Lassú átrendeződés zajlik a magyarországi irodapiacon. Az amerikai és nyugat-európai szegmensre jellemző mélyrepülés nálunk nem érzékelhető, de a pandémia előtti pezsgésre és beruházási lázra is sokat kell még várni. Az előnyös lokációjú, emellett megfelelő ESG-stratégiával épült vagy felújított, alacsony fenntartású irodaházakra azonban a tapasztalatok szerint továbbra is jelentős kereslet van ‒ állítja az Alfa Group szakértője.
„A pandémia elején napok alatt kiürült irodaházak, majd a fokozatos visszatérés után mára a legtöbb cégnek karakteresen kialakultak a munkavégzés rendjére vonatkozó új szabályai, ami leginkább – különösen a nemzetközi vállalatoknál – heti 2-3 nap irodai és ugyanennyi otthonról végzett munkát jelent” ‒ foglalta össze tapasztalatait Ohad Epschtein, az ingatlanbefektetéssel foglalkozó Alfa Group vezetője.
Az igények stabilizálódtak, miközben a néhány esztendővel korábban kötött, többéves szerződések csak fokozatosan futnak ki, az elvándorlás mértéke nem kezelhetetlenül magas. Az Amerikában és Nyugat-Európa nagyvárosaiban akut probléma egyelőre elkerülte a hazai irodapiacot.
A teljes szektorra kitekintve az irodabérlés ára Budapesten jellemzően négyzetméterenként havi 9-25 euró között mozog, de az ajánlatok többsége inkább 12 és 17 euró közötti, az elhelyezkedéstől, besorolástól függően. Ma, amikor az euró is inflálódik, ezt a cégek évente indexálják, jellemzően az Eurostat adatai alapján. Azoknál, akik forintban fizetik a bérleti díjat, az árfolyamkockázat is tényező lehet.
„Ebben a helyzetben azt látjuk, hogy a jó lokációjú, Budapest esetében például tömegközlekedéssel és autóval is jól megközelíthető irodák indulnak nagy előnnyel, nem véletlen, hogy a mi befektetéseink során is ez lett az egyik elsődleges szempont. A másik vízválasztó a fejlesztők által ESG-tényezőknek vagy „zöld” irodakoncepciónak nevezett, de a bérlők oldaláról gyakran egyszerű rezsikérdésként megfogalmazott szempont” ‒ mondta a szakember.
Sok olyan cég is van, amely a saját imázsa, karbonlábnyomának csökkentése miatt is kizárólag zöld irodában hajlandó gondolkodni, de a hazai kkv-szektor motivációja ettől gyakran különbözik, bár a megoldás azonos.
Az elmúlt időszakban nagyon sok cég „megégette” magát azzal, hogy a korábban minden tekintetben megfelelő iroda szinte marginális rezsiszámlái egyik napról a másikra a profitjukat, rosszabb esetben működésüket kezdték veszélyeztetni, miközben a mozgásterüket többéves bérleti szerződés korlátozta.
„Ott, ahol a bérlemény a legkorszerűbb energetikai követelmények mentén épült vagy működött, például hőszivattyúkat használt gáz helyett vagy napelemes rendszerrel támogatta az energiaigényeket, ez sokkal kevésbé jelentett problémát. Ennek megfelelően a piac egységesen a zöld, korszerű, olcsóbban fenntartható irodák felé mozdul bármilyen kategóriában” ‒ mutatott rá a szakértő.
A kínálat és a kereslet is lassan nő, utóbbi szinte kizárólag zöld irodák iránt. Ennek megfelelően az ingatlanberuházók, mielőtt új épületben gondolkodnának ‒ aminek banki finanszírozása ma korántsem egyértelmű ‒ elsősorban a meglévőket igyekeznek energetikai szempontból rendbe tenni, korszerűsíteni, ami sok hasonlóságot mutat a lakáscélú projektek és a magánbefektetők gondolkodásával is.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.