Sütő- és cukrászipar: indul a nagy munkaügyi vizsgálat, itt vannak a szempontok

2019. 05. 03., 13:30

A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya 2019. május 6. és 2019. június 7. között folytatja le a sütő- és cukrászipari tevékenységek célvizsgálatát.

A főosztály közzétette a vizsgálat szempontjait is. A nem éppen rövid lista az alábbiakban olvasható.

Az alkalmazott jogszabályi hivatkozások rövidítései:

  • A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 30/1995. (VII. 25.) IKM rendelet melléklete (a továbbiakban: KVBSZ)
  • Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet melléklete (a továbbiakban: EBSZ)
  • A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
  • 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: Vhr.)

1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1. Munkahelyek kialakításának általános követelményei

1.1.1. A munkavállalók számára biztosított olyan pihenő-/tartózkodóhely, ahol higiénikus körülmények között étkezhetnek? [Mvt. 24. § b) pont; 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes r. 16. §]

1.1.2. A munkavállalók számára biztosított az illemhely-használat lehetősége? [Mvt. 24. § b) pont; 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes r. 19. § (8)-(9) bek.]

1.1.3. A munka jellegének megfelelő tisztálkodási lehetőség rendelkezésre áll? [Mvt. 24. § b) pont; 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes r. 19. § (1)-(7) bek.]

1.1.4. A közlekedési útvonalakon, illetve ezek környezetében biztosított a biztonságos közlekedés (pl. közlekedési utak méretezése, kialakítása, szállítóeszközök használata, anyagtárolás stb.)? Mvt. 36. § (1); 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet 12. és 22. §-a]

1.1.5. A munkahely padlózata (padozata) megfelelő? /A padlózat felülete csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes/ [Mvt. 36.]

1.1.6. Szabadon hagyták a menekülési utakat és a vészkijáratokat? [3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 3. § (1) bekezdés]

1.1.7. A menekülési utakat és a vészkijáratokat előírás szerint jelölték? [3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 11. § (7) bekezdés]

1.1.8. A vészkijárati ajtók belülről, külön segítség nélkül, bármikor nyithatóak? [3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 11. § (7) bekezdés]

1.1.9. Az ablakok, tetőablakok és szellőzők a biztonságos nyitás, zárás, beállítás tárgyi-műszaki feltételeit kielégítik? [3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 10. § (1) bekezdés]

1.1.10. A munkahelyen biztosítva van megfelelő mozgástér? (munkaeszköz kezeléséhez, karbantartásához) [Mvt. 27. §.]

1.2. Amennyiben foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő munkavállalót

1.2.1. Az ajtókat, az átjárókat, a szintbeli különbségeket, áthidalókat, a lépcsőket, és a munkahellyel összefüggő berendezéseket a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő munkavállalók testi adottságaiknak megfelelően, illetve megváltozott munkaképességükre figyelemmel alakították ki, vagy szükség esetén átalakították? [Mvt. 19. § (4); 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet 21. § (2)]

1.2.2. A megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő munkavállalók részére biztosították az egészséges és biztonságos munkavégzésükhöz szükséges, általuk felismerhető jelzéseket? [3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 21.§ (3)]

1.2.3. A megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő munkavállalók adottságait a munkahelyek kialakításánál/átalakításánál figyelembe vették? (Pl. gépek-berendezések kezelőelemeinek átalakítása, áthelyezése, munkaeszköz átalakítása, hangfelismerő program telepítése a látásukban károsodottak számára, gyengén látóknak szövegkinagyító, helyi megvilágítás, álló munka helyett ülő munka kialakítása) [Mvt. 19. § (4); 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 21. § (1)]

1.2.4. A megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő munkavállalók testi adottságaira figyelemmel alakították ki/át az általuk igénybe vett zuhanyozókat, mosdókat, illemhelyeket? [3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 21. § (2)]

1.3. Kockázatértékelés

1.3.1. Az ellenőrzött munkáltató rendelkezik kockázatértékeléssel? [Mvt. 54. § (2)-(3) bek.]

Amennyiben indokolt a munkáltató értékelte a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alábbiakra:

1.3.2. Alkalmazott munkaeszközök [Mvt. 54. § (2) bek.]

1.3.3. Veszélyes anyagok/keverékek (pl.: takarításhoz, tisztításhoz, fertőtlenítésre használt veszélyes anyagok/keverékek) [25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes r. 5. §]

1.3.4. Porexpozícióval járó tevékenység(ek) (pl.: liszt tárolása/felhasználása, takarítás/karbantartás) [Mvt. 54. § (2) bek; 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 1. számú melléklet 2.1 pont]

1.3.5. Zajexpozícióval járó munkavégzés (pl.: különböző munkaeszközökkel végzett vágás, darabolás, keverés) [66/2005. (XII. 22.) EüM r. 4.§; 7. §]

1.3.6. Hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás (pl.: zsákok, tároló- és szállító edények, ládák mozgatása) [25/1998. (XII. 27.) EüM r. 3. § (2) bek. a) pont; 1. sz. mell.]

1.3.7. Munkavállalókat érő terhelések (pl.: hőhatás-hideg vagy meleg, légmozgás-huzat, állómunka, ülőmunka [Mvt. 54. § (2) bek.]

1.3.8. Fokozott pszichés terhelés, pszichoszociális kockázatok [Mvt. 54. § (1) bek. d) pont; 33/1998. (VI. 24.) NM r. 5. és 6. sz. mell.]

1.3.9. Megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő munkavállaló foglalkoztatása esetén a kockázatértékelés a megfelelő körültekintéssel készült, kitér a megváltozott munkaképességű munkavállalók, fogyatékossággal élők általfizikai-, kémiai-, alkalmazott munkaeszközökre, a pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre, a munkavállalókat érő fizikai, pszichés ? [Mvt. 54. § (2)-(3)] terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására

1.4. Műszaki, illetve szervezési intézkedések hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás esetén:

1.4.1. A kézi tehermozgatás kiküszöbölése érdekében sor került a munkáltatónál megfelelő műszaki intézkedésre? [25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet 3.§ (1) bekezdés]

1.4.2. A kézi tehermozgatás kiküszöbölése érdekében sor került a munkáltatónál megfelelő szervezési intézkedésre? [25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet 3.§ (1) bekezdés]

1.5. Egyéni védőeszköz juttatás

1.5.1. A munkáltató szabályozta írásban az egyéni védőeszközök juttatásának rendjét (amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg)? [Mvt. 56. §; 65/1999. (XII. 22.) EüM r. 5. § (1)-(3) bek.]

1.5.2. A munkáltató biztosította a munkavállalói részére a veszélyforrások ellen megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket? [Mvt. 42. § b) pont; 65/1999. (XII. 22.) EüM r. 3.§ (1) bek.]

1.5.3. A munkavállalók rendeltetésüknek megfelelően használták a munkáltató által biztosított, a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket? [Mvt. 60. § (1) bek. b) pont; 65/1999. (XII. 22.) EüM r. 3. § (1) bek.; 8. § (1) bek.]

1.6. Foglalkozás-egészségügyi ellátás/munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata/ foglalkoztatási tilalom

1.6.1. A munkáltató biztosította a munkavállalók számára a foglalkozás-egészségügyi ellátást? [Mvt. 58. §]

1.6.2. A munkáltató írásban meghatározta a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, beleértve az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok irányát és gyakoriságát is? [33/1998. (VI. 24.) NM r. 15. § (1) bek. a) pont]

1.6.3. A szabályozás kidolgozásához foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét kikérték?

[33/1998. (VI. 24.) NM r. 15. § (2) bek.]

1.6.4. A munkáltató írásban meghatározta azokat a munkaköröket, amelyekben a rendelet 8. számú melléklete szerinti megterhelések miatt a 10. § szerinti személyek nem foglalkoztathatók? [33/1998. (VI. 24.) NM r.15.§ (1) bek. b) pont]

1.6.5. A munkaköri alkalmasság előzetes orvosi vizsgálata megtörtént? [Mvt. 49. § (1) bek., 50. §; 33/1998. (VI. 24.) NM r. 4. § (1) bek., 16. §]

1.6.6. A munkaköri alkalmasság időszakos orvosi vizsgálata megtörtént az érintett munkavállalók esetében? [Mvt. 49. § (1) bek., 50. §; 33/1998. (VI. 24.) NM r. 6. § (1) bek., 16. §]

1.7. Munkavállalók tájékoztatása, oktatása

Indokolt vizsgálni a kockázatértékelés és az oktatás alapját képező tematika összhangját is.

1.7.1. A munkáltató gondoskodott a munkavállalók munkavédelmi oktatásáról? (munkavállaló munkába álláskor, munkahely, munkakör megváltozásakor, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor)[Mvt. 55. §]

Az oktatási tematika szükség esetén kiterjedt az alábbi szempontokra?

1.7.2. munkaeszközök: [10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 24. §]

1.7.3. veszélyes anyagok/keverékek: [25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes r.9. § (1) bek.]

1.7.4. kézi tehermozgatás: [25/1998. (XII. 27.) EüM r. 4. §]

1.7.5. zajterhelés /80 dB(A)-t meghaladó/: [66/2005. (XII. 22.) EüM r.11. §]

1.7.6. egyéni védőeszköz(ök): [65/1999. (XII. 22.) EüM r.4. § (6) bek.]

1.7.7. kedvezőtlen klímakörnyezet: [Mvt. 55. §; 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (8) és (10) bekezdés]

1.8. Veszélyes anyag/keverék felhasználás

Amennyiben veszélyes anyag/keverék felhasználása történik:

1.8.1. A veszélyes anyagok/keverékek biztonságos tárolása megoldott? [2000. évi XXV. törvény (Kbtv.) 14. § (5) bek.; 15. § (2) bek.; 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes r. 6. § (2) bek. bi) pont; 10. §]

1.9. Kedvezőtlen klímakörnyezet

1.9.1. A munkáltató által végzett tevékenység(ek) során előfordul meleg klímakörnyezetben végzett munka (ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja)? [3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (8) bekezdés, 2. számú melléklet]

1.9.2. Amennyiben a munkavállalók a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak (pl.: meleg) vannak kitéve, úgy a munkáltató megelőzés céljából tett munkaszervezési intézkedéseket a pihenőidővel kapcsolatban? [Mvt. 33. §, 34. §; 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes r.7. § (8) bek.]

1.9.3. Hideg munkakörnyezetben (pl.: hűtőhelyiségben) történő munkavégzésnél a munkáltató biztosítja a hideg ellen megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket az ellenőrzött munkavállalók számára? [Mvt. 33. § (2) bekezdés; Mvt. 42. § b) pont; 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3. § (1) bekezdés]

1.10. Zárt munkahelyek szellőztetése

1.10.1. Mesterséges szellőztetés céljáró szolgáló rendszer esetén biztosított annak állandó, hatékony működőképessége, rendszeres gépkönyvében előírtak szerinti – tisztán tartása, a lerakódott szennyeződések késedelem nélküli eltávolítása? [3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6. § (4) bekezdés a) és c) pont]

1.10.2. A szellőztetés céljára szolgáló túlnyomásos, kiegyenlített, depressziós szellőztetést biztosító műszaki rendszerek megfelelő működését időszakos, biztonsági felülvizsgálat keretében mérésekkel ellenőrizték? [3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6. § (7) bek.]

1.11. Munkahelyi elsősegélynyújtás

1.11.1. A munkahelyi elsősegélynyújtás személyi feltételei biztosítottak? [Mvt. 46. §; 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes r.20. § (1) bek.]

1.11.2. A munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi feltételei biztosítottak? [Mvt. 46. §; 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes r.20. §]

1.12. Munkavédelmi érdekképviselet

1.12.1. Tartottak munkavédelmi képviselő választást annál a munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő vagy ahol kezdeményezték? [Mvt.70/A. § (1) bek. a) d) pont]

1.12.2. Ahol munkavédelmi képviselőt választottak, biztosított a munkavédelmi képviselő feladatainak ellátáshoz szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezmény (amely a munkavédelmi képviselő esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka)? [Mvt. 75. § (1) bek. a) pont]

1.12.3. A munkavédelmi képviselő számára biztosítottak feladatainak ellátásához szükséges működési, technikai, anyagi feltételek, a vonatkozó szakmai előírások? [Mvt. 75. § (1) bek. b) pont]

1.12.4. A munkavédelmi képviselő számára biztosított a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzés, ezt követően valamint újraválasztás esetén évente legalább 8 órás továbbképzés? [Mvt. 75. § (1) bek. c) pont, (2) bek.]

2. MUNKAESZKÖZÖK

2.1. Üzemeltetési dokumentáció, üzembe helyezés, felülvizsgálat

2.1.1. A munkaeszközök rendelkeztek-e üzemeltetési dokumentációval (gépkönyv, használati, kezelési utasítás stb.)? [Mvt. 39. § (1); EBSZ I. fejezet 3.3., 3.4., 3.5. pontok]

2.1.2. Vizsgált, üzembe helyezésre, felülvizsgálatra kötelezett veszélyes munkaeszközök száma:

Ebből:

2.1.3. Munkavédelmi üzembe helyezés írásban történő elrendelése megtörtént-e az erre kötelezett munkaeszközöknél? [Mvt. 21. § (1); Vhr. 1/a mell.; EBSZ III. fejezet 7.1.1. pont]

2.1.4. A munkavédelmi üzembe helyezés elrendelésére a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat kedvező eredményének birtokában került sor? [Mvt. 21. § (3)]

2.1.5. A munkavédelmi üzembe helyezést követően, legfeljebb öt évenként időszakos biztonsági felülvizsgálatot végeztek-e?[Mvt. 23. § (1); Vhr. 3.§ (1), EBSZ III. fejezet 7.2.2. pont]

2.1.6. Vizsgált, üzembe helyezésre, felülvizsgálatra kötelezett veszélyesnek nem minősülő munkaeszközök száma:

Ebből:

2.1.7. A veszélyesnek nem minősülő és időszakos felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközök körét meghatározták-e, illetve ennek megfelelően az időszakos felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközök esetében az ellenőrző felülvizsgálat elvégzésének gyakoriságát és módját írásban meghatározták-e? (A leghosszabb felülvizsgálati időszak nem haladhatja meg az öt évet.) [10/2016 (IV. 5.) NGM rendelet 17.§ (2); 18. § (2) pont]

2.1.8. Elvégezték-e a veszélyesnek nem minősülő munkaeszközök időszakos ellenőrző felülvizsgálatát, és azt megfelelően dokumentálták-e? [10/2016 (IV. 5.) NGM rendelet 18. § (1), (3)]

2.2. Biztonsági berendezés, kezelőelem, vészkikapcsoló működése

2.2.1. A munkaeszköz mozgó részeit ellátták-e biztonsági berendezéssel (pl. védőburkolat, védőberendezés), amely elhatárolja a veszélyes teret, vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér elérése előtt? [10/2016 (IV. 5.) NGM rendelet 9. § (3) pont]

2.2.2. Oktatás keretében tájékoztatták-e a kezelőt a munkaeszköz biztonsági berendezésének működéséről? [10/2016 (IV. 5.) NGM rendelet 24. § e) pont]

2.2.3. Megvalósították-e az energia kimaradása utáni újraindulás következtében fellépő veszélyek elleni védelmet? [10/2016 (IV. 5.) NGM rendelet 14. §; MSZ EN 60204-1:2010 szabvány 7.5. pontja]

2.2.4. A munkaeszköz kezelőeleme jól látható, azonosítható, magyar nyelvű jelzéssel van ellátva? [10/2016 (IV. 5.) NGM rendelet 12. §]

2.2.5. A munkaeszközt a veszélyektől és a rendes leálláshoz szükséges időtől függően ellátták megfelelő számú és működésű vészkikapcsoló berendezéssel? [10/2016 (IV. 5.) NGM rendelet 7. § (3)]

2.2.6. A vészkikapcsoló berendezés kezelőelemeit úgy helyezték el, hogy azt a kezelő, vagy más, a veszély bekövetkezését észlelő személy könnyen elérje és veszélytelenül tudja működtetni? [10/2016 (IV. 5.) NGM rendelet 7. § (5)]

2.3. Egyes munkaeszközök biztonsága

2.3.1. Dagasztó-, keverő-, habverő-, krémfőző stb. gépek belső tere benyúlás ellen fedélráccsal védett? [10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 9. § (3); MSZ EN ISO 12100:2011 szabvány 6.3.3.2.3. pont]

2.3.2. A keverőgép fedele vagy védőrácsa akaratlan lecsapódás ellen biztosítószerkezettel el van látva? [MSZ-08-1862-9:1992 szabvány 2.8. pont]

2.3.3. Dagasztó-, keverő-, habverő-, krémfőző stb. gépek nyitható védőburkolata (fedélrácsa) reteszelt kapcsolatban áll a gép meghajtásával? [10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 9. § (3) [MSZ EN ISO 12100:2011 szabvány 6.3.3.2.3. pont; MSZ-08-1862-9:1992 szabvány 2.7. pont]

2.3.4. Buktatható kivitelű keverőedény el van látva akaratlan lebillenést megakadályozó szerkezettel? [MSZ-08-1862-9:1992 szabvány 2.12. pont]

2.3.5. Csészés dagasztó esetén a csészéből kiemelt dagasztófejet és a dagasztókar helyzetét villamos, vagy mechanikus reteszelés rögzíti-e? [MSZ-05-91.0128:1984/1 M: 1986 szabvány 3.1. pont]

2.3.6. Villamos reteszelés biztosítja, hogy csak a dagasztó csésze biztonságos rögzítése után legyen indítható a dagasztógép? [MSZ-05-91 0128:1984/1M 1986 szabvány 3.3. pont]

2.3.7. A csészemozgató berendezés csak a csészerögzítő szerkezet biztosított (rögzített) helyzetében működtethető, indítható? [MSZ-05-91.0128:1984/1M: 1986 szabvány 4.6. pont]

2.3.8. Adagológarattal ellátott munkaeszköz esetén az adagológaratnál fellépő anyagtorlódás, fennakadás elhárítására segédeszköz van-e a munkaeszköznél? [MSZ-08-1862-1:1990 szabvány 5.4. pont]

2.3.9. A tésztaadagoló, tésztaosztó berendezés forgó-mozgó késszerkezete, dugattyús vagy kamrás osztószerkezete csak szerszámmal eltávolítható, vagy védőráccsal üzemeltethető-e? [MSZ-05-91.0128:1984/1M:1986 szabvány 5. pont]

2.3.10. Mobil szalagos tésztagömbölyítő (kerekekre szerelt) üzemelés közbeni elmozdulását megakadályozták-e? [MSZ-05-91.0128:1984/1M:1986 szabvány 6.1. pont]

2.3.11. Magas hőmérsékletű felületek megérintése ellen megfelelő védelmet alkalmaztak-e? (A 60°C-nál melegebb külső felületek védőszerkezettel, vagy hőszigeteléssel el vannak-e látva?) [10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 11. §; MSZ-08-1862-1:1990 szabvány 5.1. pont]

2.3.12. A gázpalackokat üzemeltetéskor eldőlés ellen biztosították-e? [MSZ 6292:2009 szabvány 3.14. pont]

2.3.13. Elektromos működésű főző-sütő berendezés bekapcsolt állapotát jelzőfénnyel jelzik? [MSZ EN 60204-1:2010 szabvány 10.3.1. pont]

2.3.14. Nyitott olajsütő (pl.: fánksütő) felett a gáz-, illetve gőzgyűjtő ernyővel és elvezető kürtővel ellátott elszívó berendezést kialakították? [KVBSZ 3.1.14. pont] (Csak a KVBSZ hatálya alá tartozó munkahelyeken alkalmazható!)

2.4. Folyamatos működésű anyagmozgató gépek biztonsága

2.4.1. A folyamatos működésű gép vagy géprendszer mentén jól megközelíthető helyen biztonsági kikapcsolót felszereltek? (Legalább 50 méterenként, fokozott veszélyhelyzet esetén legalább

30 méterenként, illetve minden olyan helyiségben és munkatérben, ahol a gép vagy géprendszer áthalad.) [MSZ 19222:1983 3.3. pont]

2.4.2. A folyamatos működésű anyagmozgató gépüzemi készenléti állapotát fényjelzéssel jelzik ott, ahol a gép vagy a géprendszer üzemi állapota (pl. automatikus indítás) nem érzékelhető és ez vészhelyzetet idézhet elő? [MSZ 19222:1983 szabvány 3.4. pont]

2.4.3. A folyamatos működésű anyagmozgató gép vagy a géprendszer az üzemkész állapotba helyezést követően csak az összes munkatérből adott visszajelzés után indítható? [MSZ 19222:1983 szabvány 3.6. pont]

2.4.4. A folyamatos működésű anyagmozgató gép leállító berendezésének akadálymentes elérése biztosított? [MSZ ISO 1819:1998 szabvány 2.3.8. pont]

2.4.5. A csigás adagolóknál és a szállítócsigáknál a csigás vályú – a feladó- és leadóhelyek kivételével – mindenütt be van burkolva? [MSZ ISO 7149:1998 szabvány 4.11.3.1.1. pont]

2.4.6. Az adagoló- vagy átadógaratok és surrantók nyílásait – ha a szokásos körülmények között emberek számára hozzáférhetőek – védőburkolattal ellátták? [MSZ ISO 7149:1998 szabvány 4.13.3.2.1. pont]

2.4.7. Megfelelő módon megakadályozták (különösen, a távolról vezérelt, illetve az indítás helyéről nem látható motorok és motor által hajtott berendezések esetén), hogy a villamos táplálású szerkezetek a mechanikai karbantartás során véletlenszerűen feszültség alá kerüljenek? [MSZ 2364-460:2002 szabvány 463.2. pont]

2.5. Csomagológépek biztonsága

2.5.1. Az élelmiszeripari csomagológépen a fóliahegesztés, csomagolóanyag kivágást végző géprészek védőburkolata reteszelt-e? [MSZ-05-91.0141:1986 szabvány 2.1. pont]

2.5.2. A csomagológép be- és kiadagoló nyílása el van látva olyan mechanikus vagy villamos úton működő védőberendezéssel, amely megakadályozza a kezelőszemély gépbe nyúlását? [MSZ-05-91.0141:1986 szabvány 2.1. pont]

2.6. Emelőgépek biztonsága

2.6.1. Elvégezték az emelőgépek időszakos (fő-, és szerkezeti) felülvizsgálatait a vonatkozó előírások szerint? [EBSZ I. fejezet 7.2.7. pont, MSZ 9721-1:2015 szabvány 2.8. pont]

2.6.2. A vizsgált emelőgépnek van emelőgép naplója? [EBSZ I. fejezet 8.1.2. pont]

2.6.3. Az emelőgép naplót rendszeresen vezetik, abban az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzítik? [EBSZ I. fejezet 8.1.2. pont]

2.6.4. A kezelő az emelőgépen végzett műszakonkénti vizsgálat megállapításait az emelőgép-naplóban rögzítette? [EBSZ I. fejezet 8.2.3. pont]

2.6.5. A terhelhetőségi diagramot jól látható helyen feltüntették? [10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 40. §]

2.6.6. Az emelőgép-kezelő ismeri a terhelhetőségi diagram jelentését? [10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 24. § ; EBSZ III. fejezet 3.2.3. pont]

2.7. Villamos berendezések biztonsága

2.7.1. A villamos berendezés időszakos ellenőrző szabványossági felülvizsgálatát dokumentáltan 3 évente elvégezték-e? [10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (7), (12)]

2.7.2. Az áram-védőkapcsolók működőképességét legalább negyedévenként (dokumentáltan) ellenőrizték-e? [10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (5) bekezdés a) pont]

2.7.3. Előírásszerűek-e a villamos kezelő és elosztó berendezéseken elhelyezkedő ajtók, fedők, fedelek és burkolatok kialakításai? [MSZ EN 60204-1:2010 szabvány 11.4. pont, MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány „A” melléklet A2.4. pont]

2.7.4. A telepített gépek villamosan aktív, kézzel megérinthető részeket tartalmazó szekrények burkolata csak kulccsal, szerszámmal nyitható-e, vagy az aktív részek leválasztása a burkolat kinyitása előtt történik meg? [MSZ EN 60204-1:2010 6.2.2. pontja]

2.7.5. Biztosított-e a gépek vezérlőkészülékeihez a biztonságos hozzáférés? [MSZ EN 60204-1:2010 szabvány 11.5. pont]

2.7.6. Villamos meghajtású gépen a működtető nyomógombok színei, jelölései megfelelnek-e a szabványi előírásoknak? [MSZ EN 60204-1:2010 szabvány 10.2.1. pontja]

2.7.7. Sérülésmentes-e a villamos gépek táplálására szolgáló vezetékek szigetelése, illetve a táplálás biztosításához használt villamos hosszabbítók vezetékeinek szigetelése? [MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány „A” melléklet A1. pont]

2.7.8. A nedves, párás, vizes munkahelyek villamos berendezéseinek (kapcsoló, kapcsoló- szekrény, világítás, dugaszoló aljzat stb.) IP védettsége megfelel-e a vízbehatolás elleni IPX4 – IPX6 közötti védettségi fokozatoknak? [MSZ EN 60529:2015 szabvány 6. pont]

2.8. Állvány, polc, létra, rampa biztonsága

2.8.1. Állványokon, polcokon a maximálisan megengedett teherbírás fel van tüntetve? [10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 12. §; 23. § (1) a) pont]

2.8.2. A munkavégzés során használtak-e sérült, deformálódott, hiányos létrát? [10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 58. § (6)]

2.8.3. A támasztó, illetve függesztett létrákat elcsúszás és kilengés, kétágú létrákat szétcsúszás ellen biztosították-e? [10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 58. § (1),(2)]

2.8.4. A rakodót (rampa) úgy alakították ki, hogy lehetőleg megakadályozzák a munkavállalók arról történő leesését? A rakodó szélét ellátták-e figyelmeztető jelöléssel? [3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet 14. § (2); 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet 11. § (1)]

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 11. 30., 16:10
Küldetésünk alapja, hogy a létrehozott üzleti kultúra utánunk is fennmarad. Ezt bontjuk le 5 éves periódusokra, melyeket éves terveken keresztül valósítunk meg – mondta az Üzletemnek Avidor András nemzetközi franchise és networking szakértő, a BNI Magyarország vezetője.
2022. 11. 24., 16:35
További intézkedésekre is szükség lesz a turisztikai és vendéglátó szektor kilátástalannak tűnő helyzetének enyhítésére – mondja Duska Sándor, a VOSZ Idegenforgalmi, Szálláshely-szolgáltatók és Vendéglátó-ipari szekciójának vezetője.
2022-12-02 12:18:39
Nagyon eltérően látják a lakáspiaci árak alakulását a fiatalok. Erősen csökkent azoknak a száma, akik szerint nem változnak a közeljövőben az árak, míg az ingatlanok drágulására számító fiatalok aránya 65 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 53 százalékról.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS