Távolságtartás az üzletekben: nem lehetünk büszkék a magyar adatokra

2020. 12. 01., 14:30

A magyar boltokban az európai átlagnál jobban ügyelnek a maszkviselésre, ugyanakkor majdnem az üzletek felében a vevők és az eladók sem tartják be a kötelező távolságot – derült ki a próbavásárlásokkal foglalkozó MSPA Europe/Africa 15 országot érintő friss felméréséből.

Az európai szintű kutatás keretén belül októberben és novemberben több mint 5.800 üzletet, köztük 103 magyar helyszínt mértek fel összesen 15 országban az MSPA (Mystery Shopping Professionals Association) tagvállalatok szakemberei. A legkülönfélébb iparágakban működő (pl. szupermarketek, benzinkutak, drogériák) üzletekbe betérő próbavásárlók az országokban aktuálisan hatályban lévő korlátozásokat szem előtt tartva figyelték a kézfertőtlenítők számát, a figyelmeztető jelzéseket, a védőfelszereléseket és maszkokat, valamint a távolságtartás gyakorlati megvalósulását.

A kutatásban résztvevőknek ezek után nyilatkozniuk kellett arról, hogy az adott üzletben mennyire érezték magukat biztonságban, és milyen valószínűséggel térnének oda vissza a tapasztalt kiszolgálás alapján.

Minden tízedik üzletben alapvető hiányosságokat találtak

A felmérés eredményét illetően kettős eredmény született: habár a maszkviselést a legtöbb országban egyre szigorúbban veszik, és összességében jól teljesítettek benne a vevők és az eladók is, ez a távolságtartásról már egyáltalán nem mondható el. Fontos eredmény az is, hogy a próbavásárlók az üzletek 10 százalékában nem érezték biztonságban magukat a vásárlási folyamat során, azaz 10-ből 1 üzletben találtak olyan alapvető hiányosságot, amivel már veszélyeztetve érezték egészségüket.

A járványügyi intézkedések csak akkor működhetnek megfelelően, ha az üzletek is kiemelt figyelmet szentelnek betartatásukra. Ez nemcsak törvényi kötelesség, hanem üzleti érdek is, hiszen mindent meg kell tenni azért, hogy a vásárlók biztonságban érezzék magukat” – mondta Mózes István, az ügyfélkiszolgálás magyar piacán közel húsz éve működő ClientFirst Consulting ügyvezetője, a kutatást végző szervezet igazgatója.

Maszkviselésben hozzuk az európai átlagot, de távolságtartásban csak kullogunk

A magyar eredményeket tekintve a kézfertőtlenítők kihelyezését 10 százalékban tartották problémának, vagyis a felmérésben szereplő minden tizedik üzletnél hiányzott. A dolgozói védelem 12 százalékos mutatója is fejlesztendő, de ebben például jobban teljesítünk az európai átlagnál (14 százalék). A maszkviselésben kifejezetten jól szerepeltünk, hiszen szemben az európai 25 százalékkal, ahol minden negyedik üzletben találtak hiányosságokat, nálunk ez csak a boltok 14 százalékára mondható el.

A távolságtartást tekintve azonban korántsem ilyen kedvező a helyzet: amíg az összes felmért országot tekintve csak az üzletek 22 százalékában probléma, hogy a személyzet nem tartja a távolságot, addig Magyarországon ez a mutató 43 százalékra tehető. Az adat tehát azt mutatja, hogy az üzletek majdnem felében megfigyelhető szabálytalanság ezen a téren, ami szoros összefüggésben van azzal is, hogy a vásárlók között szinte ugyanilyen, 44 százalékos eredmény jött ki.

Ha a dolgozók rossz példát mutatnak, és ők sem veszik komolyan a másfél méteres korlátozást, akkor ezt az ügyfelekkel sem tudják betartatni, és ez komoly veszélyekkel jár. Aki erre nem figyel, az nemcsak a hatósági büntetést kockáztatja, hanem azt is, hogy elveszíti vásárlói bizalmát és ezzel a hosszútávú fennmaradási esélyeit csökkenti” – mondta Mózes István. Hozzátette: „Ha a másik oldalról nézzük, a szabályok betartása ugyan kötelesség, de egyben lehetőség is. Hiszen aki ebben jól teljesít, az megtartja ügyfeleit, és megerősödve fog kijönni a válságból.”

A kutatás végző MSPA Europe/Africa ajánlásaiban kifejezte, hogy az üzletek előtt a legfőbb feladat most a dolgozók munkakörülményeinek biztosítása, a kollégák megfelelő oktatása, valamint a helyszínek rendszeres fertőtlenítése és a biztonsági protokollok betartása.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 07:30:05
Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS