Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a hazai vállalkozások csődkockázatra vonatkozó véleményét, illetve a külső finanszírozási források és a hitelmoratórium igénybevételét vizsgálja. Az elemzésünkben szereplő adatok a GVI legfrissebb negyedéves konjunktúrafelvételéből származnak: 2021 júliusában összesen 350, legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozást kérdeztünk meg a fenti témákban. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a vállalatok bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulásának valamint a regisztrált vállalkozások számának létszámkategóriák és ágazatok szerinti megoszlása szempontjából (a csődkockázat és a hitelhez jutás feltételei vizsgálatában, illetve a külső finanszírozási források illetve a hitelmoratórium igénybevételének vizsgálata esetében).
A vállalkozások csődkockázatra vonatkozó percepciója
A csődkockázat felmérése során a vállalatvezetőket arról kérdezték, mennyire tartják valószínűnek, hogy az ágazatukba tartozó, hasonló tevékenységet végző versenytársaik a következő félév folyamán kilépnek a piacról, felfüggesztik a tevékenységüket. A cégek többsége (55 százalék) egyáltalán nem tartja valószínűnek, hogy ez megtörténik, és mindössze 7 százalékuk (5 százalék szerint valószínű, 2 százalék szerint nagyon valószínű) gondolja úgy, hogy valószínűleg lesz a piacról kilépő versenytársa a következő félévben. Azok a vállalatvezetők, akik szerint valószínű, hogy lesznek kilépések a piacukon, átlagosan úgy vélik, hogy a versenytársak 15 százaléka lehet érintett. Az egyes ágazatokon belül a feldolgozóipari cégek vezetői számítanak legkevésbé a versenytársak piaci kilépésére, míg legnagyobb arányban a kereskedelmi és az építőipari cégek vezetői prognosztizálnak piaci kilépést a saját tevékenységi területükön.
Külső finanszírozási forrás igénybevétele
2021. júliusában a legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozások 79 százaléka igénybe vett a működéséhez valamilyen külső finanszírozási forrást.Ez az arány az átlagnál magasabb a feldolgozóipari és a kereskedelemben tevékenykedő cégek körében (87 százalék) és alacsonyabb az építőipari és a szolgáltatást nyújtó cégek esetében (72 százalék). Emellett a tisztán hazai tulajdonú (80 százalék) illetve a nem exportáló (75 százalék) vagy csak részben exportra termelő (87 százalék) cégek nagyobb arányban használnak külső forrásokat, mint a külföldi tulajdonú (60 százalék) és az exportáló (70 százalék) cégek.
Az érintett cégek 65 százaléka piaci szereplőktől elérhető finanszírozási eszközt (pl. banki folyószámla-, forgóeszköz-, vagy beruházási hitelt, lízinget stb.) vesz igénybe. A külső finanszírozási forrást igénybe vevők 38 százaléka az államilag támogatott eszközök valamelyikét(pl. vissza nem térítendő állami támogatás, állami járulékkedvezmény, Széchenyi Kártya Hitelprogram valamelyik terméke, NHP hitel stb.) választotta.
A külső finanszírozási forrást igénybe vevők között a 20 és 49 fő közötti vállalkozások kisebb arányban (54 százalék), míg a nagyobb vállalatok inkább élnek a piaci megoldásokkal. Az építőipari és kereskedelmi cégek körében (75 százalék és 77 százalék) jellemzőbb a piaci alapú finanszírozási eszközök igénybevétele, mint a feldolgozóiparban és a szolgáltatást nyújtó vállalatok körében (60 százalék és 61 százalék). A döntően exportáló cégek többsége a piaci megoldásokat részesíti előnyben (82 százalék), míg a részben vagy egyáltalán nem exportáló vállalatok alacsonyabb arányban vesznek igénybe ilyen forrásokat (65 százalék és 59 százalék).
Az államilag támogatott külső finanszírozási források igénybevétele leginkább a középvállalkozásokra jellemző (54 százalékuk használt ilyen forrást), míg a legalacsonyabb arányban a 20-49 fő közötti cégek (34 százalék) éltek az államilag támogatott lehetőségekkel azok között, akik külső forrást vettek igénybe. Az egyes ágazatok közül a feldolgozóipari vállalatok magasabb arányban vettek igénybe államilag támogatott forrásokat (42 százalék), mint a másik három ágazatba tartozó cégek (építőipari vállalatok 36 százalék, kereskedelemi 36 százalék és szolgáltatást végző cégek 35 százalék). Emellett a tisztán hazai tulajdonú (40 százalék) és a nem vagy részben exportáló vállalatokra (40–40 százalék) jellemzőbb az államilag támogatott finanszírozási források igénybevétele, mint a részben vagy egészben külföldi tulajdonú cégekre (25 százalék) illetve a döntően exportra termelőkre (29 százalék).
A vállalatok jogosultsága a hitelfizetési moratórium lehetőségére és a moratórium igénybevétele
2021. júliusában a 20 fő feletti vállalkozások 14 százaléka vette igénybe a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett hitelfizetési moratóriumot, további 9 százalékuk pedig korábban igénybe vette, de már kilépett a moratóriumból. A vállalatvezetők 36 százaléka azt jelezte, hogy a cég nem volt jogosult a moratóriumra, 40 százalékuk pedig jogosult lett volna, de nem élt a lehetőséggel.
Legnagyobb arányban a nagyvállatok vezetői válaszolták azt, hogy cégük nem volt jogosult a hitelfizetési moratóriumra (47 százalék), de körükben a legmagasabb azok aránya is, akik éltek a hitelfizetési moratórium lehetőségével (12 százalékuk jelenleg is igénybe veszi, 18 százalékuk igénybe vette, de már kilépett a moratóriumból). A 20–49 fős és az 50–99 fős cégeknek körülbelül az ötöde, a 100–249 fős cégeknek pedig a harmada veszi vagy vette igénybe a moratóriumot, a cégek 35–40 százaléka azonban ezekben a létszámkategóriákban nem volt jogosult a moratóriumra.
Az egyes ágazatok közül a feldolgozóipari vállalatok veszik vagy vették a legnagyobb arányban igénybe a hitelfizetési moratóriumot (32 százalék, 22 százalékuk jelenleg is él vele), míg a legkisebb arányban az építőipari cégek (8 százalék). Azok aránya, akik nem voltak jogosultak a moratóriumra a feldolgozóipari vállalkozások esetében a legmagasabb, 42 százalék, de hasonló arány figyelhető meg a szolgáltató (40 százalék) és az építőipari cégek esetében (37 százalék) is. Azok aránya, akik jogosultak lettek volna, de nem akarták igénybe venni a moratóriumot az építőipari (55 százalék) és a kereskedelmi (51 százalék) cégek esetében a legmagasabb.
A hitelmoratóriumot elsősorban a tisztán hazai tulajdonú vállalkozások vették igénybe: 16 százalékuk jelenleg is él vele, 10 százalékuk pedig igénybe vette, de már kilépett a moratóriumból. A külföldi (rész)tulajdonú vállatoknak ezzel szemben 57 százaléka egyáltalán nem is volt jogosult a moratóriumra. A hitelfizetési moratóriumot emellett az exportáló cégek nagyobb arányban veszik vagy vették igénybe (a részben exportra termelők 26, a döntően exportálók 32 százaléka), mint a csak hazai piacra termelő vállalkozások (18 százalékuk élt vele).
A vállalkozások véleménye a hitelhez jutás feltételeiről
A legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozások többsége (57 százalék) úgy véli, hogy 2021-ben az előző évhez viszonyítva nem változtak a hitelhez jutás feltételei, 26 százalékuk szerint viszont valamivel könnyebben, 9 százalékuk szerint pedig sokkal könnyebben lehet hitelhez jutni, mint 2020-ban. A vállalkozások 9 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt egy évben nehezebbé váltak a hitelhez jutás feltételei.
Az egyes ágazatok közül a kereskedelem és a szolgáltatás területén tevékenykedő vállalatok a leginkább megosztottak a kérdésben. Előbbiek 12 százaléka szerint sokkal, 5 százaléka szerint pedig valamivel nehezebb lett hitelhez jutni 2021-ben, 42 százalékuk azonban úgy véli, hogy javultak (15 százalék szerint sokkal könnyebb lett) a hitelhez jutás feltételei. A szolgáltatások területén működők 11 százaléka szerint nehezebb, 37 százaléka szerint viszont könnyebb lett hitelhez jutni. Az építőipari és a feldolgozóipari cégek körülbelül kétharmada szerint nem változtak a feltételek tavalyhoz képest, körülbelül harmaduk szerint pedig könnyebbé vált a hitelfelvétel.
2022-re vonatkozóan a vállalkozások többsége arra számít, hogy a hitelhez jutás feltételei nem fognak változni (51 százalék), de az előző időszakokhoz képest nőtt azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik szerint nehezebb lesz hitelhez jutni (2021. júliusában 22 százalék, míg 2020. októberében 16 százalék) a jövő évben.
Arról van szó, hogy a feleségem a fejébe vette, hogy nemcsak a saját, hanem az én bélflórám egyensúlyát is helyreállítja.
A zónaolvadék-csapdát szállító hajó a Duna romániai szakaszán halad Magyarország felé, az érkezését egy-két héten belül várjuk – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
