Így védi a világ a gyárait a koronavírus hatásaitól

2020. 03. 20., 11:30

A koronavírus járvány miatt világszerte bevezetett drasztikus lépések (karantén, határzár, kijárási tilalom) nehéz helyzetbe hozták az érintett országok gyártószektorát. Több üzem teljesen leállt, a beszállítói láncok működése lelassult, alapanyag- és munkaerőhiány vagy éppen munkanélküliség fenyeget. Ezzel párhuzamosan számtalan kis- és középvállalkozás jövője is veszélybe került. A kormányok számos olyan intézkedést hoztak, mely a gazdasági nehézségek megfékezésére, a csődközeli állapotba került vállalkozások megsegítésére irányulnak.

A legtöbb érintett országban alapelv, hogy elhalasztják valamely adófizetési kötelezettség teljesítését. Az államok többsége megszüntette a késve benyújtott bevallásokhoz, illetve elkésett befizetésekhez kapcsolódó büntetéseit, valamint a késedelmi kamatot.

A távol-keleti országok közül Indonézia és Kína, Európában pedig gyakorlatilag az összes állam hasonló metódust alkalmaz, legyen szó Nyugat-Európáról (mint például az Egyesült Királyság, Franciaország vagy Belgium), vagy a Balkán-félszigetről (többek között Bosznia és Hercegovina, valamint Bulgária). Belgium, valamint Bosznia és Hercegovina esetében külön említésre méltó, hogy az egyes adófizetési kötelezettségek esetén, a fentieken túl, lehetőség nyílik az adó összegének részletekben történő megtérítésére. Boszniában például erre 2020 végéig van lehetőség.

Vannak olyan országok is, melyek más módon, adókedvezmények biztosításával, illetve egyes szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó adókulcsok csökkentésével nyújtanak segítő jobbot a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára. Norvégiában például 12 százalékról 8 százalékra csökkent az utasszállítási szolgáltatás után fizetendő adó mértéke, a légiutasközlekedéshez kapcsolódó adó pedig eltörlésre került 2020. január 1. és 2020. október 31. között. Az Amerikai Egyesült Államokban elkészült egy adókedvezményekről, illetve különböző ösztönzőkről szóló tervezet, melyben 850 milliárd dollárt különítenének el kárenyhítésre. Olaszországban adókedvezményeket kapnak azon cégek, melyek bevétele legalább 25 százalékkal csökkent a járvány következtében. Kínában egyes szolgáltatások adómentességben részesülnek, illetve a jelenlegi helyzetben kulcsfontosságú termékek gyártásához (maszkok, védőruhák) kapcsolódó költségek levonhatóak a társasági adóból.

KKV-kat segítő intézkedések

Számos országban a KKV-kat támogató intézkedéseket vezettek be, melyek elsődleges célja a KKV-k által korábban felvett hitelekkel járó terhek csökkentése, illetve a pénzügyi segítségnyújtás. Ilyen országok többek között Csehország, Ausztrália, Franciaország és az Egyesült Királyság is. Utóbbiban bevezetésre kerül az úgynevezett „Coronavirus Business Interruption Loan Scheme”, amely egy milliárd font keretében nyújt pénzügyi segítséget a KKV-k számára, valamint létrejött egy, a kisvállalkozásokat megsegítő támogatási program is. Emellett az érintett KKV-knak visszaigényelhetik a két hétnél hosszabb betegszabadság után kifizetett táppénzt. Csehországban a vírus által okozott gazdasági hátrányokkal értintett KKV-k 0 százalékos kamatlábú kölcsönt igényelhetnek.

Állami támogatások

Az Európai Unió 25 milliárd eurós befektetési alapot hoz létre az egészségügyi és a munkaügyi szektor, valamint a KKV-k megsegítésére. Németország korlátlan mennyiségű felvehető hitelt biztosít azon cégek számára, melyek szorult helyzetbe kerültek a vírus miatt. A német kormány emellett módosította a „rövidített munkavégzési díj” szabályait.

Amennyiben a nem megvalósítható munkavégzés az adott vállalkozás dolgozóinak 10 százalékát érinti (az eddigi küszöb 30 százalék volt), úgy a kormány a munkabérek kifizetésének 67 százalékát átvállalja. A fennmaradó részt továbbra is a munkaadó fizeti. A rövidített munkavégzési díjra eső munkaadói járulékot is megtérítik amunkáltatók számára. A rendelkezések a kölcsönzött munkaerőre is vonatkoznak, ami nagy hatással lehet a gyártó szektorra. Egyedülálló intézkedésnek számít, hogy a francia állam kártalanítani kívánja azon munkavállalókat is, akiket arra köteleztek, hogy maradjanak otthon, anélkül, hogy további információkkal látták volna el őket a jövőbeni juttatásaik kapcsán.

A magyar lépések

A kormány rendeletekkel próbál úrrá lenni a kialakult helyzeten. Napról-napra újabb és újabb hírek, illetve jogszabályok jelennek meg. Többek között ilyen kiemelendő intézkedés, hogy 2020. év végéig felfüggesztésre kerülnek azon hiteltörlesztések, amelyeket a 2020. március 18-áig kötöttek a felek, a rövid lejáratú vállalkozási hiteleket pedig június 30-ig meghosszabbítják.

Bizonyos kritikusan érintett szektorokban, mint például a turizmus vagy a kulturális szolgáltatások, a munkáltatók teljes járulékfizetés-kötelezettsége eltörlésre kerül. Külön fontos lehet a gyártószektor szereplőinek, hogy a munkavállalási szabályokat – még nem teljességgel tisztázott módon – rugalmasabbá teszik, ezzel azt elősegítve, hogy a munkáltatók, illetve a munkavállalók adott esetben könnyebben megegyezhessenek, ami közvetve csökkenti a munkaerőhiányt és mérsékli a várható munkanélküliséget.

„Az állami intézkedések mellett a gyártó vállalatoknak is át kell gondolniuk, hogy házon belül mivel tudják biztosítani helyzetüket rövid, illetve hosszú távon. A meglévő szabályozási környezetben is több eszköz állhat rendelkezésre, például fizetési könnyítés vagy adókedvezmény formájában” – mondta a körképet készítő Gábor Zoltán, a Deloitte Manufacturing csoportjának vezetője.

Gábor Zoltán,

a Deloitte Manufacturing csoportjának vezetője

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 18., 09:20
A banki hitelek jóváhagyása és folyósítása kritikus szerepet játszik egy vállalkozás életében, különösen akkor, amikor a gyorsaság kulcsfontosságú a piaci lehetőségek kihasználásában. Az MBH Bank legújabb vállalati hitelbírálati folyamata, az MBH Rapid jelentős változást hoz a finanszírozási piacon: lehetővé teszi a hitelösszegek akár öt munkanapon belüli folyósítását, ami értékes előnyt biztosíthat a vállalkozások számára.
2024. 12. 19., 11:45
A 8+1 pontos Demján Sándor Program keretében a korábbi 5 százalék helyett évi 3,5 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek kamatát. Az intézkedés „felkorbácsolta a beruházási hitelek iránti keresletet” a hazai kkv-k körében – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2024. 12. 18., 16:30
Bár ma még nem tudni, hogy milyen forgatókönyv szerint fagy be vagy zárul le a Magyarország szomszédságában zajló háború, a közelmúlt fegyveres konfliktusaiból kiindulva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet összegyűjtötte azokat a szuverenitási kockázatokat, amelyek a Kárpát-medencére veszélyt jelenthetnek.
2024. 12. 18., 16:30
A tizenhárom éve tartó szíriai polgárháború november 27-től újra a világsajtó központi témája lett, amikor a Jaysh al-Izzah lázadócsoport támadást indított a Bassár el-Aszad vezette szír hadsereg ellen, december 7-én a nemzetközi sajtó pedig már arról adott hírt, hogy Aszad elnök valószínűleg elmenekült az országból.
2024-12-19 06:30:00
A bankok azonnal ki akarják használni az állami támogatással jövőre induló új kölcsönöket: a munkáshitel már a januári nyitáskor igényelhető lesz, és falusi lakásfelújítási hitelt is több pénzintézet kínálja majd – derül ki a Bank360.hu felméréséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.
2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS