Nagyobb mennyiségben kaphatnak magyar paprikát és paradicsomot a boltok: az 500 termelőt tömörítő szentesi DélKerTÉSZ 2,7 milliárd forintos beruházással növeli logisztikai kapacitásait. A több mint 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai központ 2022 végére készül el, a csarnokban többek között csomagolóüzem és hűtőház is lesz, a raktározást pedig a jövőben robotizáció segíti. A beruházás célja, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá váljanak a logisztikai folyamatok, a termelők pedig bíznak benne, hogy egész évben, így a téli időszakban is egyre több zöldséggel tudják ellátni a magyar piacot. Az idei termelés jövedelmezőségére azonban negatív hatással lehet többek között a műtrágya, az üzemanyag, a gáz és az áram drágulása.
Jelentős fejlesztések jönnek a DélKerTÉSZ-nél: több mint 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai csarnok épül 2,7 milliárd forintból. A beruházás 2022 végére készül el, és jelentősen felgyorsítja majd a logisztikai folyamatokat, az áru ki- és berakodását. Az új logisztikai központban többek között csomagolóüzem, hűtőház, és 16 kamion számára kiépített nagykapacitású komissiózó is lesz – derült ki az 500 termelőt tömörítő szentesi DélKerTÉSZ összeállításából.
„Ezzel a beruházással jelentősen gyorsítani tudjuk a logisztikai folyamatainkat és végső soron növelni tudjuk a termelők által megtermelt mennyiség megfelelő kereskedelmét, azaz egyre több magyar paprikát és paradicsomot tudunk eljuttatni a vásárlókhoz. Néhány éven belül 28-31 ezer tonna körüli mennyiséget forgalmaz majd a DélKerTÉSZ, ez jelentős előrelépés a jelenleg forgalmazott 24-25 ezer tonnához képest” – mondta a DélKerTÉSZ elnöke, Nagypéter Sándor.
Nagypéter Sándor hozzátette, hogy a folyamatok felgyorsításához további csomagológépeket vásárolnak, és robotizáció segítségével oldják meg a raktározást. A fejlesztésekre szükség is van, mivel a termeléskapacitás a jövőben tovább nő majd: a 2020-as vidékfejlesztési programban több termelő is részt vett, így újabb üvegház- és fóliafejlesztések valósulnak meg Szentesen és környékén. Nagyberuházásokra 2021-ben egyébként 370 millió forintot költött a DélKerTÉSZ, többek között létrejött két helyen egyenként 3500 négyzetméteres fóliablokk és egy válogatócsarnok is.
Az alapkőletételen részt vett Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára is, aki elmondta, hogy a kertészeti ágazat a mezőgazdaság egyik legfontosabb ágazata, hiszen jelentős szerepe van a vidéki foglalkoztatásban és a vidéki lakosság helyben tartásában. Farkas Sándor hozzátette, hogy a járvány okozta gazdasági válságból való kilábalás a soha nem látott mértékű kormányzati támogatással elindult, de senki nem kalkulálhatott az orosz-ukrán háborúval, és ez ismételten új helyzet elé állította az ágazatot. Azonban ezután is jelentős forrásokkal támogatják az agráriumot és az élelmiszeripart. A Közös Agrárpolitika következő, 2023-2027-ig tartó időszakában például soha nem látott mértékű forrás, 4265 milliárd forint áll a vidékfejlesztés rendelkezésére.
Szentes fontos hajtató körzet, ahol folyamatosan fejlesztenek a termelők. Ez az innovatív termesztési forma ugyanis azt jelenti, hogy szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett – többek között termálvízzel fűtött zöldségházakban - tudnak a zöldségek fejlődni. Az időjárás hatásai alól azonban így sem tudják teljesen függetleníteni magukat a termelők. Nagypéter Sándor kiemelte, hogy a tavalyi első negyedében a fényszegény időjárás a zárt közegben végzett termelői tevékenységet befolyásolta negatívan, az április és a május rekordhideget hozott, ami a hidegfóliás ültetvényeknél okozott gondot, sok növény a fagyok miatt megfázott.
Az időjárás mellett a termesztéshez elengedhetetlen alapanyagok, az úgynevezett inputanyagok árának emelkedése is negatív hatással volt zöldségtermelésre. Ráadásul a műtrágya, az üzemanyag, a gáz és az áram drágulása, valamint az emelkedő kamatok idén is negatív hatással lesznek a friss piaci termékekre.
A kihívásokkal teli tavalyi évben összességében több mint 13 milliárd forintra rúgott a zöldség-gyümölcsértékesítés árbevétele. A DélKerTÉSZ termelői közel 3.400 tonnával több terméket értékesítettünk, mint az előző évben, ez több mint 50.000 tonna termék értékesítését jelenti. A paprikaféléket 112 hektáron termesztik, ami egy év alatt 2 hektárral nőtt. Az értékesített mennyiség közel 13,7 ezer tonnára rúgott, az árbevétel pedig 6,8 milliárd forintot tett ki. A paradicsomnál pedig 11,9 tonna és 4,6 milliárd forint volt a 2021-es bevétel. Mindezek ellenére 2021-ben nőtt a termelés mennyisége, de ez leginkább annak volt köszönhető, hogy nagyobb termőterületen zajlott a termelés a paprika és a paradicsom esetében is.
A fejlesztések célja azonban nem csak a termőterület méretének a növelése. Nagypéter Sándor szerint a szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbak lesznek, ezért a klímaváltozásra is fel kell készülni, ennek a hatásait pedig technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani. A forróságban például szükség van megfelelő szellőztetésre, árnyékolásra, automata öntözőberendezésekre, extrém forróságban pedig akár lassan már Magyarországon is felmerülhet az igény a hűtésre.
A DélKerTÉSZ termelői tehát mindent megtesznek annak érdekében, hogy egyre nagyobb mennyiségben legyen elérhető a lehető legjobb minőségű paprika és paradicsom, többek között a téli időszakban is. A szakember bízik abban, hogy a 2021-ben a Hungarikumok közé választott szentesi paprika még népszerűbb lesz a vásárlók körében, és egyre többen keresik majd a boltok polcain a magyar zöldségeket és gyümölcsöket.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.