Túlóra-kifizetés: így oldjuk meg „okosban”

Több ügyben az nyert megállapítást, hogy a munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztatták, túlóráit azonban nem ellentételezték, pár esetben pedig a részmunkaidős „feketefoglalkoztatás” is megállapítást nyert – írják jelentésükben a Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának szakemberei.

• Példa – Tolna megyében munkaügyi ellenőrzésre került sor 2018. májusban, melynek eredményeképpen megállapításra került, hogy a munkáltató 2 munkavállaló (munkakör: recepciós) esetében megsértette a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának meghatározására vonatkozó jogszabályi előírásokat, azzal, hogy a munkavállalókat a munkaidőkeret szabályait alkalmazva kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatja, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, azonban nem határozta meg a munkaidőkeret kezdő- és befejező időpontját. A munkavállalók vonatkozásában nem került ellentételezésre a 2018. április-május havi műszakpótlék, 1 munkavállaló (munkakör: recepciós) vonatkozásában nem került ellentételezésre a munkaszüneti napi munkavégzés pótléka. A munkavállaló 2018. május egyik napján 9 órától 17 óráig végzett munkát 8 óra időtartamban. A munkáltató által becsatolt 2018. május havi bérjegyzéken azonban nem került elszámolásra és kifizetésre munkaszüneti napi száz százalékos bérpótlék.

A korábbi évekhez hasonlóan a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével kapcsolatos szabálytalanságok szintén gyakoriak voltak, 2018 első három negyedévében a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók negyedét meghaladóan (12 535 fő) érintették, 2017. I-III. negyedévben ez a szám még magasabb volt (14 494 fő). Az elmúlt években fokozatosan csökkent az ezzel a jogsértéssel érintett munkavállalók létszáma. A legtöbb munkavállalót a kereskedelem és vendéglátás területén érintett a szabálytalanság.

Munkaidő-nyilvántartást az építőipar területén gyakran nem vezetnek, míg a hiányos (hamis) munkaidő-nyilvántartás a kereskedelem, a feldolgozóipar területén jellemzőbb. Vendéglátásban és vagyonvédelemben pedig közel azonos volt 2018. első háromnegyed évében a szabálytalanság megjelenési formája.

Gyakori az a munkáltatói védekezés a jogsértés feltárását követően, hogy a munkavállalók nem-, vagy nem előírásszerűen vezették a munkaidő-nyilvántartást, figyelmen kívül hagyva, hogy ez a kötelezettség a munkáltatót terheli. Emellett a feledékenységgel szokták magyarázni a hiányát, illetve a fix munkaidővel, amikor sok munkáltató szerint szükségtelen a munkaidő-nyilvántartás vezetése, de jellemzőnek mondható az is, hogy a főnök éppen az ellenőrzés előtt vitte el a jelenléti ívet, vagy azt elzárva tartják.

A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is. A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.

• Példa – Győr-Moson-Sopron megyében 2018. szeptemberben egy állattenyésztéssel foglalkozó munkáltatónál került sor ellenőrzésre. Megállapítást nyert, hogy a munkáltató a fent nevezett munkavégzési helyen – állattenyésztő, traktoros munkakörben – összesen 18 munkavállalót foglalkoztatott írásba foglalt munkaszerződéssel és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal felé történt bejelentéssel. A munkáltató a foglalkoztatásában álló munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejéről olyan munkaidő-nyilvántartást vezetett, amelyben a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontja nem került feltüntetésre, a munkanapok esetében csak a „D” bejegyzés szerepelt. A munkáltató képviselője arra hivatkozott, hogy a „D” a munkanapot jelöli, és, hogy „mindig így vezettük a nyilvántartást, soha senki nem mondta, hogy így nem jó”. 

A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám csökkent (6421) az előző év január-szeptember közötti időszakhoz képest (8908 fő). Ezen belül a legjelentősebb a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt. Több esetben megállapítást nyert, hogy a munkabérről adott elszámolás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, nem volt megállapítható, hogy a munkáltató az alapbéren felül milyen pótlékokat számolt el a munkavállalóknak. Több esetben a bérjegyzék kiadásának hiánya súlyosabb visszaéléseket rejthet, a bejelentés nélküli foglalkoztatás egyik „biztos előjele” lehet a bérjegyzékek kiadásának elmaradása.