JÉGER: szeptember 30-ig tart a riasztási időszak

2022. 04. 20., 16:48

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara április 15-én beüzemelte az Országos Jégkármérséklő Rendszert (JÉGER), amely így megkezdte ötödik védekezési szezonját – jelentette be szerdai közleményében a kamara. A riasztási időszak szeptember 30-ig tart.

Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer évente sok milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

A NAK által kiépített rendszer működtetéséhez az Agrárminisztérium a kárenyhítési alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít. Az előzetes számítások szerint a rendszerre fordított minden egyes forint mintegy 33 forint éves termelési értéket óv meg, ez évente 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent.

Tavaly a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött a rendszer 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. A 2021-es szezon 169 védekezési napjából országosan 92 napon kellett bekapcsolni a generátorokat.

A jégkármérséklő rendszer működését szakmailag támogatja az Országos Meteorológiai Szolgálat. A kamara az idei védekezési szezonban is 2-3 hetente készít elemzéseket a zivataros napokról, továbbá heti statisztikát állít össze, amelyek online felületen is elérhetők lesznek. A NAK ezekkel is próbálja segíteni a gazdákat, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek mezőgazdaságra gyakorolt hatásaira jobban fel tudjanak készülni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS