Megkapják a szervizdíjat a vendéglátós dolgozók

2023. 07. 24., 16:13

Állandó téma a szervizdíj és a borravaló egybemosása, összekeverés. 2005 óta morog a vendégek egy része, hogy miért kellene két „borravalót” adnia? Mi történik, amikor és miután fizettünk? Az Eventrend Group szakemberei szolgálnak a magyarázattal.

Gyakran hallhatjuk a kérdést vendéglátóhelyeken: a szervizdíjat megkapjátok? A válasz jellemzően: dehogyis! Pedig de. Csak épp a felszolgáló nincs feltétlenül tisztában azzal a bonyolult rendszerrel, amiből végül fizetést kap. Mert a fizetési elszámolójában szerepela szervizdíj, méghozzá külön tételként megjelenítve.

A hazai vendéglátó- és rendezvényszervezői piac meghatározó szereplőjének számító magyar cégcsoport, az Eventrend Group két alapító tulajdonosa, Kőrössy Zoltán és Nagy Gábor, valamint a New York Kávéház üzemeltetéséért felelős cég szakmai igazgatója, Szabó Csaba foglalta össze a tudnivalókat.

A szervizdíj nem tagadható meg

A szervizdíj megfizetése rögzített tétel, a felszolgált ételek és italok kiszolgálásának díját jelenti azon vendéglátó egységekben, ahol ezt alkalmazzák. Vagyis ezt mindenképpen meg kell fizetnünk, ha betérünk egy étterembe. Ez valójában a cég bevétele, csak nevesítették, hogy mire kell fordítani a végén. Ez okozza a félreértést, amiért sokan azt hiszik, hogy ez kötelező borravaló, pedig nem az!

A szervízdíj az eladási ár része, de az utolsó fillérig csak bérre fordítható. Amiben különbözik a többi bevételtől, hogy kedvezőbben adózik, mert az áfa levonása után a 18,5 százalékos tb-járulékot kell csak megfizetni, amit a cégek minden hónap 12-ig meg is tesznek. Azért tud kedvezményesebben adózni, mert az utolsó fillérig ki kell osztani a dolgozók között a fizetéskor.

Nagyon szigorú adatszolgáltatás vonatkozik az elszámolásra, éppen ezért nem ebből épül a főnök palotája, ahogy ez a fejekben esetleg megfordul, egyszerűen azért nem, mert a kőkemény ellenőrzés miatt képtelenség „lenyúlni” a dolgozók elől ezt a pénzt. Feltételezhető egyébként, hogy ha nem szervizdíj lenne a neve, senki sem akadna fenn ezen az egész jelenségen.

A szervízdíj útja

Ha például egy palacsinta 1000 forint, akkor a cég döntése alapján ez az 1000 forint összeállhat 900 forint ár + 100 forint szervizdíjból. A számlán ez a két tétel külön jelenik meg, mint ahogy a céges elszámolásban is, pontosan azért, hogy ennek a 100 forintnak az útja veszteség nélkül a dolgozókhoz vezessen, és ez ellenőrizhető legyen. A cég levonja és befizeti az áfát, majd a nettó bevételt osztja szét a dolgozók között. A tb-t valójában a dolgozó nevében fizeti be a cég, így az utalt összeg már a tb-járulékkal csökkentetett nettó lesz, pont úgy, mint a bérkifizetésnél. Viszont ez a levont tb a dolgozó nyugdíjalapját növeli.

Hogy miért fontos ez? Az immáron tökéletesen ellenőrizhető, lekövethető szervízdíj 81,5 százalékát figyelembe veszik a dolgozó nyugdíjalapjának számításakor és beleszámít a táppénzbe, ha a dolgozót munkahelyi baleset éri. Sajnos a sima táppénzbe nem lehet beszámítani, mint ahogy nem alapja a GYES-nek vagy a GYED-nek sem.

Ha a pénztári elszámolók alapján 1 hónapban 1 millió forint szervizdíj jött be egy céghez, annak az 1 millió forintnak fillérre pontosan ki is kell mennie, és meg kell jelennie a dolgozók bankszámláján. A kifizetés összegének meg kell egyeznie a nettó felszolgálási díj járulékokkal csökkentett értékével. Ebből a pénzből egyébként azok a munkavállalók is részesülhetnek, akik vendéggel nem találkoznak közvetlenül, így például a konyhai dolgozók. Vagyis: a szervizdíj útjának minden egyes megállója nyomot hagy a pénztárcánktól a vendéglátós dolgozó fizetéséig.

Miért született a szervizdíjas mizéria?

Az állam ezt a könnyített adókkal rendelkező bérfizetési módszert azért találta ki, mert a vendéglátásnak jellemzően olyan magas a munkaerőigénye, vagyis olyan alacsony az egy munkavállalóra jutó elérhető bevétele, hogy rendes adóterhek mellett nagyon nehezen lehet a béreket kigazdálkodni, illetve a bérek fehérítése is komoly cél lehetett a jogszabály megalkotásakor.

Akkor mégis mi a borravaló?

Ezzel fejezzük ki az elégedettségünket a minket kiszolgáló dolgozónak. Mi döntjük el, hogy mennyit szeretnénk adni, de azt is, hogy egyáltalán szeretnénk-e adni. Ha adunk, akkor a teljes (szervizdíjas összeg) 10 százalékát „illik” odaadni. Ha tényleg jót akarunk a pincérnek, akkor készpénzben tesszük neki az asztalra. Hogy miért?

Készpénzes borravaló:

  • ehhez a cégnek jogilag nincs köze,
  • a dolgozó ezt hazaviszi, ha akarja, bevallja az adóbevallásában és ha akar, akkor fizethet utána nyugdíjjárulékot, így majd beleszámít a nyugdíjába.

Készpénzes, de közös kasszába megy:

  • amikor dolgozók közös kasszájába kerül a borravaló és nem a munkavállalókhoz, akkor az összeg még mindig nem a cég bevétele lesz. Ezt a dolgozók közös megegyezése alapján osztják szét egymás között, általában úgynevezett pontrendszer alapján.

Hitelkártyás borravaló:

  • így már nem tartozik a „vendégtől közvetlenül kapott kis értékű ajándék” kategóriába, hanem azonnal a cég által fizetett munkabér jellegű jövedelemmé válik. Itt nincs áfa, de kiosztani csak az összes munkabért terhelő adó megfizetése után lehet. Vagyis, amit elismerésünk összegéül szántunk, annak majdnem a fele elmegy az adókra.

A borravaló létkérdés

A felszolgálóknak közvetlen érdekük fűződik ahhoz, hogy minél több borravalót kapjanak. A nagy veszteség főként abból származik, hogy a szervízdíj megfizetésével a (magyar) vendégek letudottnak érzik a további extra adását. A felszolgálónak elemi érdeke fűződik a minél nagyobb borravaló eléréséhez, hiszen ez alapvetően érinti a megélhetését – összegzik a tapasztalataikat a szakértők.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-12-01 14:10:00
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó kiberbiztonsági követelményekről szóló jogszabályjavaslatról, amelynek célja annak szavatolása, hogy a forgalomba hozott termékek, például a csatlakoztatott otthoni kamerák, hűtőszekrények, televíziók és játékok biztonságosak legyenek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.
2023. 10. 25., 09:33
epizód: 2023 / 16   |   hossz: 24:08
Az országos munkaerőhiány nagyon jól leszűkíthető adott gazdasági szegmensekre, és nem feltétlenül az elvándorlás okozza - mondta a BizniszPlusz podcastnak Somodi Bettina. A Beck and Partners nemzetközi HR tanácsadó cég üzletágvezetője szerint egy jó szabályozással a külföldi munkavállalók is szépen belesimulhatnának a rendszerbe, és kellenek, mert a nehéz fizikai munkahelyeket a magyarok már évek óta nem töltik be. A szakemberrel azt is megfejtettük, miért és milyen szempontok fontosak a ma már jóval bátrabban váltó munkaerőnek, különösen a fiataloknak.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS