Állandó téma a szervizdíj és a borravaló egybemosása, összekeverés. 2005 óta morog a vendégek egy része, hogy miért kellene két „borravalót” adnia? Mi történik, amikor és miután fizettünk? Az Eventrend Group szakemberei szolgálnak a magyarázattal.
Gyakran hallhatjuk a kérdést vendéglátóhelyeken: a szervizdíjat megkapjátok? A válasz jellemzően: dehogyis! Pedig de. Csak épp a felszolgáló nincs feltétlenül tisztában azzal a bonyolult rendszerrel, amiből végül fizetést kap. Mert a fizetési elszámolójában szerepela szervizdíj, méghozzá külön tételként megjelenítve.
A hazai vendéglátó- és rendezvényszervezői piac meghatározó szereplőjének számító magyar cégcsoport, az Eventrend Group két alapító tulajdonosa, Kőrössy Zoltán és Nagy Gábor, valamint a New York Kávéház üzemeltetéséért felelős cég szakmai igazgatója, Szabó Csaba foglalta össze a tudnivalókat.
A szervizdíj megfizetése rögzített tétel, a felszolgált ételek és italok kiszolgálásának díját jelenti azon vendéglátó egységekben, ahol ezt alkalmazzák. Vagyis ezt mindenképpen meg kell fizetnünk, ha betérünk egy étterembe. Ez valójában a cég bevétele, csak nevesítették, hogy mire kell fordítani a végén. Ez okozza a félreértést, amiért sokan azt hiszik, hogy ez kötelező borravaló, pedig nem az!
A szervízdíj az eladási ár része, de az utolsó fillérig csak bérre fordítható. Amiben különbözik a többi bevételtől, hogy kedvezőbben adózik, mert az áfa levonása után a 18,5 százalékos tb-járulékot kell csak megfizetni, amit a cégek minden hónap 12-ig meg is tesznek. Azért tud kedvezményesebben adózni, mert az utolsó fillérig ki kell osztani a dolgozók között a fizetéskor.
Nagyon szigorú adatszolgáltatás vonatkozik az elszámolásra, éppen ezért nem ebből épül a főnök palotája, ahogy ez a fejekben esetleg megfordul, egyszerűen azért nem, mert a kőkemény ellenőrzés miatt képtelenség „lenyúlni” a dolgozók elől ezt a pénzt. Feltételezhető egyébként, hogy ha nem szervizdíj lenne a neve, senki sem akadna fenn ezen az egész jelenségen.
Ha például egy palacsinta 1000 forint, akkor a cég döntése alapján ez az 1000 forint összeállhat 900 forint ár + 100 forint szervizdíjból. A számlán ez a két tétel külön jelenik meg, mint ahogy a céges elszámolásban is, pontosan azért, hogy ennek a 100 forintnak az útja veszteség nélkül a dolgozókhoz vezessen, és ez ellenőrizhető legyen. A cég levonja és befizeti az áfát, majd a nettó bevételt osztja szét a dolgozók között. A tb-t valójában a dolgozó nevében fizeti be a cég, így az utalt összeg már a tb-járulékkal csökkentetett nettó lesz, pont úgy, mint a bérkifizetésnél. Viszont ez a levont tb a dolgozó nyugdíjalapját növeli.
Hogy miért fontos ez? Az immáron tökéletesen ellenőrizhető, lekövethető szervízdíj 81,5 százalékát figyelembe veszik a dolgozó nyugdíjalapjának számításakor és beleszámít a táppénzbe, ha a dolgozót munkahelyi baleset éri. Sajnos a sima táppénzbe nem lehet beszámítani, mint ahogy nem alapja a GYES-nek vagy a GYED-nek sem.
Ha a pénztári elszámolók alapján 1 hónapban 1 millió forint szervizdíj jött be egy céghez, annak az 1 millió forintnak fillérre pontosan ki is kell mennie, és meg kell jelennie a dolgozók bankszámláján. A kifizetés összegének meg kell egyeznie a nettó felszolgálási díj járulékokkal csökkentett értékével. Ebből a pénzből egyébként azok a munkavállalók is részesülhetnek, akik vendéggel nem találkoznak közvetlenül, így például a konyhai dolgozók. Vagyis: a szervizdíj útjának minden egyes megállója nyomot hagy a pénztárcánktól a vendéglátós dolgozó fizetéséig.
Az állam ezt a könnyített adókkal rendelkező bérfizetési módszert azért találta ki, mert a vendéglátásnak jellemzően olyan magas a munkaerőigénye, vagyis olyan alacsony az egy munkavállalóra jutó elérhető bevétele, hogy rendes adóterhek mellett nagyon nehezen lehet a béreket kigazdálkodni, illetve a bérek fehérítése is komoly cél lehetett a jogszabály megalkotásakor.
Ezzel fejezzük ki az elégedettségünket a minket kiszolgáló dolgozónak. Mi döntjük el, hogy mennyit szeretnénk adni, de azt is, hogy egyáltalán szeretnénk-e adni. Ha adunk, akkor a teljes (szervizdíjas összeg) 10 százalékát „illik” odaadni. Ha tényleg jót akarunk a pincérnek, akkor készpénzben tesszük neki az asztalra. Hogy miért?
Készpénzes borravaló:
Készpénzes, de közös kasszába megy:
Hitelkártyás borravaló:
A felszolgálóknak közvetlen érdekük fűződik ahhoz, hogy minél több borravalót kapjanak. A nagy veszteség főként abból származik, hogy a szervízdíj megfizetésével a (magyar) vendégek letudottnak érzik a további extra adását. A felszolgálónak elemi érdeke fűződik a minél nagyobb borravaló eléréséhez, hiszen ez alapvetően érinti a megélhetését – összegzik a tapasztalataikat a szakértők.
Magyarország sikeresen jelentette be a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható támogatási programját.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.