Magyarország elindult a fejlődés útján

2020. 06. 25., 13:45

Hogyan lehet ösztönző az állam? Milyen szinergiák bontakoztak ki az állami és az üzleti szféra között? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad az „Ösztönző állam – hatékonyabb vállalatok” címmel megjelent tanulmánykötet. Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent szakkönyv foglalat az elmúlt egy évtized gazdaságösztönző intézkedéseiről, illetve bemutatja a kormányzati stratégia államháztartási és piaci oldalról értelmezhető eredményeit.

Magyarország Európa 5 legélhetőbb országa közé szeretne tartozni 2030-ra a gazdaságpolitika célja szerint, és az elmúlt időszakban jó úton indult el az Ösztönző állam – hatékonyabb vállalatok című tanulmánykötet szerzői szerint. Parragh Bianka, az MNB Monetáris Tanács tagja és az NKE tudományos főmunkatársa, a kötet szerzője és szerkesztője úgy véli, ha az állam érti és figyelembe veszi a gazdasági szereplőknek az üzleti környezet nehézségeiből adódó kockázatait és kihívásait, úgy hatékonyabbak és gyorsabbak lehetnek a vállalati válaszreakciók és ezáltal a nemzetgazdaság fejlődése is gyorsabb és hatékonyabb lesz. Az állam szerepvállalásával, a jó irányú állami ösztönzéssel a vállalatok és valamennyi gazdasági szereplő értékteremtését támogatja. 

A tanulmánykötet szerzői szerint az állam szerepfelfogásának megváltozása vezethet el bennünket a sikeres felzárkózáshoz. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter – a kötet előszavában – kifejti, hogy meg kell teremtenünk a struktúraváltáshoz szükséges peremfeltételeket, mint a kritikus infrastruktúrák megerősítése és modernizálása, a minőségi alapinfrastruktúra biztosítása, az okos és tiszta energiaszolgáltatás, valamint a gyors és biztonságos közlekedés

Az állam és a piac összhangjának fontosságára hívja fel a figyelmet Parragh Bianka. Az elmúlt három évtizedben és azt megelőzően az aktív, nagy állam, illetve a piac mindenhatóságába vetett hit volt a két véglet az állami szerepfelfogásokban. „Magyarország azonban megvalósította, hogy egyensúly, a piaci és az állami koordináció egysége jöjjön létre” – mondta el Parragh Bianka. Ezzel pedig az állam támogatni tudja a gazdaság fejlődését is. Csak az állam indíthat rendszerszintű reakciókat, hatékony intézményrendszer és társadalmi bizalom talaján – tette hozzá.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke úgy véli, hogy sokkal komplexebbé vált a világ, egy jól irányított állam nélkül és annak jó működése nélkül nincs jó életminőség, nincs megfelelő fejlődési perspektíva és fenntartható gazdasági környezet sem. A rövidtávon gondolkodó, befektetéseik belátható időn belüli megtérülésében érdekelt vállalkozásokkal szemben, az ösztönző állam hosszútávon gondolkodik, és a fenntartható fejlődést szorgalmazza – tette hozzá. Domokos László aláhúzta: egy jól működő államnak az üzleti szféra minőségét meghaladó vezetési kultúrára van szüksége.

Az állam felvállalta a felelősséget bizonyos döntésekben, erősebb lett a szabályozás, fejlődött az infrastruktúra, és előtérbe került a nemezti érdekek képviselete, így és a hazai vállalkozók számára kedvező gazdaságpolitika alakult ki – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Parragh rámutatott, hogy az állam akkor lehet hatékony, ha a piaci szereplők mindegyike részese lesz az együttműködésnek.

Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora hangsúlyozza, hogy az állami szerepvállalás az egyetem tudományos missziójának középpontjában áll. Ez a konzervatív államfelfogás, amely az államnak komoly szerepeket biztosít a szabadpiac tekintetében is, afelé mutat, hogy az államnak a piac működésében, a gazdaság működésében szerepet kell vállalnia, tehát egyfajta tevőleges kötelezettsége van a szabad vállalkozás és kereskedelem előmozdítása érdekében.

Kis Norbert, az NKE rektorhelyettese szerint Magyarország bebizonyította, hogy az állam pénzügyi egyensúlya és a gazdasági növekedés együtt is tud működni. Úgy véli, Magyarország megtalálta a gazdaságösztönzés bátor eszközeit, az állam innovációja és versenyképességének erősítése pedig elvezethet a további felzárkózáshoz.

Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója szerint az ipar 4.0 hatására kialakuló új világ más követelményeket támaszt a jövő munkavállalóival szemben, az újonnan születő munkahelyek nem ugyanazokat a képességeket igénylik majd. Óriási felelőssége van tehát az ország oktatáspolitikájának abban, hogy a jövő versenyképes munkaerejét kiképezzék – vélekedett Krisán.

A magyar vállalatok megerősítésében fontos szerep hárul a tőzsdére is. Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója kiemelte, a piacfejlesztés akkor lesz sikeres, ha egyre több vállalat választja a tőzsdét a növekedéshez, és ha a kibocsátások mellett egyre több (lakossági) befektető is sikerrel választja a tőzsdét vagyona növeléséhez. Az új stratégia kifejezetten a középvállalatokra koncentrál, mert nemzetgazdasági érdek a magyar tulajdonú vállalatok feltőkésítése, megerősítése és ezáltal versenyképességük növelése. Szerinte a jól működő tőkepiac kiemelten fontos a gazdaság számára, a fenntartható felzárkózás egyik kiemelten fontos eszköze.

Tehát az ösztönző állam egy felelősséget vállaló állam is, amelyben megjelenik a kormányzati felelősség nagyon erős, markáns gondolata, a kormány nemcsak kereteket ad az állami működésnek – mutat rá Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

A témáról az NKE Ludovika TV munkatársai készítettek filmet, amelyet ezen a linken tekinthetnek meg.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS