Pesszimisták a cégvezetők, hiába fontos, késhet a karbonsemlegesség

2022. 07. 22., 16:27

A magyarországi vállalatvezetők háromnegyede szerint az orosz-ukrán konfliktus késést okozhat fenntarthatósági törekvéseik megvalósításában – derül ki a K&H fenntarthatósági index felmérésből. A cégvezetők többsége tisztában van az Európai Unió karbonkibocsátással kapcsolatos célkitűzéseivel. A fenntarthatóságot sokan tartják fontosnak, de kevesen tesznek érte. A vállalatok teljes fogyasztásának 1 százalékát sem teszi ki a zöld energia.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus rávilágított arra, hogy Magyarország mennyire függ a fosszilis energiáktól. A vállalatvezetők szerint mindenképpen szükség lesz több alternatív energiaforrásra. Ugyanakkor attól is tartanak, hogy a fegyveres konfliktus következményeként ilyen irányú törekvéseik késést szenvedhetnek – derül ki a K&H fenntarthatósági index felméréséből, amelyet június végén mutattak be. A felmérésre most először került sor és a pénzintézet félévente fogja megismételni az adatfelvételt, hogy követni lehessen a változásokat is.

„Minél inkább úgy gondolja a cégvezető, hogy egyre fontosabbak lesznek a megújuló energiaforrások, annál inkább tart attól, hogy az orosz-ukrán fegyveres konfliktus hatására a fenntarthatósági törekvéseik késést szenvedhetnek” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője.

Az Európai Unió karbonkibocsátással kapcsolatos célkitűzéséről a cégek háromnegyede hallott, 55 százalékuk azt is tudta, hogy a teljes karbonsemlegesség a cél. Tízből nyolc vállalatvezető osztja azt a véleményt, hogy a fenntarthatósági kérdések előtérbe kerülése javítja megítélésüket a fogyasztók, illetve vevők körében.

A cégeknek mégis csak kétötöde érzi úgy, hogy érintett a karbonsemlegességi törekvések szempontjából. Szinte alig van olyan cég, amely saját bevallása szerint a versenytársaihoz képest több üvegházhatású gázt bocsát ki. Így aztán céldátumot sem jelöltek ki, amikorra el kellene érniük a karbonsemlegességet. Megfigyelhető azonban, hogy minél nagyobb egy vállalat árbevétele – illetve minél jelentősebb annak az ágazatnak a karbonkibocsátása, amelyben a cég tevékenykedik –, annál valószínűbb, hogy már jelenleg is számszerűsítik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Jelenleg alig van olyan vállalat, amely zöld energiát vásárolna (2 százalék említette). Az azonban elmondható, hogy minél inkább karbonkibocsátónak számít az az ágazat, ahol a cég tevékenykedik, annál valószínűbb, hogy vásárol a vállalat zöld energiát a szolgáltatójától. A jelentős kibocsátók között ráadásul számos olyan cég van, amely – ha jelenleg nem is, de a közeljövőben – tervez ilyen lépést a fenntarthatóság érdekében. Összességében jelenleg a vállalatok teljes fogyasztásának 1 százalékát sem teszi ki a zöld energia.

„Elgondolkodtató, egyben aggasztó eredmény, hogy a felmérésben résztvevő – főleg a kisebb cégek élén álló – cégvezetők ötöde úgy gondolja, hogy a klímaváltozás nem az emberi tevékenység eredménye, így aztán neki ezzel nincs is dolga” – tette hozzá Suba Levente.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS