„Most valóban jól megy a gumiabroncsgyártóknak”

Az Európai Gumiabroncs- és Gumigyártók Szövetsége (European Tyre and Rubber Manufacturers’ Association – ETRMA) a napokban tette közzé tagjainak 2021. negyedik negyedéves, illetve egész évre vonatkozó gumiabroncs-eladási statisztikáit. Eszerint az iparág kifejezetten jó állapotban van, a szervezet főtitkára, Fazilet Cinaralp asszony szerint idén ismét elérjük a 2019-es kibocsátási volument. Meg tudja ezt erősíteni az Apollo nevében is?

Érdemes tisztázni, hogy Magyarországon két Apollo is működik: az egyik az Apollo Tyres (Hungary) Kft, ez a gyakorlatban a gyöngyöshalászi abroncsgyárat jelenti. Az Apollo Vredestein (Hungary) Sales Kft. – ennek vagyok én az ügyvezető igazgatója – pedig a hazánk mellett Szlovákiában és Csehországban történő értékesítést irányítja. A kérdésére válaszolva: márkafüggő, hogy kinek mennyire megy jól a szekér. Ami a piac egészére érvényes, nem biztos, hogy az egyes cégekre vonatkoztatva is megállja a helyét. Amit biztosan állíthatok: az Apollo és Vredestein abroncsokra is nagyon nagy, jelentős mértékben növekvő keresletet regisztráltunk.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az említett jelentés szerint különösen a tehergépjárműveken használt abroncsok iránt ugrott meg a kereslet.

Ezt meg tudom erősíteni, ebben a szegmensben egyenesen hiányról beszélhetünk. Ennek több oka is van: a távol-keleti gyárakból nagyon megnőtt az Európába irányuló szállítás költsége, ezért ismét előtérbe kerültek az európai helyszínek, de ezek kapacitása nyilván nem korlátlan. A Covid miatt sokan halasztották a jármű- illetve az abroncsbeszerzéseiket, és ezeket most pótolják; beindult a gazdaság, azon belül a járműgyártás is, amelyet csak a chiphiány fog vissza. Az emberek utazni akarnak, ismét többen autóznak. Valamennyi tényező hat az abroncsok iráni keresletre, a gyártók pedig – teljesen logikus módon – megpróbálják a korábban kiesett bevétel és nyereség egy részét pótolni.

Az iparági statisztikák szerint az Apollo a világ 15. legnagyobb abroncsgyártója. Hol van a magyarok helye ebben a szervezetben? Mi van a számok mögött?

Öt gyárunk van Indiában, egy Hollandiában, a hetedik pedig az ezer főt foglalkoztató gyöngyöshalászi üzem. A cégcsoport egésze egyébként összesen 20 ezer embernek ad közvetlenül munkát. A négy magyarországi abroncsüzem közül a mienk a legfiatalabb, itt 2017-ben indult a gyártás. A teherautó-abroncsok iránti európai keresletet Magyarországról elégítjük ki, és emellett arra is büszkék lehetünk, hogy az ebben a szegmensben folytatott K+F tevékenységet is fokozatosan hozzánk telepítik. Mindez egyértelműen az itt folyó munka elismerése.

A gyártók folyamatosan kommunikálják az újabb és újabb abroncsok előnyeit, de valóban tetten érhető a technológiai fejlődés ezen a téren? Mennyivel tud többet egy abroncs ma, mint mondjuk tíz éve? Mit érezhetek ebből én, mint autóvezető?

A gumiabroncsok címkézéséről szóló rendelet már 2012 óta érvényben van, és a gumiabroncsok gördülési ellenállásának, nedvestapadásának és külső gördülési zajának részletezésével Európa-szerte alapvető információkat nyújt a fogyasztóknak az üzemanyag-hatékonyságról, a biztonságról és a zajról. Ez a címkézési rendszer átlátható és objektív tájékoztatást nyújt a fogyasztóknak az általuk vásárolt gumiabroncsok minőségéről. Erről elég jól kiolvasható, hogy merre tart az ipar, hiszen a feltüntetett értékek évről évre jobbak.

Ennek kapcsán többen is észrevételezték, hogy hiába keresnek olyan abroncsot, amelynek valamennyi paramétere kiváló, vagy legalábbis átlagon felüli. A fogyasztók nyilván azt szeretnék, ha az abroncs csöndes lenne, nem kopna, és persze jól tapadna.

A rövid válasz az, hogy ilyen abroncs nem létezik. Gondoljon a Forma 1-re! Az ott használt abroncsok tapadása hihetetlenül jó, ám egyetlen versenyen – ami mindössze néhányszáz kilométert jelent – többször is cserélni kell. Egyszerűen elkopnak. A technika mai állása szerint, ha javítom a felsorolt paraméterek valamelyikét, akkor a másik, vagy a másik kettő szükségszerűen romlik. A K+F munka egy része is arra irányul, hogy évről évre egyre kifinomultabb kompromisszumot találjunk.

A négy évszakos abroncsokról mi a véleménye? Az is egy hasonló gondolatmenetből kiindulva született kompromisszum?

Az egyik úttörő ezen a téren a Vredestein volt, már 2004-ben voltak négyévszakos abroncsaink. Szerintem jelenleg nekünk van a legnagyobb méret és sebességindex választékunk, még Y-jelölésű, vagyis 270 km/h sebességre hitelesített négy évszakos abroncsunk is van. De igen, ez a műfaj egy kompromisszum. Ruhából sincs olyan, amely a +35 és -20 fokban ugyanúgy betölti a szerepét. Ugyanakkor a globális felmelegedés miatt egyre kevesebb a hó, ritka a kemény hideg, és így egyre kevésbé van szükség a téli abroncsra, de ez hangsúlyozottan országfüggő. A fogyasztók Hollandiában és Spanyolország szeretik a négyévszakos abroncsot, de az én véleményem az, hogy a felhasználási körük korlátozott: bizonyos autókra, bizonyos vezetési stílushoz igen, elfogadható megoldás – még akkor is, ha a gumiszerelők mosolya a ritkuló szervizlátogatások miatt nem őszinte –, de azt gondolom, hogy télen a téli, nyáron pedig a nyári abroncs nyújtja a legjobb megoldást. Egyébként érdekes, hogy a nagy gyártók négyévszakos abroncsai is „húznak” valamerre: van, amelyik kicsit inkább a téli paramétereknek felel meg, és van, amelyik jobban hasonlít a nyári abroncsokra.

A Magyar Gumiabroncs Szövetség oldalán megjelent interjút Rozsnyai Gábor készítette.