Túlóra-kifizetés: így oldjuk meg „okosban”

2019. 01. 18., 13:16

A munkáltatók nagy része továbbra sem vezeti a munkaidő-nyilvántartáson a rendkívüli munkaidőt, feltehetően azért, mert „zsebből zsebbe” történik az ellentételezése – olvasható a munkaügyi hatóság 2018. I-III. negyedévi ellenőrzési tapasztalatait összefoglaló jelentésben.

  • A munkáltatók nagy része továbbra sem vezeti a munkaidő-nyilvántartáson a rendkívüli munkaidőt, feltehetően azért, mert „zsebből zsebbe” történik az ellentételezése.

Több ügyben az nyert megállapítást, hogy a munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztatták, túlóráit azonban nem ellentételezték, pár esetben pedig a részmunkaidős „feketefoglalkoztatás” is megállapítást nyert – írják jelentésükben a Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának szakemberei.

  • Példa – Tolna megyében munkaügyi ellenőrzésre került sor 2018. májusban, melynek eredményeképpen megállapításra került, hogy a munkáltató 2 munkavállaló (munkakör: recepciós) esetében megsértette a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának meghatározására vonatkozó jogszabályi előírásokat, azzal, hogy a munkavállalókat a munkaidőkeret szabályait alkalmazva kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatja, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, azonban nem határozta meg a munkaidőkeret kezdő- és befejező időpontját. A munkavállalók vonatkozásában nem került ellentételezésre a 2018. április-május havi műszakpótlék, 1 munkavállaló (munkakör: recepciós) vonatkozásában nem került ellentételezésre a munkaszüneti napi munkavégzés pótléka. A munkavállaló 2018. május egyik napján 9 órától 17 óráig végzett munkát 8 óra időtartamban. A munkáltató által becsatolt 2018. május havi bérjegyzéken azonban nem került elszámolásra és kifizetésre munkaszüneti napi száz százalékos bérpótlék.

A korábbi évekhez hasonlóan a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével kapcsolatos szabálytalanságok szintén gyakoriak voltak, 2018 első három negyedévében a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók negyedét meghaladóan (12 535 fő) érintették, 2017. I-III. negyedévben ez a szám még magasabb volt (14 494 fő). Az elmúlt években fokozatosan csökkent az ezzel a jogsértéssel érintett munkavállalók létszáma. A legtöbb munkavállalót a kereskedelem és vendéglátás területén érintett a szabálytalanság.

Munkaidő-nyilvántartást az építőipar területén gyakran nem vezetnek, míg a hiányos (hamis) munkaidő-nyilvántartás a kereskedelem, a feldolgozóipar területén jellemzőbb. Vendéglátásban és vagyonvédelemben pedig közel azonos volt 2018. első háromnegyed évében a szabálytalanság megjelenési formája.

Gyakori az a munkáltatói védekezés a jogsértés feltárását követően, hogy a munkavállalók nem-, vagy nem előírásszerűen vezették a munkaidő-nyilvántartást, figyelmen kívül hagyva, hogy ez a kötelezettség a munkáltatót terheli. Emellett a feledékenységgel szokták magyarázni a hiányát, illetve a fix munkaidővel, amikor sok munkáltató szerint szükségtelen a munkaidő-nyilvántartás vezetése, de jellemzőnek mondható az is, hogy a főnök éppen az ellenőrzés előtt vitte el a jelenléti ívet, vagy azt elzárva tartják.

A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is. A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.

  • Példa – Győr-Moson-Sopron megyében 2018. szeptemberben egy állattenyésztéssel foglalkozó munkáltatónál került sor ellenőrzésre. Megállapítást nyert, hogy a munkáltató a fent nevezett munkavégzési helyen – állattenyésztő, traktoros munkakörben – összesen 18 munkavállalót foglalkoztatott írásba foglalt munkaszerződéssel és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal felé történt bejelentéssel. A munkáltató a foglalkoztatásában álló munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejéről olyan munkaidő-nyilvántartást vezetett, amelyben a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontja nem került feltüntetésre, a munkanapok esetében csak a „D” bejegyzés szerepelt. A munkáltató képviselője arra hivatkozott, hogy a „D” a munkanapot jelöli, és, hogy „mindig így vezettük a nyilvántartást, soha senki nem mondta, hogy így nem jó”. 

A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám csökkent (6421) az előző év január-szeptember közötti időszakhoz képest (8908 fő). Ezen belül a legjelentősebb a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt. Több esetben megállapítást nyert, hogy a munkabérről adott elszámolás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, nem volt megállapítható, hogy a munkáltató az alapbéren felül milyen pótlékokat számolt el a munkavállalóknak. Több esetben a bérjegyzék kiadásának hiánya súlyosabb visszaéléseket rejthet, a bejelentés nélküli foglalkoztatás egyik „biztos előjele” lehet a bérjegyzékek kiadásának elmaradása. 

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 11. 30., 16:10
Küldetésünk alapja, hogy a létrehozott üzleti kultúra utánunk is fennmarad. Ezt bontjuk le 5 éves periódusokra, melyeket éves terveken keresztül valósítunk meg – mondta az Üzletemnek Avidor András nemzetközi franchise és networking szakértő, a BNI Magyarország vezetője.
2022-12-05 15:13:56
Az energiaárak rendkívüli növekedése, a rekordmagas infláció és az általános gazdasági bizonytalanság szinte minden szektoron nyomot hagy. Míg a munkaerőpiacon egyelőre nem tapasztalni jelentős változásokat, kérdés, hogy ez meddig maradhat így.
2022-12-05 14:13:00
December 2-án az EU három intézménye és több mint 500 európai polgár közösen értékelte az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményeképp hozott intézkedéseket.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS