Netes csalók rémisztő blöffel kopasztják meg a felhasználókat

2019. 02. 28., 08:45

Az internetezők többsége nem is sejti, hogy jelszavaik nagy része nyilvánosan elérhető az interneten. A megszerzett jelszavak tökéletes muníciót jelentenek a kiberbűnözőknek, akik könnyedén elhitethetik velünk, hogy feltörték a gépünket és kompromittáló adatok birtokába jutottak.

Komoly kiberbiztonsági sokkal indult 2019: mintegy 773 millió felhasználói azonosító és jelszó került nyilvánosságra, amely, mint később kiderült, egy 2,2 milliárd darabos adatbázis első része volt csak. Ezen milliárdnyi azonosítóból és jelszóból a becslések szerint 6-7 millió tétel magyar állampolgárok adata volt.

Az ilyen adatlopási incidensekben rendre a legnagyobb világcégek, mint a Facebook, Twitter, Google, Uber, Yahoo, eBay vagy éppen a LinkedIn, vagyis az általunk is szinte naponta használt alkalmazások, oldalak is érintettek.

„Az adatokat szétválogatják és különböző internetes feketepiacokon árulják. A jelszóadatbázisok visszafejtését követően a nyers, olvasható felhasználó és jelszó párosokat gyűjteményes formában árulják tovább, miután összekeverték őket régebbi jelszógyűjteményekkel, hogy többnek tűnjenek – ezért még több pénzt kapnak az internetes bűnözők. Vannak, akik megveszik ezeket a felhasználónév- és jelszógyűjteményeket” – mondja Solymos Ákos, a QUADRON Kibervédelmi Kft. szakértője.

A felhasználók nem is sejtik, hogy az általuk használt jelszavak nagy része már nyilvánosan elérhető, az pedig szinte felfoghatatlan számukra, mi mindent lehet kezdeni ezekkel az adatokkal. A tájékozatlanságot – a megszerzett adatokkal együtt –ki is használják a kiberbűnözők.

„Dívik egy új zsarolási módszer, ami tavaly egyre nagyobb számban bukkant fel, és idén vélhetően tovább fog növekedni az érintett felhasználók száma. A módszer lényege a következő: az interneten elérhető felhasználónév és jelszó párosokból egy egyszerű kereséssel általában meg lehet állapítani, milyen szolgáltatáshoz tartoznak. Ott, ahol maga az e-mail cím a felhasználói azonosító, még egyszerűbb a dolog. A bűnözők arra jöttek rá, hogy az emberek nagy többségének fogalma sincs, hogy az informatikai rendszerek és internetes szolgáltatások hogyan működnek, így ha sikerül egy kicsit megijeszteni őket, valószínűleg akkor is fizetni fognak, ha a zsarolás blöffön alapszik” – teszi hozzá Solymos Ákos.

Az internetes bűnözők jelen esetben blöffölnek: küldenek a felhasználónak egy levelet, amelynek a tárgya és első sora valamelyik felhasználónév- és jelszógyűjteményben található jelszó, amely valóban a felhasználóé – csak éppen neki fogalma sincs, hogy hol, milyen szolgáltatásban és mikor használta azt. Itt üt vissza az a rossz szokás, hogy legtöbben ugyanazt a jelszót használják mindenhol, és ezeket nem cserélik rendszeresen. Emiatt nem lehet beazonosítani, hogy honnan jutott hozzá a magát hackernek beállító internetes zsaroló a jelszavunkhoz, és könnyedén elhisszük, hogy valóban feltörték az egyik fiókunkat.

A támadó például el akarja hitetni, tudja, hogy az áldozat valamilyen felnőtt tartalmú oldalon járt, ahol megfertőződött a gépe, a támadó pedig átvette az irányítást, ellopta a jelszavait, beindította a kamerát és felvette a felhasználót a felnőtt oldal nézegetése közben. Cserébe azért, hogy ne küldje el a felvételeket az ismerősöknek, a bűnözők díjat kérnek, nem is keveset. 800-1000-3000 dollárt, de egyes levelekben 6200 dollárt – több mint másfél millió forintot – is elkérnek.

„Ez hatalmas ár a felhasználó tudatlanságáért. Amennyiben Ön is kapott ilyen levelet, ne ijedjen meg, ne fizessen, hanem azonnal cserélje le jelszavait!  Ezen kívül, ahol lehet, álljon át kétfaktoros hitelesítésre (pl. SMS kérése a telefonunkra a bejelentkezéshez), így minimalizálni lehet a kiszivárgott jelszavakból fakadó kellemetlenségeket” – tanácsolja a QUADRON szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-06 19:22:00
Október 6-án lkezdődött a 19. Budapest Design Week. A központi kiállításnak, illetve számos programnak helyet adó Néprajzi Múzeum mellett Budapesten és több vidéki városban mintegy 150 program várja az érdeklődőket.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Világszerte egyre erőteljesebb trend az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának csökkentése, azaz az átállás – teljes egészében vagy részben – a növényi eredetű táplálkozásra.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS