOSZ szekcióvezetője.

Ingyenes képzések, „digitális bennszülött” tanácsadók

A digitális ismeretek minél szélesebb elterjedése érdekében indította el az Aschaffenburgi Műszaki Egyetem a Bajor Állami Tudományos és Művészeti Minisztériummal együttműködve – európai uniós forrásból – a TransferformKMU projektet. Az ingyenes képzések témái között szerepel az okos és innovatív technológiák tanulása, megértése, illetve alkalmazása a piacok megtartása és fejlesztése során.

Újszerű és érdekes az a megoldás, amit a Saar-vidéken vezettek be. Az Digiscouts projekt keretében fiatal szakembereket delegálnak a kkv-khoz, hogy azonosítsák a cég előtt megnyíló digitalizációs lehetőségeket, akik aztán részt vesznek a projektek megtervezésében és megvalósításában is. Mindehhez a digitális tanulási platformokat, valamint a projektmunkához szükséges tudásmodulokat és eszközöket is biztosítják a szervezők.

Baden-Württemberg tartományban – szintén minisztériumi támogatással – két éve hozták létre a „Smart Services” kompetenciaközpontot, amelynek programjai már több mint 150 kis- és középvállalkozást támogattak új, digitális üzleti modellek kidolgozásában, valamint egy komplex felhő-adatalapú szolgáltatási kínálat („smart service”) alkalmazásában. A kompetenciaközpont több mint 150 digitalizációs tanácsadót képezett ki, akik Baden-Württemberg-szerte segítik a cégeket.

Egy Suhlban elindult projekt arra keresi a választ, hogy a felgyorsult világban hogyan lehet a munkavállalók digitális és informatikai készségeit fejleszteni, frissíteni. Amint azt a Thuringia Digitalizációs Továbbképző Ügynökség is megállapította: a demográfiai folyamatok és a szakképzett munkaerő egyre nagyobb hiánya miatt egyre nagyobb szükség van az alaposabb digitális ismeretekkel rendelkező munkaerőre. A kísérleti projekt ennek megfelelően azt a célt tűzte ki, hogy az érintett munkavállalók újból elsajátítsák a szükséges digitális készségeket és képességeket – összegezett Szabó Zoltán Kázmér.

ZBT

Forrás: VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS