Tojásszövetség: csökkent a nagyüzemi tojástermelés az első fél évben

2019. 10. 11., 18:30

A nagyüzemi tojástermelés a tavalyi, csaknem 11 százalékos bővülése után idén az első fél évben mintegy 9 százalékkal csökkent éves összevetésben, így az idén várhatóan 1-1,2 milliárd tojást állítanak elő Magyarországon a tavalyi 1,24 milliárd után – közölte a Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének titkára a pénteki tojás világnap alkalmából.

Molnár Györgyi elmondta, hogy a belföldi igény 52 százalékát a nagyüzemi termelés, 26 százalékát a háztáji adja, 21-22 százalék az import. Becslések szerint a háztáji termelésből 600 millió tojás származik, az import 480-500 millió körül mozog évente. A magyar lakosság tavalyhoz hasonlóan idén is 2,3 milliárd tojást fogyaszthat el. Tavaly a fejenkénti tojásfogyasztás a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 238 darab volt.

A baromfiágazat tojástermelésből származó árbevétele tavaly 14 százalékkal, 24,8 milliárd forintra csökkent, amit az éves átlagár mérséklődésével magyarázott. Idén az első fél évben a termelői átlagár 19,96 forint volt, 4 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Hozzátette, hogy ugyanakkor míg a termelői árak a 2017. évi szintre estek vissza, a fogyasztói árak idén annál 6-7 százalékkal magasabbak, az átlagos bolti ár az első fél évben 40,56 forint volt.

Kifogásolta, hogy az elmúlt hetekben néhány esetben az üzletláncok indokolatlan akciót hirdettek, az áresést szerinte a piaci folyamatok nem indokolták, sem a magyar, sem az uniós piacon nincs túlkínálat tojásból.

Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke korábban azt közölte az MTI-vel, hogy egyeztetnének az árakról a kiskereskedelem szereplőivel. Emellett egyeztetést kezdeményeznek az áruházláncokkal annak érdekében, hogy azok vizsgálják felül korábbi vállalásukat, miszerint a boltokban 2025-től nem lesz kapható ketreces tojás, az EU-konform sem, noha a környezetkímélő tartástechnológiára az átállás 2012-ben Magyarországon 14-16 milliárd forintba, uniós szinten pedig 2,1-2,3 milliárd euróba került.

Hangsúlyozta, hogy a vásárlók legtöbbször nincsenek tisztában a különböző tartási módok közötti különbségekkel, például azzal, hogy az EU-konform ketreces tartásnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, ez a tartástechnológia jelenti a legkevesebb terhelést a környezetre. Sokan azt gondolják, hogy a különböző tartásmódok különböző minőségi tojást állítanak elő: finomabb és sárgább a szabadtartásos, miközben ez az állatoknak adott takarmány minőségétől függ, nem a tartástechnológiától.

Az elnök szerint az ágazat jövője veszélybe kerülhet akkor, ha az áruházak a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele nélkül vezetnek be olyan intézkedéseket, amellyel a magyar gazdálkodókat újabb technológiaváltásra kényszerítenék. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS