Az árfolyam-ingadozás, a munkaerőhiány és az infláció okozza a legnagyobb fejfájást a kkv-knak. A moratórium megszűnése, valamint az emelkedő energiaárak miatt várhatóan nőni fog a felszámolások száma – derül ki a Via Credit és az Opten közös felméréséből.
A Via Credit és az Opten több száz fős felmérésében arra kereste a választ, hogyan vélekednek a vállalkozás vezetők a jelenlegi gazdasági helyzetről. A válaszadók 56 százaléka 50 fő alatti-, 36 százalék 50–250 közötti-, 8 százalék pedig 250 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás.
Túl vagyunk a Covidon: legalább is a válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy a járványnak semmilyen hatása nincsen már a vállalkozás működésére. Akik még érzik a hatást, azok közül is közel 44 százalék nem negatívumot említett, hanem a home office-ra való áttérést, mint a pandémia egyik fennmaradó következményét.
A szomszédban zajló háború a vállalatok 70 százalékra nincsen hatással egyelőre. Az ellátásilánc-zavarok, a megemelkedett energiaárak elenyésző számban jelentenek csak gondot. A fennmaradó 30 százaléka a válaszadóknak azonban érzi a háború okozta ellátási láncban keletkező fennakadásokat. Az elszálló alapanyagárak vagy az energia árának negatív hatásai egy-egy válaszadó akár teljes éves profitját is felélte. A vállalkozások már nem csak a nyersanyagárak tőzsdei ingadozását építik be a szerződéseikbe, hanem az energiaárak változását is áthárítják a megrendelők fele.
A forint árfolyamának ingadozása viszont érezteti hatását; 76 százalék érzi a beszerzési árakban, illetve a működési költségekben való emelkedést. Egyes iparágakat, exportorientált vállalkozásokat megsegíti az erős euró, ezáltal a hazai hozzáadott értéket tartalmazó termékek versenyképesebbek nemzetközi viszonylatban. Ezek a cégek viszont kevesebben vannak, mint azok, akik árképzésének részét képezik az import áruk, alapanyagok feldolgozása, így az ő profitabilitásuk is romlik.
64 százalék tervez beruházást, 84 százalék pedig béremelést tervez idén. Pozitívum, hogy a válaszadók alig 13 százaléka gondolkodik elbocsátásokban és csupán 3 százalék tervez bércsökkentést.
Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezetője szerint nem meglepő, hogy ilyen eredmények születtek a felmérés során; bő két év válságot követően a cégek végre fellélegezhetnek és elbocsátások, bércsökkentések helyett bepótolhatják elmaradt fejlesztéseiket. A háború és az általa generált ellátási lánc és devizaárfolyam okozta bizonytalanságot azonban a vállalkozások tartós folyamatként kezdik felfogni és minden bizonnyal folyamatosan újraterveznek. Az már elmúlt, hogy a cégvezetők több éves tervet tennének le az asztalra, az utóbbi időben megszokhattuk, hogy sokszor éven belül újraírják az üzleti tervet a változó körülményekre reagálva.
Melyek a magyar kkv-k legfőbb problémái? A három leggyakrabban adott válasz a már korábban is említett árfolyam ingadozás (63 százalék), az infláció (55 százalék) és a szakképzett munkaerő (73 százalék) hiánya volt.
„A moratórium megszűnése, valamint az emelkedő energiaárak sok vállalkozás számára jelentenek komoly kihívást. Az idei évben már 12 000 cég került kényszertörlés alá – ami több mint tavaly egész évben – és a felszámolások száma is emelkedésnek indult” – világít rá Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.
Az ellátási láncokban kialakult problémák most legjelentősebben az ipari szektorokra hatnak – szemben a COVID által sújtott főként szolgáltató szektorokkal. „Ne legyenek illúzióink, sok bedőlés várható még idén és a jövő évben, és sok cég számára továbbra is a rövid távú túlélés a cél. Ezért is fontos, hogy a bedőlő vállalkozások minél kevesebb céget rántsanak magukkal” – teszi hozzá az igazgató.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.