A koronavírus-járvány olyan helyzet elé állította a hazai kis- és középvállalkozásokat, amellyel 2008-as gazdasági válság alatt nem találkoztak. A szektor komoly gondokkal küzd, ugyanis a vállalkozások közel felét súlyosan érintette a hirtelen leállás – derül ki a K&H áprilisi felméréséből. A cégek főként a belföldi kereslet elmaradását tapasztalták, emellett a cégen belüli munkafolyamataikat és munkakörülményeiket is drasztikusan át kellett alakítani. Több mint 60 százalékuk megszorító intézkedéseket vezetett be a károk mérséklésére, és a cégek harmada csupán egy-két hónapra elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkezik.
„A vírusjárvány magyarországi gazdasági hatásait még nem lehet megjósolni, az azonban bizonyos, hogy a hazai mikro-, kis, és középvállalkozások vannak a legjobban kitéve a negatív következményeknek, ezért megkérdeztük ügyfeleinket, hogy hogyan érintette őket a jelenlegi helyzet” – mondta Kökény Roland, a K&H kkv szegmens marketing vezetője.
A magyar kkv-k felét mérsékelten, 44 százalékukat azonban nagymértékben érintette a koronavírus – derült ki a K&H ügyfelei körében április közepén folytatott felmérésből. A kár mértékét tekintve jelentős eltérés mutatkozik az egyes ágazatok között. A vírusjárvány egyik legnagyobb vesztese egyértelműen a turizmus: a szektor képviselőinek 85 százaléka számolt be arról, hogy visszafordíthatatlan vagy súlyos veszteség érte a hirtelen leállás következtében. Emellett az egyéb kereskedelem (53 százalék) és az élelmiszer-kereskedelem (48 százalék) érintett leginkább, a legkevésbé pedig a mezőgazdaságban (28 százalék) tapasztaltak komoly gondokat.
Mi történik a kkv-kkal?
A válaszadók közel fele (47 százalék) a belföldi kereslet csökkenéséről számolt be, amely az elmaradó ügyfelek, megrendelések következtében alakult ki. A bevételek kiesése mellett a munkafolyamatok, munkarend megváltozása (27 százalék) is nehezíti a cégek életét, illetve 16 százalékuk teljes leállásra kényszerült.
A vírusjárvány következtében kialakult helyzet gyors és drasztikus lépésekre kényszerítette a hazai kkv szektort, amit az is mutat, hogy közel kétharmaduknak (62 százalék) szüksége volt arra, hogy valamilyen megszorító intézkedést vezessen be. A felmérésben részt vevő cégek 33 százaléka csökkentette a költségeket a szolgáltatások, havi kiadások lemondásával, minden negyedik cég (26 százalék) mérsékelte a dolgozók munkaidejét, 14 százalékuk pedig kevesebb aktív dolgozóval működik.
Pénzügyi megoldás a nehéz helyzetben
Egyre kevesebb azon cégek aránya, akik a bevételkiesés következtében hozott megszorító intézkedések nélkül tudják folytatni tevékenységüket. Működésüket az is nehezíti, hogy kevés pénzügyi tartalékkal rendelkeznek, ugyanis 32 százaléknak egy-két hónapnyi tartaléka van, és csupán 14 százalék tud egy féléves időszakot átvészelni. A jelenlegi helyzetben azonban számos kormányzati intézkedés segít most, a vállalkozások fele pedig legalább egy ilyen intézkedésben érintettnek érzi magát, ebből 12 százalék említette a vállalati hiteltörlesztési moratóriumot.
A pénzügyi nehézségek mérséklésére megoldást jelenthet a Magyar Nemzeti Bank mikro-, kis- és középvállalkozások számára szóló gazdaságvédelmi programja, a Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá. A program a K&H Bank 110 ezer vállalkozó ügyfele számára érhető el, amelyben beruházási hitelek, ideértve a pénzügyi lízinget, forgóeszköz és támogatás előfinanszírozási hitelek igényelhetők.
Arról van szó, hogy a feleségem a fejébe vette, hogy nemcsak a saját, hanem az én bélflórám egyensúlyát is helyreállítja.
A zónaolvadék-csapdát szállító hajó a Duna romániai szakaszán halad Magyarország felé, az érkezését egy-két héten belül várjuk – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.