Összeomlott a termelői bodzapiac, negyedére csökkent a felvásárlási ár

2022. 09. 16., 19:19

A tavalyi 600-800 forint helyett idén csupán 150-200 forintot kínálnak a felvásárlók a bodza kilogrammjáért, dacára annak, hogy a súlyos aszály miatt az idei termés volumene elmarad az előző évek szintjétől. A termelők helyzetét emellett tovább nehezíti a jelentősen megemelkedett energiaköltség (hűtés, szállítás) és a munkaerő ára is.

A szeptember végével záruló idei bodzaszezonban látványosan megszakadt a bodzaár emelkedésének többéves trendje: tavaly a 2018-as árnak már nyolc-tízszeresét is kifizették a felvásárlók a termelőknek, illetve a vadon is termő gyümölcsöt leszüretelőknek. A szakma még a nyár első felében is a tavalyi árszint ismétlődését várta az idei szezonban. Amennyiben azonban a jelenlegi szinten ragad a felvásárlási ár, sok ültetvényen meg sem kezdik a szeptember második felében szokásos úgynevezett második szedést.

„Az árak jelenlegi alakulásában jelentős szerepe van annak, hogy idén Ukrajnában (részben gazdasági kényszerűségből is) sokkal több bodzát szedtek, mint a korábbi években, ami jelentősen megnövelte a régiónkban a kínálatot. Ám a hektikus piaci folyamatoknak hosszabb. távú, mélyebben fekvő okai is vannak – hangsúlyozza Csizmadia György, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének (BOTÉSZ) kereskedelmi vezetője. – A gyümölcsök közül talán a bodza tekintetében a legkevésbé szabályozott a termelő-felvásárló kapcsolat, kevesen kötnek előszerződéseket, ami nagyon kiszámíthatatlanná teszi a piaci mozgásokat.”

Nem segít a termelők helyzetén az sem, hogy míg a covid-járvány kitörése után nyugaton jelentősen nőtt az igény a kiváló immunerősítő hatással rendelkező bodza gyógyászati felhasználására is, mostanra ez a hullám ismét veszített erejéből. A gyártók a jelenlegi gazdasági válság miatt amúgy is a kereslet további csökkenésére számítanak, emiatt visszafogják a készletezést.

A gyümölcsöt egyébként elsősorban továbbra is az élelmiszeripar használja fel: ételszínezékként különféle italok és ételek festésére alkalmazzák. A tavalyi magas árak miatt azonban a gyártók egy része alternatív színező anyagok (például fekete répa, fekete berkenye) felé fordult, a bodzasűrítmény ilyenkor akár véglegesen is kikerülhet a receptúrából. Aki pedig nem tudta kiváltani a bodzát, az is igyekezett a tavalyinál olcsóbb beszerzési forrásokat találni, erre a célra pedig az ukrán és a hazai vadbodza bőven a rendelkezésükre állt idén.

A felvásárlási árak bezuhanása érzékeny időszakban éri a bodzatermelőket, akiknek a megtérülési mutatóit amúgy is jelentősen rontotta a kapcsolódó költségek idei megugrása.

„A bodzapiac bizonytalansága, a hektikus ármozgások miatti magas kockázat, valamint az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatása a vízigényes bodzaültetvényekre várhatóan csökkenteni fogja a bodzatermő területek nagyságát Magyarországon. Ez a folyamat az évtized közepére akár fel is gyorsulhat az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatások jelenlegi szakaszának kifutását követően” – figyelmeztet Csizmadia György.

Magyarországon a hivatalos adatok szerint évek óta mintegy 15-16 ezer tonna bodzát szüretelnek, a mintegy 5500 hektárnyi nyilvántartott termőterületen kívül számottevő a vadon termő bodza részaránya a teljes felvásárlási mennyiségben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS