„Ne legyenek illúzióink, sok bedőlés várható”

2022. 06. 13., 11:47

Az árfolyam-ingadozás, a munkaerőhiány és az infláció okozza a legnagyobb fejfájást a kkv-knak. A moratórium megszűnése, valamint az emelkedő energiaárak miatt várhatóan nőni fog a felszámolások száma – derül ki a Via Credit és az Opten közös felméréséből.

A Via Credit és az Opten több száz fős felmérésében arra kereste a választ, hogyan vélekednek a vállalkozás vezetők a jelenlegi gazdasági helyzetről. A válaszadók 56 százaléka 50 fő alatti-, 36 százalék 50–250 közötti-, 8 százalék pedig 250 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás.

Az árfolyam-ingadozás a legnagyobb probléma

Túl vagyunk a Covidon: legalább is a válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy a járványnak semmilyen hatása nincsen már a vállalkozás működésére. Akik még érzik a hatást, azok közül is közel 44 százalék nem negatívumot említett, hanem a home office-ra való áttérést, mint a pandémia egyik fennmaradó következményét.

A szomszédban zajló háború a vállalatok 70 százalékra nincsen hatással egyelőre. Az ellátásilánc-zavarok, a megemelkedett energiaárak elenyésző számban jelentenek csak gondot. A fennmaradó 30 százaléka a válaszadóknak azonban érzi a háború okozta ellátási láncban keletkező fennakadásokat. Az elszálló alapanyagárak vagy az energia árának negatív hatásai egy-egy válaszadó akár teljes éves profitját is felélte. A vállalkozások már nem csak a nyersanyagárak tőzsdei ingadozását építik be a szerződéseikbe, hanem az energiaárak változását is áthárítják a megrendelők fele.

A forint árfolyamának ingadozása viszont érezteti hatását; 76 százalék érzi a beszerzési árakban, illetve a működési költségekben való emelkedést. Egyes iparágakat, exportorientált vállalkozásokat megsegíti az erős euró, ezáltal a hazai hozzáadott értéket tartalmazó termékek versenyképesebbek nemzetközi viszonylatban. Ezek a cégek viszont kevesebben vannak, mint azok, akik árképzésének részét képezik az import áruk, alapanyagok feldolgozása, így az ő profitabilitásuk is romlik.

Így terveznek a cégvezetők

64 százalék tervez beruházást, 84 százalék pedig béremelést tervez idén. Pozitívum, hogy a válaszadók alig 13 százaléka gondolkodik elbocsátásokban és csupán 3 százalék tervez bércsökkentést.

Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezetője szerint nem meglepő, hogy ilyen eredmények születtek a felmérés során; bő két év válságot követően a cégek végre fellélegezhetnek és elbocsátások, bércsökkentések helyett bepótolhatják elmaradt fejlesztéseiket. A háború és az általa generált ellátási lánc és devizaárfolyam okozta bizonytalanságot azonban a vállalkozások tartós folyamatként kezdik felfogni és minden bizonnyal folyamatosan újraterveznek. Az már elmúlt, hogy a cégvezetők több éves tervet tennének le az asztalra, az utóbbi időben megszokhattuk, hogy sokszor éven belül újraírják az üzleti tervet a változó körülményekre reagálva.

Árfolyam ingadozás, munkaerőhiány és infláció okoz fejfájást a kkv-knak

Melyek a magyar kkv-k legfőbb problémái? A három leggyakrabban adott válasz a már korábban is említett árfolyam ingadozás (63 százalék), az infláció (55 százalék) és a szakképzett munkaerő (73 százalék) hiánya volt.

Az OPTEN sem látja annyira optimistán a vállalkozások előtt álló időszakot

„A moratórium megszűnése, valamint az emelkedő energiaárak sok vállalkozás számára jelentenek komoly kihívást.  Az idei évben már 12 000 cég került kényszertörlés alá – ami több mint tavaly egész évben – és a felszámolások száma is emelkedésnek indult” – világít rá Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az ellátási láncokban kialakult problémák most legjelentősebben az ipari szektorokra hatnak – szemben a COVID által sújtott főként szolgáltató szektorokkal. „Ne legyenek illúzióink, sok bedőlés várható még idén és a jövő évben, és sok cég számára továbbra is a rövid távú túlélés a cél. Ezért is fontos, hogy a bedőlő vállalkozások minél kevesebb céget rántsanak magukkal” – teszi hozzá az igazgató.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.
2026-01-15 16:20:00
A Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportál új, Vállalkozói Ügysegédje szolgál majd a vállalkozói bejelentkezésre és az adatváltozások közlésére. A tesztüzem– a vállalkozói érdekképviseleti szervek bevonásával – január második felében indul.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS