Távolságtartás az üzletekben: nem lehetünk büszkék a magyar adatokra

Az európai szintű kutatás keretén belül októberben és novemberben több mint 5.800 üzletet, köztük 103 magyar helyszínt mértek fel összesen 15 országban az MSPA (Mystery Shopping Professionals Association) tagvállalatok szakemberei. A legkülönfélébb iparágakban működő (pl. szupermarketek, benzinkutak, drogériák) üzletekbe betérő próbavásárlók az országokban aktuálisan hatályban lévő korlátozásokat szem előtt tartva figyelték a kézfertőtlenítők számát, a figyelmeztető jelzéseket, a védőfelszereléseket és maszkokat, valamint a távolságtartás gyakorlati megvalósulását.

A kutatásban résztvevőknek ezek után nyilatkozniuk kellett arról, hogy az adott üzletben mennyire érezték magukat biztonságban, és milyen valószínűséggel térnének oda vissza a tapasztalt kiszolgálás alapján.

Minden tízedik üzletben alapvető hiányosságokat találtak

A felmérés eredményét illetően kettős eredmény született: habár a maszkviselést a legtöbb országban egyre szigorúbban veszik, és összességében jól teljesítettek benne a vevők és az eladók is, ez a távolságtartásról már egyáltalán nem mondható el. Fontos eredmény az is, hogy a próbavásárlók az üzletek 10 százalékában nem érezték biztonságban magukat a vásárlási folyamat során, azaz 10-ből 1 üzletben találtak olyan alapvető hiányosságot, amivel már veszélyeztetve érezték egészségüket.

„A járványügyi intézkedések csak akkor működhetnek megfelelően, ha az üzletek is kiemelt figyelmet szentelnek betartatásukra. Ez nemcsak törvényi kötelesség, hanem üzleti érdek is, hiszen mindent meg kell tenni azért, hogy a vásárlók biztonságban érezzék magukat” – mondta Mózes István, az ügyfélkiszolgálás magyar piacán közel húsz éve működő ClientFirst Consulting ügyvezetője, a kutatást végző szervezet igazgatója.

Maszkviselésben hozzuk az európai átlagot, de távolságtartásban csak kullogunk

A magyar eredményeket tekintve a kézfertőtlenítők kihelyezését 10 százalékban tartották problémának, vagyis a felmérésben szereplő minden tizedik üzletnél hiányzott. A dolgozói védelem 12 százalékos mutatója is fejlesztendő, de ebben például jobban teljesítünk az európai átlagnál (14 százalék). A maszkviselésben kifejezetten jól szerepeltünk, hiszen szemben az európai 25 százalékkal, ahol minden negyedik üzletben találtak hiányosságokat, nálunk ez csak a boltok 14 százalékára mondható el.

A távolságtartást tekintve azonban korántsem ilyen kedvező a helyzet: amíg az összes felmért országot tekintve csak az üzletek 22 százalékában probléma, hogy a személyzet nem tartja a távolságot, addig Magyarországon ez a mutató 43 százalékra tehető. Az adat tehát azt mutatja, hogy az üzletek majdnem felében megfigyelhető szabálytalanság ezen a téren, ami szoros összefüggésben van azzal is, hogy a vásárlók között szinte ugyanilyen, 44 százalékos eredmény jött ki.

„Ha a dolgozók rossz példát mutatnak, és ők sem veszik komolyan a másfél méteres korlátozást, akkor ezt az ügyfelekkel sem tudják betartatni, és ez komoly veszélyekkel jár. Aki erre nem figyel, az nemcsak a hatósági büntetést kockáztatja, hanem azt is, hogy elveszíti vásárlói bizalmát és ezzel a hosszútávú fennmaradási esélyeit csökkenti” – mondta Mózes István. Hozzátette: „Ha a másik oldalról nézzük, a szabályok betartása ugyan kötelesség, de egyben lehetőség is. Hiszen aki ebben jól teljesít, az megtartja ügyfeleit, és megerősödve fog kijönni a válságból.”

A kutatás végző MSPA Europe/Africa ajánlásaiban kifejezte, hogy az üzletek előtt a legfőbb feladat most a dolgozók munkakörülményeinek biztosítása, a kollégák megfelelő oktatása, valamint a helyszínek rendszeres fertőtlenítése és a biztonsági protokollok betartása.