Jöjjön a dugódíj vagy ne jöjjön? Válaszoltak a lakosok

2020. 06. 04., 16:45

Az évek óta viták kereszttüzében álló fővárosi dugódíj bevezetésével a magyarok mindössze 14 százaléka ért teljesen egyet, 9 százalékuk pedig a vidéki nagyvárosokban is nagyon szívesen látná – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. A megkérdezettek 74 százaléka szerint a dugódíj bevezetése ellen szól, hogy nincs elég parkolóhely, 71 százalékuk pedig arról tart, hogy a környező városrészek látnák a kárát.

A behajtási díj, hétköznapi nevén a dugódíj bevezetése már évek óta téma Budapesten, de eddig nem történt előrelépés. Ugyanakkor Budapest és a nagyvárosok közlekedésének átalakítására vonatkozó tervek, és a forgalomcsillapítást célzó lépések előkészítésénél is rendre felmerül. A magyarok körében a dugódíj megítélése meglehetősen vegyes – derül ki a K&H biztos jövő 2019 év végén készült felméréséből, amely a 30-59 éves korosztályban többek között azt vizsgálta, hogy az érintettek támogatják-e a dugódíj bevezetését, és milyen tényezők szólnak ez ellen.

Pusztán egy újabb sarc?

A K&H kutatása szerint a magyarok túlnyomó része szerint a dugódíj bevezetése azért rossz ötlet, mert nincs elég parkoló a magyarországi nagyvárosokban, ahol az autót le lehetne tenni. Ezzel az állítással 74 százalék értett egyet – főleg a budapestiek –, és mindössze 13 százalék szerint biztosított a parkolás dugódíj esetére. A megkérdezettek 71 százaléka szerint a dugódíj azért nem jó ötlet, mert azok a városrészek járnának pórul, amelyek nem tartoznak a dugódíjas zónába.

Szintén többségben vannak azok, akik szerint az aktuális városvezetés népszerűsége drasztikusan visszaesne a dugódíj miatt, a válaszadók 64 százaléka volt ezen a véleményen. A megkérdezettek alig több mint fele – 55 százaléka – szerint pedig a dugódíj pusztán egy újabb pénzbeszedési lehetőség, tényleges haszna nincs az adott város szempontjából. Ezt főleg a keleti megyékben élők gondolják így, illetve azok, akik évi 10 ezer kilométer felett vezetnek vagy dízelautójuk van.

Mire lenne jó?

Persze vannak pozitív vélemények is. A K&H kutatásából kiderül ugyanis, hogy a magyarok 54 százaléka szerint a dugódíj bevezetése miatt tisztább, jobb minőségű lehetne a levegő az adott városban, 34 százalékuk viszont nem értett ezzel egyet. Megosztotta a válaszadókat az is, hogy a dugódíj hogyan hatna a forgalomra. Míg a megkérdezettek 49 százaléka szerint jelentősen mérsékelné az adott városrész forgalmát a lépés, 39 százalékuk úgy látja, nem hozna ilyen eredményt.

Összességében kisebbségben vannak, akik jó ötletnek tartják a dugódíj bevezetését: a megkérdezettek kevesebb mint fele, 41 százaléka tartaná célravezetőnek, 47 százalékuk viszont ellenkező véleményen van. Még kevesebben vannak azok (28 százalék), akik úgy vélik, hogy a feltételek már most is adottak Budapesten, így akár „holnap” is életbe léphetne a fővárosban az új rend. Azonban a többség, a válaszadók 52 százaléka ennél óvatosabb. A vidéki nagyvárosokban pedig mindössze a megkérdezettek harmada látná szívesen a dugódíjat. 55 százalékuk viszont nem kérne belőle.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS