Rekordot döntött az új felszámolási eljárások száma

Rekordot döntött az új felszámolási eljárások száma
2023. 08. 02., 13:13

2023-ban a magyarországi cégszám eddig minden hónapban csökkent, közelítve a tavalyi évhez képesti 10 ezres visszaesést. Bár a járvány után növekedett az alapítási kedv, ez nem volt elegendő a cégszám csökkenésének ellensúlyozására. Az új felszámolási eljárások száma rekordot döntött, különösen a 3–5 éves korú cégek között.

2023-ban még nem volt olyan hónap, amelyben a magyarországi cégszám nőtt volna. A júniusi adatokkal együtt a cégszám csökkenés már közel van a 10 ezerhez tavaly decemberhez képest. A júniusi szám több mint 20 ezerrel marad el az elmúlt hat év legmagasabb cégszámától (2017. február), míg a legalacsonyabb cégszámnál (2020. augusztus) mindössze 10 ezerrel több a jelenlegi érték.

Már a járvány előtt is csökkenő tendencia volt megfigyelhető a cégszámban, amit csak három ágazat (villamosenergia, építőipar, közigazgatás) tudott kis mértékben ellensúlyozni. A járvány után a leginkább érintett szektorokban (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, kereskedelem) felzárkózás kezdődött, az alapítási kedv növekedett, de ez sem volt elég a cégszámcsökkenés megállítására. „Az elmúlt hat évben ingadozások voltak, de a cégszámcsökkenés volt a jellemző trend. Az aktuális cégszámot a moratórium torzítja, amelynek hatása fokozatosan csökken, és már láthatók a gazdasági nehézségek is, amit az új eljárások számának növekedése jelez.” - mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

A cégalapítások volumene se nem kiugróan magas, se nem jelentéktelenül alacsony, azonban az elmúlt 6 év szezonális átlagát meghaladóan közelít a 2500-as mértékhez. A megszűnő cégek száma hasonló trendet mutat, itt a számláló meghaladja a 3000-es értéket. A moratórium idejét kivéve, szezonálisan a cégalapítások száma hagyományosan alulmaradt a megszűnések számával szemben, így a gazdasági hatások ezen a területen kevésbé kirívóak. Ugyanakkor jelentős változás figyelhető meg a cégek megszűnési formáinak arányában.

„Normális” körülmények között a kényszertörléssel megszűnt cégek aránya volt a legmagasabb a megszűnések között, azonban a kata tavalyi módosítása miatt ez a trend átfordult, és a végelszámolási eljárással megszűnt cégek vették át a vezetést. A gyorsított végelszámolással megszűnt cégek száma a gyorsított eljárásoknak köszönhetően hónapról hónapra csökken, viszont a kényszertörlési eljárások nemhogy feljebb lépnének, de a felszámolási eljárással megszűnt cégek mögé süllyedtek. A közeljövőben nem valószínű változás ezen arányokban, hiszen az újonnan indult felszámolási eljárások száma továbbra is magas szinten marad.

Az új eljárások között az újonnan indított felszámolási eljárások száma tovább emelkedett, így az elmúlt 6 év legmagasabb értékét hozva létre, meghaladva a 2 500-as számot. Nemcsak a havi érték döntött rekordot, hanem az idei évben megkezdett felszámolási eljárások száma is: nem csupán átlépte és meghaladta a 10 ezres határt (11 063), de a féléves szám már 30%-kal magasabb, mint a tavalyi egész éves, és duplája az azt megelőző éveknek. Továbbra is a 3-5 éves korú cégek a leginkább érintettek, súlyuk meghaladja a 40 százalékot. Az érintett cégek közel 80%-ánál az adószámtörlés a moratórium időszakában vagy azt megelőzően történt, azonban 13% azon vállalatok köre, akiknek az adószámtörlése 60 napnál nem régebbi, vagy semmilyen előzmény nem állt fenn a felszámolási eljárás megindítása előtt.

Az elmúlt hónapban megindult végelszámolások száma (1266) az idei év második legmagasabb, míg szezonális összehasonlításban az elmúlt hat év legmagasabb értéke. szerint: „Az új felszámolási eljárásoknál számítani lehetett a magas eljárásszámra, de a június hónap kis meglepetéssel szolgált. Az igazi meglepetést azonban számomra az új végelszámolási eljárások száma okozta. Ha figyelembe vesszük az előzmény nélküli felszámolási eljárások számát is, arra lehet következtetni, hogy idén valószínűleg többen zárják be üzletüket, mint tavaly. Úgy tűnik, hogy az évek óta tartó gazdasági nehézségek következményei most kezdenek igazán felszínre törni” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN szakértője.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júniusi értéke átlagosan 11–12 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Baranya, Zala és Békés vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS