Egyre több orvosi és technológiai innovációval találkozunk az egészségügyi szektorban, de elterjedésük a betegek igényeitől és nyitottságuktól függ. A Roland Berger stratégiai tanácsadó cég tanulmánya azt vizsgálta, hogy a jövő betegeinek egészségügyi igényeit mely tényezők befolyásolják és milyen típusú szolgáltatásban bíznak leginkább az egyes csoportok.
Létfontosságú, hogy az egészségügyi ágazat szereplői pontosan ismerjék a jövő betegeit: kik ők, hogyan viselkednek, mi mozgatja őket. Az eredmények alapján három egészségügyi fogyasztói csoportot azonosítottak a Roland Berger szakértői. A három csoport – a Befogadók, a Követők és a Hezitálók jelentősen különböznek egymástól az orvosi innovációkkal és az egészségügyi ágazatban a világjárványt követő trendekkel kapcsolatos jellemzőik, viselkedésük, elvárásaik és attitűdjeik tekintetében.
„Az egészségügyi szektor szereplői a holnap betegeinek megértése révén megpróbálhatják aktívan alakítani az egészségügyi ágazat fejlődését – ahelyett, hogy passzívan tennék. Az eredmények alapján az egészségügyi szolgáltatóknak az egyes betegtípusok igényeihez kell igazítaniuk kínálatukat. Az azonban már most látszik, hogy kulcsfontosságúvá válik a bizalom, ezért az ágazatnak komoly erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy legyőzze a betegek szkepticizmusát az innovatív megközelítésekkel és ajánlatokkal szemben” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger Magyarországi partnere.
A felmérés alapján a legnagyobb bizalmat még mindig a hagyományos egészségügyi szolgáltatók – orvosok, kórházak és gyógyszerészek – élvezik. A megkérdezettek nagy része egyelőre óvatos a magáncégek által nyújtott új, innovatív szolgáltatásokkal kapcsolatban. A betegek akkor lennének hajlandóbbak megosztani adataikat a digitális szolgáltatókkal, ha a személyes előnyökről világosan tájékoztatnák őket és az adatok felhasználása átlátható lenne. Ugyanakkor érdekes eredmény, hogy a megkérdezettek többsége – 63 százalék – számára a lehető legjobb kezeléshez való hozzáférés fontosabb, mint az adatvédelem.
A hagyományos egészségügyi szolgáltatókkal szemben a digitális platformok mögött álló vállalatok iránti bizalom nem egyértelmű a betegek részéről, ezért a siker érdekében az új szereplőknek stabil kapcsolatot kell kiépíteniük a jövő pácienseivel. A három csoportba sorolt betegtípusok különböző módon viszonyulnak az egészségügyi rendszerekhez és orvosi ellátásokhoz. A Befogadók 41 százaléka rendszeresen használja az online egészségügyi szolgáltatásokat, és fizet is értük. A Követők számára a kényelem döntő tényező, míg az idősebbek, a Hezitálók jelentős hányada elutasítja a digitális egészségügyi rendszereket.
Az egészségügyi ágazaton belüli hagyományos szolgáltatók potenciálisan elkezdhetnek partnerségeket kialakítani a technológiai vállalatokkal, hogy releváns szolgáltatásokat nyújthassanak, és így bővíthessék értékláncukat az ágazatban.
A felmérést 19 országban 2500 ember részvételével végezték.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.