A magyarországi vállalatvezetők háromnegyede szerint az orosz-ukrán konfliktus késést okozhat fenntarthatósági törekvéseik megvalósításában – derül ki a K&H fenntarthatósági index felmérésből. A cégvezetők többsége tisztában van az Európai Unió karbonkibocsátással kapcsolatos célkitűzéseivel. A fenntarthatóságot sokan tartják fontosnak, de kevesen tesznek érte. A vállalatok teljes fogyasztásának 1 százalékát sem teszi ki a zöld energia.
Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus rávilágított arra, hogy Magyarország mennyire függ a fosszilis energiáktól. A vállalatvezetők szerint mindenképpen szükség lesz több alternatív energiaforrásra. Ugyanakkor attól is tartanak, hogy a fegyveres konfliktus következményeként ilyen irányú törekvéseik késést szenvedhetnek – derül ki a K&H fenntarthatósági index felméréséből, amelyet június végén mutattak be. A felmérésre most először került sor és a pénzintézet félévente fogja megismételni az adatfelvételt, hogy követni lehessen a változásokat is.
„Minél inkább úgy gondolja a cégvezető, hogy egyre fontosabbak lesznek a megújuló energiaforrások, annál inkább tart attól, hogy az orosz-ukrán fegyveres konfliktus hatására a fenntarthatósági törekvéseik késést szenvedhetnek” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője.
Az Európai Unió karbonkibocsátással kapcsolatos célkitűzéséről a cégek háromnegyede hallott, 55 százalékuk azt is tudta, hogy a teljes karbonsemlegesség a cél. Tízből nyolc vállalatvezető osztja azt a véleményt, hogy a fenntarthatósági kérdések előtérbe kerülése javítja megítélésüket a fogyasztók, illetve vevők körében.
A cégeknek mégis csak kétötöde érzi úgy, hogy érintett a karbonsemlegességi törekvések szempontjából. Szinte alig van olyan cég, amely saját bevallása szerint a versenytársaihoz képest több üvegházhatású gázt bocsát ki. Így aztán céldátumot sem jelöltek ki, amikorra el kellene érniük a karbonsemlegességet. Megfigyelhető azonban, hogy minél nagyobb egy vállalat árbevétele – illetve minél jelentősebb annak az ágazatnak a karbonkibocsátása, amelyben a cég tevékenykedik –, annál valószínűbb, hogy már jelenleg is számszerűsítik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Jelenleg alig van olyan vállalat, amely zöld energiát vásárolna (2 százalék említette). Az azonban elmondható, hogy minél inkább karbonkibocsátónak számít az az ágazat, ahol a cég tevékenykedik, annál valószínűbb, hogy vásárol a vállalat zöld energiát a szolgáltatójától. A jelentős kibocsátók között ráadásul számos olyan cég van, amely – ha jelenleg nem is, de a közeljövőben – tervez ilyen lépést a fenntarthatóság érdekében. Összességében jelenleg a vállalatok teljes fogyasztásának 1 százalékát sem teszi ki a zöld energia.
„Elgondolkodtató, egyben aggasztó eredmény, hogy a felmérésben résztvevő – főleg a kisebb cégek élén álló – cégvezetők ötöde úgy gondolja, hogy a klímaváltozás nem az emberi tevékenység eredménye, így aztán neki ezzel nincs is dolga” – tette hozzá Suba Levente.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.