Magyarország néhány éven belül élen járhat az ökológiai gazdálkodásban. Ez az optimizmus a jelenlegi adatokból nem következne, de jelentős erők mozdultak meg annak érdekében, hogy mégis lehetségessé váljon. Nemcsak uniós stratégia ugyanis az ökológiai gazdálkodás térnyerése, de a kormány is az ügy mellé állt úgy forrásokkal, mint a támogatásokhoz kapcsolódó jogszabályi környezet megteremtésével.
A célkitűzés erőteljesnek tűnik: 2030-ra az EU tagállamainak mezőgazdasági területei negyedén ökológiai gazdálkodás valósuljon meg; a perspektivikus célok mellé rendelt eszközök reményeink szerint a biokultúra felvirágzását és a termelők tömeges átállását hozhatják. Most jött el az a pillanat, amikor ehhez minden feltétel összeállt ‒ foglalta össze a helyzetet dr. Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, a magyarországi ökológiai gazdálkodók 90 százalékát minősítő egyetlen hazai tulajdonú ellenőrző és tanúsító szervezet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. (HU-ÖKO-01) ügyvezetője, címzetes egyetemi docens.
Az ágazat bővülésének finanszírozásáról jelenleg számos különböző pályázati forrás is gondoskodik, de további olyan felhívások várhatók, amelyeknél plusz pontot jelent, ha a pályázó már tanúsított ökológiai gazdálkodó vagy vállalja az ökológiai minősítés elérését. A kereslet mindig is adott volt, az öko- (bio-) termékekre akkor is van vevő, amikor egy-egy tőzsdei termény árfolyama éppen alacsonyabban jár.
A fent említett pályázatok most minden mező-, és élelmiszergazdasági szereplőt arra sarkallnak, hogy átgondolja, érdemes-e elmozdulni az ökológiai termelés és élelmiszerfeldolgozás irányába. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. az összes érintett tevékenységre kidolgozta ellenőrzési és minősítési rendszerét, az átálláshoz pedig képzett szaktanácsadók adnak hatékony segítséget, tanácsot. Tény, hogy ehhez sokat kell tanulni, számos új kötelezettséget vállalni, sok régi beidegződést „át kell állítani", de érdemes, és nemcsak a környezet védelme vagy az egészségesebb táplálkozás miatt ‒ mutatott rá a szakember. Ma Magyarországon ‒ ahogyan más uniós tagállamban is ‒ a növénytermesztés támogatások nélkül gyakorlatilag nem tud hasznot termelni. Ezzel szemben a biogazdaságok önmagukban is versenyképesebbek, bárhol a világon. Emellett a biogazdálkodók számára juttatott támogatások mértéke az EU-ban meghaladja a konvencionálisan művelt területekre fizetett összegeket, és ez a jövőben sem változik.
Az ökológiai gazdálkodás minősítési rendszere egy nemzetközileg elfogadott sztenderdekre alapozott, komplex feltételrendszer. Megvannak a saját szabályai, felhasználható anyagai és eljárásai. A megfelelést minősítő tanúsítvány igazolja, amit a rendszeres ellenőrzések és az ezekre épülő tanúsítási folyamatok során meg is kell erősíteni.
A technológiai fegyelem betartása esetén az eredmény sem termésátlagban, sem külsőre nem marad el más a konvencionális hozamoktól, tápértékét tekintve pedig felülmúlja azt, miközben növényvédőszer, antibiotikum, műtrágya és más káros maradványok nem kerülnek a tányérra. Az is nagyon fontos, hogy az ökológiai gazdálkodás környezetterhelése – beleértve a benne dolgozókra gyakorolt egészségügyi kockázatokat is – töredéke a konvencionális gazdálkodásénak.
Ezzel együtt a biogazdálkodásban éppúgy jelen vannak a kockázatok, mint a többi agrár-élelmiszeripari területen, ahogy persze a megoldások és biztosítékok is. Ezért is kell, hogy az ökológiai átállás szuverén döntés maradjon. Ugyanakkor tény, hogy talán soha nem voltak még ennyire kedvezőek a körülmények annak, aki váltani szeretne, bármi legyen is rá az oka ‒ mondta dr. Roszík Péter.
Az Arany Sörpecsét Európa egyik legfontosabb sörversenye a csehországi Litomericében.
A sikeres megbeszélések nyomán a kivitelezés új lendületet kap – mondta Szijjártó Péter, miután a Roszatom képviselőivel tárgyalt.