Magyar Űrkutatás Napja 2023 – „Világűr és vállalkozások”

A rendezvényt dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, országgyűlési képviselő asszony videóüzenete nyitotta meg. Mint elmondta: „becslések szerint az űrkutatási szektor 2030 és 2040 között eléri, sőt meghaladja az ezermilliárd dolláros volument. Mára megötszöröztük Magyarország részvételét az Európai Űrügynökségben (European Space Agency, ESA) és ezzel a magyar cégek, kutatóhelyek, mérnökök, tudósok lehetőségeit is arra, hogy bekapcsolódjanak az Európai Űrügynökség programjaiba.” A miniszteri biztos külön kitért a HUNOR (Hungarian to Orbit) űrhajós programra: „2024 vége és 2025 közepe között 30 napos küldetés keretében újabb honfitársunk vehet részt a nemzetközi űrállomás életében”.

Dr. Bartóki-Gönczy Balázs, az NMHH Médiatanácsának tagja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos dékánhelyettese, illetve, a Világűrjog és Politika Kutatóintézet vezetője köszöntőjében elmondta: az űrszektor elsődleges hajtóereje mára a vállalkozások és a magántőke lettek. Az államnak egyrészt szabályozói szerepkörbe kell helyezkednie, hiszen a nemzetközi jog szerint teljes mértékben felelős minden magánpiaci szereplőért a világűrben, másrészt fontos feladata az invesztíció. Az NMHH stratégiai céljaként tudományos együttműködéseket létesít és ápol, ezen belül tudományos kutatásokat támogat ­– például az MRC-100-as műhold fejlesztését, illetve kutatórakéta-versenyt. „Büszkék vagyunk arra, hogy második éve a MANT a partnerünk e területen. Volt alkalmunk részt venni az Irány az űr! versenyen, a CanSat Hungary előkészítésén, és közösen szerveztük meg ezt a rendezvényt is” – fogalmazott dr. Bartóki-Gönczy Balázs.

A MANT elnöke, dr. Kovács Kálmán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, az BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója, volt miniszter bevezető előadásában az űriparban és űrtevékenységben nélkülözhetetlen – az űrhöz kapcsolódó szolgáltatásokat ismerő – mérnökséget emelte ki. Bemutatta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tavaly – több sikertelen kezdeményezés után – végre elindult az űrmérnök mesterképzést. Négy évtizede indulnak újabb és újabb műegyetemi eszközök a világűrbe, és még egyetlen egy sem volt, amelyik az adott misszió teljes futamidejét hibátlanul ki ne töltötte volna.

Dr. Vári Péter, az NMHH főigazgatóhelyettese előadásában ismertette az űrtávközlés aktuális, a rádiófrekvenciákat érintő kérdéseit. A rádiózás hosszú távú szabályozásáért felelős Rádiótávközlési Világértekezlet következő ülését (WRC-23) ugyanis 2023. november 20 – december 15. között tartják. A WRC a következő évekre meghatározza a spektrumpolitikai kereteket, elfogadja a frekvenciasávok felhasználásával kapcsolatos új műszaki, szabályozási és eljárásrendi kérdéseket. Az NMHH főigazgatóhelyettese szerint a frekvenciaeljárásokhoz egyfajta látnoki képességre is szükség van, hiszen a jövőbe kell tekinteni és figyelembe venni, hogy a világ merre fog változni, várhatóan milyen technológiák lesznek elérhetőek, mire lehet igény, és ezeket milyen frekvenciák tudják majd a legjobban kiszolgálni. A WRC annyira előre gondolkodik, hogy nemcsak 2027-re, hanem már 2031-re is megszülettek a vonatkozó napirendi pontok tervezetei.

A résztvevők Selmeci Áron segítségével betekintést nyerhettek az Európai Űrügynökség által meghirdetett piaci/vállalkozói pályázatokba. Magyarország 2015 óta teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek. Az ESA kutatás és fejlesztéskoordináló szervezet, küldetése Európa űripari-kutatási-gazdasági kapacitásfejlesztésének koordinációja és az európai polgárok ezen területekbe történő befektetései megtérülésének elősegítése. Programjain keresztül célja a hazai űripari ökoszisztéma erősítése és a vállalkozások támogatása új űripari projektjeik kifejlesztésére.

Arnócz István, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára a MANT ipari workshop programját mutatta be. A társaság misszióját úgy határozta meg, hogy a MANT a közösséghez tartozás élményét nyújtja, a tudásmegosztás, az egymástól való tanulás lehetőségével. Ez a patinás szervezet valójában egy platform, amely fő célja szerint elősegíti a tagsága űrtevékenységbe való bekapcsolódását. Igazi értéket ad azzal, hogy speciális témák mentén ipari workshopokat szerveznek az űrkutató közösség számára.  A MANT főtitkára által elmondottakat megerősítette Pál András asztrofizikus, aki részt vett a GRBAlpha asztrofizikai műhold megépítésében. A műholdat kooperációban – a kassai, a brnoi és a japán Hiroshima egyetemmel együtt – készítették, a frekvenciákra vonatkozó bejelentéseket a szlovák kollégák végezték.

Az ESA BIC és Space Terminál adta lehetőségekről Páva Lőrinc, a Design Terminál projektkoordinátora beszélt. A Design Terminal végzi 2021 óta az Európai Űrügynökség űripari startup inkubációs tevékenységének hazai képviseletét. Az ESA Business Incubation Center Hungary szakmai útmutatással, kapcsolatépítési lehetőségekkel és 50.000 eurós anyagi támogatással segíti a vállalkozásokat. Az ESA BIC Hungary fő célja, hogy egy civil űrkutatási kompetenciaközpont létrehozásával erősítse a sikeres űrkutatással kapcsolatos startupok közösségét Magyarországon, és segítse a helyi kezdeményezéseket.

Boldog Ádám csillagász (Hun-Ren CSFK) és Bárczy Tamás tulajdonos-ügyvezető (Admatis Kft.) egy sikeres ESA kutatási programról számoltak be. A CHEOPS űrtávcső projektben – amelyek felelősei az Airbus és a Berni Egyetem – egyetlen kelet-európai meghívottként, magyar cég is közreműködhetett. A projekt a hazai űripari és tudományos csoportok együttműködő összefogásával született meg. Az Admatis Kft. az űrtávcső felső részén elhelyezkedő, a műhold hőmérsékletszabályozására szolgáló radiátorlemezeket állította elő. A műhold mai is küldi a jeleket az űrből, ezzel reprezentálja, hogy mennyire életképes lehet a tudomány és az űripar együttműködése.

A MANT gondozásában, dr. Bacsárdi László MANT-alelnök szerkesztésében a közeljövőben jelenik meg – immár többedszerre – az Űrkörkép, amely a magyar űrkutatással, űrtevékenységgel és űriparral foglalkozó cégeket mutatja be. A kiadvány célja a magyar űrkompetencia bemutatása, a hazai és nemzetközi partnerkeresési lehetőség biztosítása cégek, kutatóintézetek, egyetemek, intézmények számára.

Dr. Szalai Sándor professzor emeritus, az SGF Technológia Fejlesztő Kft. ügyvezetője (képünkön) az űripari szoftver- és hardverfejlesztéseikről számolt be. A társaság munkatársai számos űrmisszió műszereinek megalkotásában vett részt. Számítógépeik ma is működnek a Nemzetközi Űrállomáson.

Horváth Gyula, a C3S Elektronikai Fejlesztő Kft. alapítója és ügyvezetője részt vett az első magyar műhold (Masat-1) létrehozásában. Azóta megrendelőik számára több, különböző méretű műholdat is építettek – volt, aki a NASA évkönyvéből talált rájuk. A MANT-tal való együttműködésről kifejtette, hogy egyrészt humán erőforrással támogatják a szervezetet: igyekeznek szakértőket biztosítani, előadást tartanak, segítik az információátadást a platformon keresztül és diákok részére céglátogatásokat szerveznek. Másrészt a MANT-tal cégként léptek tagi viszonyba. Ha más vállalkozások is követik őket, elérhetnek majd egy kritikus tömeget, amellyel a MANT-workshopok hallgatói létszámát és tartalmainak értékét is tovább emelhetik.

Az Asztronautikai Társaság első céges tagja a Paulinyi & Partners, Magyarország és Közép-Kelet-Európa egyik leginnovatívabb építészirodája lett. Németh Roland építész, automatizációs vezető arról számolt be, hogy egy évvel ezelőtt kezdtek nyitni az űripari tevékenységek irányába. Benyújtottak egy pályázatot az Európai Űrügynökség felé, amelyben a szimulációk és a földmegfigyelési vizsgálatok terén – fenntarthatósági célok érdekében – kapcsolatot épít az űripar és a környezettudatos építészet, a zöld urbanisztika között. Köszönetet szeretnék mondani a MANT és a környezetében lévő szakemberek támogató segítségéért.

Zárszóként dr. Kovács Kálmán, a MANT elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendezvénnyel sikerült némi betekintést adni arról, hogy a magyar űrtevékenység és űripar igenis létezik. Érdemes odafigyelni rá, mert óriási potenciál rejlik benne. Ahogyan több előadásban is elhangzott, a következő évtizedek gazdasági és társadalmi viszonyaiban az űrrel kapcsolatos kérdések, az űrtechnológiának, magának az űrnek mint dimenziónak a kihasználása és beintegrálása az életünkbe egy következő kitörési pont lehet.

NMHH