Így védi a világ a gyárait a koronavírus hatásaitól

2020. 03. 20., 11:30

A koronavírus járvány miatt világszerte bevezetett drasztikus lépések (karantén, határzár, kijárási tilalom) nehéz helyzetbe hozták az érintett országok gyártószektorát. Több üzem teljesen leállt, a beszállítói láncok működése lelassult, alapanyag- és munkaerőhiány vagy éppen munkanélküliség fenyeget. Ezzel párhuzamosan számtalan kis- és középvállalkozás jövője is veszélybe került. A kormányok számos olyan intézkedést hoztak, mely a gazdasági nehézségek megfékezésére, a csődközeli állapotba került vállalkozások megsegítésére irányulnak.

A legtöbb érintett országban alapelv, hogy elhalasztják valamely adófizetési kötelezettség teljesítését. Az államok többsége megszüntette a késve benyújtott bevallásokhoz, illetve elkésett befizetésekhez kapcsolódó büntetéseit, valamint a késedelmi kamatot.

A távol-keleti országok közül Indonézia és Kína, Európában pedig gyakorlatilag az összes állam hasonló metódust alkalmaz, legyen szó Nyugat-Európáról (mint például az Egyesült Királyság, Franciaország vagy Belgium), vagy a Balkán-félszigetről (többek között Bosznia és Hercegovina, valamint Bulgária). Belgium, valamint Bosznia és Hercegovina esetében külön említésre méltó, hogy az egyes adófizetési kötelezettségek esetén, a fentieken túl, lehetőség nyílik az adó összegének részletekben történő megtérítésére. Boszniában például erre 2020 végéig van lehetőség.

Vannak olyan országok is, melyek más módon, adókedvezmények biztosításával, illetve egyes szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó adókulcsok csökkentésével nyújtanak segítő jobbot a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára. Norvégiában például 12 százalékról 8 százalékra csökkent az utasszállítási szolgáltatás után fizetendő adó mértéke, a légiutasközlekedéshez kapcsolódó adó pedig eltörlésre került 2020. január 1. és 2020. október 31. között. Az Amerikai Egyesült Államokban elkészült egy adókedvezményekről, illetve különböző ösztönzőkről szóló tervezet, melyben 850 milliárd dollárt különítenének el kárenyhítésre. Olaszországban adókedvezményeket kapnak azon cégek, melyek bevétele legalább 25 százalékkal csökkent a járvány következtében. Kínában egyes szolgáltatások adómentességben részesülnek, illetve a jelenlegi helyzetben kulcsfontosságú termékek gyártásához (maszkok, védőruhák) kapcsolódó költségek levonhatóak a társasági adóból.

KKV-kat segítő intézkedések

Számos országban a KKV-kat támogató intézkedéseket vezettek be, melyek elsődleges célja a KKV-k által korábban felvett hitelekkel járó terhek csökkentése, illetve a pénzügyi segítségnyújtás. Ilyen országok többek között Csehország, Ausztrália, Franciaország és az Egyesült Királyság is. Utóbbiban bevezetésre kerül az úgynevezett „Coronavirus Business Interruption Loan Scheme”, amely egy milliárd font keretében nyújt pénzügyi segítséget a KKV-k számára, valamint létrejött egy, a kisvállalkozásokat megsegítő támogatási program is. Emellett az érintett KKV-knak visszaigényelhetik a két hétnél hosszabb betegszabadság után kifizetett táppénzt. Csehországban a vírus által okozott gazdasági hátrányokkal értintett KKV-k 0 százalékos kamatlábú kölcsönt igényelhetnek.

Állami támogatások

Az Európai Unió 25 milliárd eurós befektetési alapot hoz létre az egészségügyi és a munkaügyi szektor, valamint a KKV-k megsegítésére. Németország korlátlan mennyiségű felvehető hitelt biztosít azon cégek számára, melyek szorult helyzetbe kerültek a vírus miatt. A német kormány emellett módosította a „rövidített munkavégzési díj” szabályait.

Amennyiben a nem megvalósítható munkavégzés az adott vállalkozás dolgozóinak 10 százalékát érinti (az eddigi küszöb 30 százalék volt), úgy a kormány a munkabérek kifizetésének 67 százalékát átvállalja. A fennmaradó részt továbbra is a munkaadó fizeti. A rövidített munkavégzési díjra eső munkaadói járulékot is megtérítik amunkáltatók számára. A rendelkezések a kölcsönzött munkaerőre is vonatkoznak, ami nagy hatással lehet a gyártó szektorra. Egyedülálló intézkedésnek számít, hogy a francia állam kártalanítani kívánja azon munkavállalókat is, akiket arra köteleztek, hogy maradjanak otthon, anélkül, hogy további információkkal látták volna el őket a jövőbeni juttatásaik kapcsán.

A magyar lépések

A kormány rendeletekkel próbál úrrá lenni a kialakult helyzeten. Napról-napra újabb és újabb hírek, illetve jogszabályok jelennek meg. Többek között ilyen kiemelendő intézkedés, hogy 2020. év végéig felfüggesztésre kerülnek azon hiteltörlesztések, amelyeket a 2020. március 18-áig kötöttek a felek, a rövid lejáratú vállalkozási hiteleket pedig június 30-ig meghosszabbítják.

Bizonyos kritikusan érintett szektorokban, mint például a turizmus vagy a kulturális szolgáltatások, a munkáltatók teljes járulékfizetés-kötelezettsége eltörlésre kerül. Külön fontos lehet a gyártószektor szereplőinek, hogy a munkavállalási szabályokat – még nem teljességgel tisztázott módon – rugalmasabbá teszik, ezzel azt elősegítve, hogy a munkáltatók, illetve a munkavállalók adott esetben könnyebben megegyezhessenek, ami közvetve csökkenti a munkaerőhiányt és mérsékli a várható munkanélküliséget.

„Az állami intézkedések mellett a gyártó vállalatoknak is át kell gondolniuk, hogy házon belül mivel tudják biztosítani helyzetüket rövid, illetve hosszú távon. A meglévő szabályozási környezetben is több eszköz állhat rendelkezésre, például fizetési könnyítés vagy adókedvezmény formájában” – mondta a körképet készítő Gábor Zoltán, a Deloitte Manufacturing csoportjának vezetője.

Gábor Zoltán,

a Deloitte Manufacturing csoportjának vezetője

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-24 14:30:47
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS