Stabil pénzügyi eredményekkel terveznek a hazai kkv-k

2019. 02. 01., 15:31

Stabil 8 százalékos árbevétel-növekedéssel, de a korábbiakhoz képest kissé szerényebb, 4 százalékos profitnövekedéssel terveznek a cégek idén – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

Pénzügyeik jövőbeni alakulását tekintve a mikrovállalkozások a legoptimistábbak, míg az ágazatok közül az ipar lehet a húzóerő, hiszen itt több mint kétszer magasabb profitbővüléssel számolnak, mint például a szolgáltató szektorban.

Az elmúlt másfél évben megszokott magas árbevétel-növekedéssel, emellett viszont alacsonyabb nyereségbővüléssel számolnak a következő egy év során a cégek. „A K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményei azt mutatják, hogy jelenleg a hazai vállalkozások 8 százalékos árbevétel-növekedésre és 4 százalékos profitbővülésre számítanak. Ez azt jelenti, hogy a bevétel-növekedés dinamikája stabil és továbbra is kedvező, hiszen több mint egy éve várnak a cégek ilyen magas bevétel-növekedést. Eközben azonban a nyereségbővülés várt mértéke kissé mérséklődött a korábbi 5-6 százalékhoz képest. Ennek hátterében feltehetően az áll, hogy a cégek már számolnak az infláció növekedése miatt várhatóan emelkedő költségekkel, illetve a bérköltségek emelkedésével” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

Az árbevétel-növekedésre vonatkozó változatlanul optimista hangulat annak köszönhető, hogy a vállalkozások fele 0-6 százalék közötti, egy jelentős részük pedig 6 százalék feletti árbevétel-növekedésre számít idén (41 százalék), és csupán a cégek töredéke (4 százalék) tervez a jelenleginél alacsonyabb bevétellel.

A kicsiknek mehet a legjobban idén

A különböző méretű cégek idei árbevétel várakozásai meglehetősen egységes képet mutatnak. Ismételten a mikrovállalkozások terveznek a legmagasabb bevétel-növekedéssel, holott náluk csökkent leginkább annak várt mértéke (8,7 százalék). A kisvállalkozások gyakorlatilag ugyanolyan mértékű bővülést várnak, mint az előző negyedévben (7,7 százalék) miközben egyedül a középvállalkozások várakozásai javultak 5,5 százalékról 8,5 százalékra. Ágazati szinten az ipari, építőipari cégek számítanak a legmagasabb, 11,9 százalékos bevétel-növekedésre. A kereskedelem és a szolgáltató szektor tőlük kissé lemaradva közel azonos – 7,9 százalék és 7 százalék – árbevétel-növekedéssel számol, míg a sort a mezőgazdaság zárja (5 százalék).

Akárcsak az árbevétel tekintetében, a profitbővülés várt mértéke is a mikrovállalkozásoknál a legmagasabb (5 százalék). A kisvállalkozások számolnak a legszerényebb profitnövekedéssel (3,6 százalék), miközben a középvállalkozások várakozásai javultak egyedül, 4 százalékról 4,6 százalékra. Az ágazatok közül a mezőgazdasági és szolgáltató szektor számít a legszerényebb nyereségbővülésre (2,9 százalék és 3 százalék), miközben a legoptimistább ipari cégek több mint kétszer magasabb profitnövekedést valószínűsítenek (8 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 08., 16:10
Az első félév gazdasági mutatói már óvatos élénkülést jeleznek, ez azonban még nem jelent meg a vállalkozói döntésekben. Az OPTEN adatai szerint lassult a társas vállalkozások fogyása, de az alapítások továbbra is visszafogottak, miközben a korábbi évek vállalati kockázatai sem futottak még ki. A cégtrend így egyelőre nem fordulatot, hanem kivárást tükröz.
2026-07-10 12:20:00
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.
2026-07-09 11:25:00
A polgári jog, így a Polgári Törvénykönyv védelemben részesít minden személyiségi jogot, de bizonyos személyiségi jogokat külön is nevesít. Ide tartozik a magántitokhoz fűződő jog is, amely az egyénnek a saját adatai, titkai feletti rendelkezést testesíti meg. Hogyan valósul meg a magántitok védelme? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2026-07-08 17:40:00
Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint a második negyedévben megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások átlagdíja 58 500 forint volt a személygépkocsik körében, ami 12 százalékkal marad el az előző év hasonló időszakában tapasztalt 66 500 forintos szinttől. A szerződések több mint felét négy biztosítónál kötötték az ügyfelek ebben az időszakban.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS