Orosz partnerekkel kezd vakcinakombinációs kutatásokba az AstraZeneca

2020. 12. 11., 18:00

Közös kutatásokat kezd a AstraZeneca az orosz Gamaleja Intézettel, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alappal (RFPI) és az R-Pharm gyógyszergyárral annak érdekében, hogy saját, az Oxfordi Egyetemmel közösen kifejlesztett vakcináját kombinálja a Szputnyik V-vel – közölte pénteken a brit-svéd gyógyszergyár és az orosz szuverén alap.

A kutatásokba az AstraZeneca szerint 18 évesnél idősebb önkénteseket vonnak majd be. A különböző adenovírus-vektorvakcinák kombinálását tanulmányozó cég közleménye szerint a tudományos együttműködésnek nagy jelentősége lesz abban is, hogy az védőoltások a készítmények széles portfóliójának köszönhetően a jövőben könnyebben hozzáférhetők legyenek.

Az RFPI arról adott ki tájékoztatást, hogy az AstraZeneca vakcinájának a Szputnyik V Ad26 humán adenovírusával való kombinálását célzó klinikai kutatások még idén megkezdődnek. Kirill Dimtijev, az orosz oltóanyagok kidolgozását finanszírozó szuverén alap vezérigazgatója kifejezte reményét, hogy az együttműködés példát mutat majd más vakcinagyártók számára is.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester, aki pénteken látogatást tett az R-Pharmnak a fővárosi technopoliszban épülő Szputnyik V-üzemében, kijelentette, hogy ott a csúcsrajáratást követően havi mintegy 10 millió dózis vakcina készül majd.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken azzal vádolta meg a világ gyógyszerészeti óriásvállalatait, hogy „nem a legméltóbb eszközökkel” és „piszkos eszközökkel” igyekeznek hitelteleníteni a Covid-19 elleni orosz vakcinát a kemény konkurenciaharcban. Nem bocsátkozott részletekbe azzal kapcsolatban, hogy szerinte ki él nemtelen eszközökkel, csak annyit mondott, hogy elegendő megnézni a hírügynökségeknek az elmúlt egy hónapban megjelent anyagait.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy az orosz vakcina ellen külföldről finanszírozott lejáratókampány folyik. Azt mondta, a tárcának részletekbe menő értesülései vannak arról, hogy ehhez milyen eszközöket és forrásokat vetettek be.

Konasenkov szerint a közösségi média külföldi finanszírozású, orosznyelvű platformjain áltudományos feltárások sorozatának publikálása van előkészületeben, amelyekben hamis szemtanúi vallomásokban hangzanak el olyan valótlan állítások, amelyek szerint a Szputnyik V (a belföldi forgalmazásban Gam-KOVID-Vak) elnevezésű vakcina veszélyes, és hogy az orosz fegyveres erőknél vannak olyanok, akik elutasítják, hogy beoltsák őket. A tábornok szerint nincsenek katonai oltásmegtagadók, és a gyakorlat bebizonyította, hogy a vakcina, amellyel a már a felső hadvezetés tagjait is beoltották, hatékony és biztonságos.

Elmondta, hogy idén az orosz fegyveres erők 100 ezer tagja kapja meg a védőoltást, amelynek beadására 300 medikusbrigádot állítottak fel. Közölte, hogy a védelmi tárca eddig 14,5 ezer dózis vakcinát kapott, amellyel eddig több mint 10 ezer embert oltottak be, elsősorban katonaorvosokat, hadihajók személyzetét, pilótákat, hadászati rakétaegységek katonáit, törzstiszteket és alegységparancsnokokat.

A pénteken közzétett hivatalos adatok szerint Oroszországban az igazolt új koronavírusos fertőzöttek száma az elmúlt napon 28 585-tel 2 597 711-re emelkedett A terjedés mértéke 1,1 százalék, az új esetek 16,1 százaléka tünetmentes.

Az aktív fertőzöttek száma 491 987, a halálos áldozatoké 613-mal 45 893-ra nőtt - a járvány kezdete óta ennyien még nem haltak meg egy nap alatt, a felépülteké pedig 26 171-gyel 2 059 840-re emelkedett. A nem véglegesített halálozási ráta elérte az 1,77 százalékot.

Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 81,5 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 543 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával mintegy 548 957 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

MTI/Pogár Demeter, Moszkva

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS