MKIK: a cégek 74 százaléka kedvezőtlennek ítéli helyzetét

2020. 03. 19., 08:45

A cégek 74 százaléka kedvezőtlennek ítéli saját vállalkozása üzleti helyzetét a következő hat hónapra vonatkozóan, 37 százalékuk pedig nagyon kedvezőtlen üzleti helyzetre számít a következő fél évben - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a koronavírus-fertőzés gazdasági hatásairól kérdőíves felmérést végez a hazai vállalkozások körében, a legfrissebb gyorselemzés az online, önkitöltős kérdőívet 2020. március 15-ig kitöltő 9035 vállalkozás válaszain alapul.

A megkérdezettek mintegy ötöde úgy véli, hogy nem változik a helyzete, minden az eddigiek szerint alakul, és mindössze 7 százalék számít az üzleti helyzete javulására.

A válaszadó cégek 37 százaléka szerint a koronavírus terjedése inkább rontja, további 48 százalékuk szerint viszont nagy mértékben rontja vállalkozásuk kilátásait.

Ágazati szinten vizsgálva a szálláshely-szolgáltatások és vendéglátás ágazatban kiemelkedően magas, 80 százalék azon cégek aránya, akik a vírus terjedése miatt a kilátásaik nagymértékű romlására számítanak. A szállítás-raktározás területén az ilyen cégek aránya a válaszadók között 59 százalék, a kereskedelemben 47 százalék, az egyéb gazdasági és személyi szolgáltatások esetében 52 százalék, míg a többi ágazatban 40 százalék alatt van.

Az exportáló cégek körében magasabb, 54 százalék azon cégek aránya, amelyek szerint a járványhelyzet nagymértékben rontja a kilátásaikat, mint az exportra nem termelő  válaszadók esetében.

Egyelőre nem érzékeli a cége működésében a koronavírus terjedésének hatásait a válaszadók 20 százaléka, ugyanakkor 13 százalékuk már kisebb zavarokat tapasztal. Komoly, a cég működését akadályozó zavarokat jelenleg a válaszadó cégek 25 százaléka tapasztal.

A cégek 86 százaléka számít arra, hogy a cége működését a közeljövőben befolyásolni fogja a koronavírus negatív hatása. A válaszadó cégek átlagosan 3 és fél héten belül számítanak a negatív hatások begyűrűzésére.

A válaszadók nagy többsége, 85 százalékuk nem rendelkezik vészforgatókönyvvel, vagy tervvel a koronavírus terjedéséhez hasonló helyzetekre, 40 százalékuk azonban jelenleg dolgozik ilyenen.
A felmérés szerint a megbetegedések és az esetleges karantén intézkedések munkajogi kezelésére a válaszadó cégek 52 százaléka nem rendelkezik tervvel.

A tervvel rendelkező cégek közül a legtöbb válaszadó, 37 százalék az otthoni munkavégzés elrendelését tervezi. A válaszadók közel harmada gondolkozik a fizetés nélküli szabadság elrendelésén.

 A válaszadó cégek 34 százaléka támogatná egy olyan alap létrejöttét, amely a válsághelyzetek esetén az átmeneti likviditási zavarok kezelésére alacsony kamatozású hitelt, garanciát nyújtana a vállalkozások számára amellett, hogy a vállalkozás vállalja a létszámtartást, 17 százalékuk támogatna egy ilyen alapot, de nem tartja elvárhatónak a létszámtartást, 14 százalékuk nem támogatná ezt, mivel nem a likviditási zavarokat tartja a legfőbb gondnak. A cégek 13 százaléka egyéb okból nem támogatná egy ilyen alap létrehozását - közölte az MKIK. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS