Nagyobb mennyiségben kaphatnak magyar paprikát és paradicsomot a boltok: az 500 termelőt tömörítő szentesi DélKerTÉSZ 2,7 milliárd forintos beruházással növeli logisztikai kapacitásait. A több mint 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai központ 2022 végére készül el, a csarnokban többek között csomagolóüzem és hűtőház is lesz, a raktározást pedig a jövőben robotizáció segíti. A beruházás célja, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá váljanak a logisztikai folyamatok, a termelők pedig bíznak benne, hogy egész évben, így a téli időszakban is egyre több zöldséggel tudják ellátni a magyar piacot. Az idei termelés jövedelmezőségére azonban negatív hatással lehet többek között a műtrágya, az üzemanyag, a gáz és az áram drágulása.
Jelentős fejlesztések jönnek a DélKerTÉSZ-nél: több mint 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai csarnok épül 2,7 milliárd forintból. A beruházás 2022 végére készül el, és jelentősen felgyorsítja majd a logisztikai folyamatokat, az áru ki- és berakodását. Az új logisztikai központban többek között csomagolóüzem, hűtőház, és 16 kamion számára kiépített nagykapacitású komissiózó is lesz – derült ki az 500 termelőt tömörítő szentesi DélKerTÉSZ összeállításából.
„Ezzel a beruházással jelentősen gyorsítani tudjuk a logisztikai folyamatainkat és végső soron növelni tudjuk a termelők által megtermelt mennyiség megfelelő kereskedelmét, azaz egyre több magyar paprikát és paradicsomot tudunk eljuttatni a vásárlókhoz. Néhány éven belül 28-31 ezer tonna körüli mennyiséget forgalmaz majd a DélKerTÉSZ, ez jelentős előrelépés a jelenleg forgalmazott 24-25 ezer tonnához képest” – mondta a DélKerTÉSZ elnöke, Nagypéter Sándor.
Nagypéter Sándor hozzátette, hogy a folyamatok felgyorsításához további csomagológépeket vásárolnak, és robotizáció segítségével oldják meg a raktározást. A fejlesztésekre szükség is van, mivel a termeléskapacitás a jövőben tovább nő majd: a 2020-as vidékfejlesztési programban több termelő is részt vett, így újabb üvegház- és fóliafejlesztések valósulnak meg Szentesen és környékén. Nagyberuházásokra 2021-ben egyébként 370 millió forintot költött a DélKerTÉSZ, többek között létrejött két helyen egyenként 3500 négyzetméteres fóliablokk és egy válogatócsarnok is.
Az alapkőletételen részt vett Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára is, aki elmondta, hogy a kertészeti ágazat a mezőgazdaság egyik legfontosabb ágazata, hiszen jelentős szerepe van a vidéki foglalkoztatásban és a vidéki lakosság helyben tartásában. Farkas Sándor hozzátette, hogy a járvány okozta gazdasági válságból való kilábalás a soha nem látott mértékű kormányzati támogatással elindult, de senki nem kalkulálhatott az orosz-ukrán háborúval, és ez ismételten új helyzet elé állította az ágazatot. Azonban ezután is jelentős forrásokkal támogatják az agráriumot és az élelmiszeripart. A Közös Agrárpolitika következő, 2023-2027-ig tartó időszakában például soha nem látott mértékű forrás, 4265 milliárd forint áll a vidékfejlesztés rendelkezésére.
Szentes fontos hajtató körzet, ahol folyamatosan fejlesztenek a termelők. Ez az innovatív termesztési forma ugyanis azt jelenti, hogy szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett – többek között termálvízzel fűtött zöldségházakban - tudnak a zöldségek fejlődni. Az időjárás hatásai alól azonban így sem tudják teljesen függetleníteni magukat a termelők. Nagypéter Sándor kiemelte, hogy a tavalyi első negyedében a fényszegény időjárás a zárt közegben végzett termelői tevékenységet befolyásolta negatívan, az április és a május rekordhideget hozott, ami a hidegfóliás ültetvényeknél okozott gondot, sok növény a fagyok miatt megfázott.
Az időjárás mellett a termesztéshez elengedhetetlen alapanyagok, az úgynevezett inputanyagok árának emelkedése is negatív hatással volt zöldségtermelésre. Ráadásul a műtrágya, az üzemanyag, a gáz és az áram drágulása, valamint az emelkedő kamatok idén is negatív hatással lesznek a friss piaci termékekre.
A kihívásokkal teli tavalyi évben összességében több mint 13 milliárd forintra rúgott a zöldség-gyümölcsértékesítés árbevétele. A DélKerTÉSZ termelői közel 3.400 tonnával több terméket értékesítettünk, mint az előző évben, ez több mint 50.000 tonna termék értékesítését jelenti. A paprikaféléket 112 hektáron termesztik, ami egy év alatt 2 hektárral nőtt. Az értékesített mennyiség közel 13,7 ezer tonnára rúgott, az árbevétel pedig 6,8 milliárd forintot tett ki. A paradicsomnál pedig 11,9 tonna és 4,6 milliárd forint volt a 2021-es bevétel. Mindezek ellenére 2021-ben nőtt a termelés mennyisége, de ez leginkább annak volt köszönhető, hogy nagyobb termőterületen zajlott a termelés a paprika és a paradicsom esetében is.
A fejlesztések célja azonban nem csak a termőterület méretének a növelése. Nagypéter Sándor szerint a szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbak lesznek, ezért a klímaváltozásra is fel kell készülni, ennek a hatásait pedig technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani. A forróságban például szükség van megfelelő szellőztetésre, árnyékolásra, automata öntözőberendezésekre, extrém forróságban pedig akár lassan már Magyarországon is felmerülhet az igény a hűtésre.
A DélKerTÉSZ termelői tehát mindent megtesznek annak érdekében, hogy egyre nagyobb mennyiségben legyen elérhető a lehető legjobb minőségű paprika és paradicsom, többek között a téli időszakban is. A szakember bízik abban, hogy a 2021-ben a Hungarikumok közé választott szentesi paprika még népszerűbb lesz a vásárlók körében, és egyre többen keresik majd a boltok polcain a magyar zöldségeket és gyümölcsöket.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a csonkgyűrűk és a további fő elemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után azok további megmunkálására és a tartály összeállítására az AEM-Technologies volgodonszki gyárában kerül sor.