Pesszimisták a hazai nagyvállalatok

2021. 04. 13., 14:15

A K&H nagyvállalati növekedési index eredményei alapján az elmúlt évek eddigi legpesszimistább pénzügyi várakozása jellemzi a cégeket: 1,8 százalékos árbevétel- és 3,9 százalékos nyereségcsökkenéssel számolnak.

A K&H nagyvállalati növekedési index eredményei alapján a hazai, 2 milliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező nem-állami cégek kemény pénzügyi évre számítanak 2021-ben. „Az idei évre vonatkozó várakozások azt mutatják, hogy a hazai nagyvállalatok az elmúlt évek legnehezebb pénzügyi időszaka előtt állnak. Mindkét mutató szempontjából ugyanis az eddigi legpesszimistább várakozás figyelhető meg: a bevételek esetén 1,8 százalékos csökkenésre, a nyereségnél pedig még ennél is nagyobb, 3,9 százalékos visszaesésre számítanak idén. Mindez mindkét, a hazai és külföldi forgalom együttes csökkenésének tudható be” – tájékoztatott az eredményekről Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

Ötből egy cégnél várható árbevétel növekedés

Az elmúlt években jellemző 30-40 százalékos aránnyal szemben 2020 végén csupán minden ötödik cég (19%) várta, hogy a következő 12 hónapban növekedhet árbevétele. Az exportra vonatkozóan még borúlátóbbak a várakozások, ugyanis a külföldi piacokon csupán minden nyolcadik cég (13%) számít bevételnövekedésre. Ez különösen az ipari cégek számára meghatározó, ugyanis közülük minden harmadik cég esetében 40 százalék fölötti a külföldi piaci értékesítés részaránya.

Közben 3-4 százalékról 22 százalékra ugrott azok aránya, akik árbevételük csökkenésével kalkulálnak. A teljes nagyvállalati szektort tekintve a legkisebbek, a 2-4 milliárd forint éves forgalmú cégek a legpesszimistábbak, esetükben ugyanis 3,4 százalékos visszaesési várakozás figyelhető meg a szektorra átlagosan jellemző 1,8 százalékhoz képest.

A nyereségvárakozások szempontjából is negatív csúcsot ért el az index. A korábban jellemző 3-4 százalékos arányhoz képest ugyanis kiugróan magas, 29 százalék azoknak az aránya, akik a következő 12 hónapra nézve csökkenő profitra számítanak, míg növekvő kilátásokkal csupán a cégek 14 százaléka számol. Mindez a teljes szektorra nézve átlagosan 3,9 százalékos nyereségcsökkenést jelent.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 20., 12:40
2025. június 20-tól kedvezőbbé válik a részletfizetés. Az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, már kétmillió forintos adótartozásig is kérhető. A Magyar Közlönyben megjelent az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, amelynek számos szabálya már június 20-án hatályba lépett.
2025-06-20 19:05:00
Ötven százalékkal magasabb összegben vehetik igénybe a családok 2025. július 1-től a családi kedvezményt. Az emelés automatikus, teendőjük csak azoknak van, akik az adóelőleg-nyilatkozatban összegszerűen, és nem a gyermekek száma szerint kérték a kedvezményt.
2025-06-19 20:05:00
Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.
2025-06-19 18:05:00
A balatoni régió ingatlanpiaca az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A Duna House siófoki szakértője szerint a korábban elsősorban szezonális használatra vásárolt ingatlanok manapság teljes értékű második otthonként funkcionálnak, aminek következtében nemcsak az árak stabilizálódtak, de a balatoni szezon is kitolódott. Egész évre.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS