Mitől pusztulnak a méhek Magyarországon?

A 2018-as magyarországi méhpusztulás okainak részletes és alapos kivizsgálását idén tavasszal kezdte meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A konkrét megállapításokra még várni kell, de a méhészek és a mezőgazdasági termelők ettől függetlenül is kutatják a lehetséges magyarázatokat, illetve próbálnak közösen megoldást találni a hasonló tragikus elhullások elkerülésére.

Ugyan Nógrád megye – mezőgazdasági jellegéből adódóan – nem volt érintett a méhpusztulásban, de a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezete, felelősséget érezve mindkét fél iránt, az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével közösen gazdálkodók, növényvédelmi szakemberek és méhészek részvételével egy ilyen „ok- és kiútkereső” fórumot tartott.

Abban valamennyi érintett egyetértett, hogy a szomorú jelenségért csak és kizárólag nem okolhatóak az egyes, méhekre káros növényvédő szerek, sokkal inkább több – méhészek és gazdálkodók nehézségeiből is álló – összetevő együttes, vagy esetleg egyes tényezők túlzó hatásának következménye. Elhangzott, hogy a ma Magyarországon engedéllyel forgalmazott növényvédő szerek engedély-okirataiban szerepel, hogy azok felhasználhatóak művelés alatt álló, méhek által látogatott területen vagy nem.

A szakemberek szerint a hasonló méhpusztulások elkerülhetők a méhészek és a gazdálkodók kellő körültekintésével, tájékozódásával, az egymás iránti toleranciával, a kölcsönös információcserével. Követendőnek tartják azt az irányt, hogy a méhészek rendelkezzenek alapvető növénytani, illetve növényvédelmi ismeretekkel. Mint ahogy a gazdálkodók is legyenek tisztában néhány méhészeti tudnivalóval, illetve ismerjék, hogy a saját táblájukon milyen mézelő növények élnek, és ennek megfelelő méhkímélő technológiát alkalmazzanak. Szintén jövőbemutató, hasznos kezdeményezés lenne, ha méhészek előre jeleznék a gazdálkodóknak, hogy egy adott időszakban mikor és hol bukkanhatnak fel a méheik, így utóbbiak ebben a terminusban nagyobb odafigyeléssel végeznék a növénykultúrák vegyszeres kezelését, a földterület művelését.

Ugyancsak követendő lenne a gazdák részéről, hogy csak olyan növényvédő szereket használjanak, amikre valóban szükségük van, és törekedjenek arra, hogy ezek lehetőleg méhekre ártalmatlanok legyenek. Szintén megfontolandó a részükről, hogy a táblaszéli szegélyeket lehetőség szerint hagyják meg az ökoszisztéma pufferzónájának.

Addig is, míg az ideális vagy az ideálishoz közelítő, kiegyensúlyozott, a méheket megóvó gazdálkodási és természeti környezet kialakul, az újabb méhpusztulásokat az észlelésekor mindenképpen be kell jelenteni a NÉBIH és az illetékes növényvédelmi hatóságnak.