Nem fizettek útdíjat, több tízmillió forint kárt okozott négy cégvezető

2021. 11. 08., 13:45

Több tízmillió forint összegű kárt okozott négy cégvezető a költségvetésnek azzal, hogy céges autóikkal közlekedve éveken át nem fizettek útdíjat – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség hétfőn az MTI-vel.

A vádlottak – két férfi és két nő – fuvarozással foglalkozó négy gazdasági társaság vezetői. Az M5-ös autópálya nagyfelújítási munkálataival összefüggésben egyikük 2017-ben, másikuk 2019-ben fuvarozási szerződést kötött a kivitelezővel, majd a vádlott-társaikkal maguk is alvállalkozói keretszerződést kötöttek.

A felújítási munkákban részt vevő vállalkozások gépjárművei a munkálatokkal összefüggésben végzett szállításaik során az egyébként díjköteles útszakaszokat térítésmentesen vehették igénybe. Ennek érdekében a vádlottak a céges járműveiket nyilvántartásba vetették.

A vádlottak azonban 2017 és 2020 között több ezer esetben visszaéltek a díjmentességgel, mert a más célú szállításaik után sem fizettek útdíjat, ezáltal egyenként 12 és 30 millió forint közötti összegű, összesen mintegy 90 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.

A cégvezetők az általuk okozott kárt a nyomozás során kifizették. A Kecskeméti Járási Ügyészség a vádlottakat jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással vádolja, velük szemben – tárgyalás mellőzésével – pénzbüntetés kiszabását indítványozza. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS