Az évek óta viták kereszttüzében álló fővárosi dugódíj bevezetésével a magyarok mindössze 14 százaléka ért teljesen egyet, 9 százalékuk pedig a vidéki nagyvárosokban is nagyon szívesen látná – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. A megkérdezettek 74 százaléka szerint a dugódíj bevezetése ellen szól, hogy nincs elég parkolóhely, 71 százalékuk pedig arról tart, hogy a környező városrészek látnák a kárát.
A behajtási díj, hétköznapi nevén a dugódíj bevezetése már évek óta téma Budapesten, de eddig nem történt előrelépés. Ugyanakkor Budapest és a nagyvárosok közlekedésének átalakítására vonatkozó tervek, és a forgalomcsillapítást célzó lépések előkészítésénél is rendre felmerül. A magyarok körében a dugódíj megítélése meglehetősen vegyes – derül ki a K&H biztos jövő 2019 év végén készült felméréséből, amely a 30-59 éves korosztályban többek között azt vizsgálta, hogy az érintettek támogatják-e a dugódíj bevezetését, és milyen tényezők szólnak ez ellen.
Pusztán egy újabb sarc?
A K&H kutatása szerint a magyarok túlnyomó része szerint a dugódíj bevezetése azért rossz ötlet, mert nincs elég parkoló a magyarországi nagyvárosokban, ahol az autót le lehetne tenni. Ezzel az állítással 74 százalék értett egyet – főleg a budapestiek –, és mindössze 13 százalék szerint biztosított a parkolás dugódíj esetére. A megkérdezettek 71 százaléka szerint a dugódíj azért nem jó ötlet, mert azok a városrészek járnának pórul, amelyek nem tartoznak a dugódíjas zónába.
Szintén többségben vannak azok, akik szerint az aktuális városvezetés népszerűsége drasztikusan visszaesne a dugódíj miatt, a válaszadók 64 százaléka volt ezen a véleményen. A megkérdezettek alig több mint fele – 55 százaléka – szerint pedig a dugódíj pusztán egy újabb pénzbeszedési lehetőség, tényleges haszna nincs az adott város szempontjából. Ezt főleg a keleti megyékben élők gondolják így, illetve azok, akik évi 10 ezer kilométer felett vezetnek vagy dízelautójuk van.
Mire lenne jó?
Persze vannak pozitív vélemények is. A K&H kutatásából kiderül ugyanis, hogy a magyarok 54 százaléka szerint a dugódíj bevezetése miatt tisztább, jobb minőségű lehetne a levegő az adott városban, 34 százalékuk viszont nem értett ezzel egyet. Megosztotta a válaszadókat az is, hogy a dugódíj hogyan hatna a forgalomra. Míg a megkérdezettek 49 százaléka szerint jelentősen mérsékelné az adott városrész forgalmát a lépés, 39 százalékuk úgy látja, nem hozna ilyen eredményt.
Összességében kisebbségben vannak, akik jó ötletnek tartják a dugódíj bevezetését: a megkérdezettek kevesebb mint fele, 41 százaléka tartaná célravezetőnek, 47 százalékuk viszont ellenkező véleményen van. Még kevesebben vannak azok (28 százalék), akik úgy vélik, hogy a feltételek már most is adottak Budapesten, így akár „holnap” is életbe léphetne a fővárosban az új rend. Azonban a többség, a válaszadók 52 százaléka ennél óvatosabb. A vidéki nagyvárosokban pedig mindössze a megkérdezettek harmada látná szívesen a dugódíjat. 55 százalékuk viszont nem kérne belőle.
A magyarországi üzleti szolgáltató központok több mint 3 százalékkal járulnak hozzá a hazai GDP-hez, kulcsfontosságú az iparág – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a szervezet „Business Services Hungary 2025” konferenciáján.
Orbán Viktor washingtoni sajtótájékoztatóján bejelentette: az amerikai szankciós akadályokat átadtuk a múltnak.