Így látják a pályakezdő mérnököket a hazai nagyvállalatok

2021. 07. 29., 11:00

Nyitott szemlélet, határozottság, magas szintű informatikai tudás. Ezek a legjellemzőbb erősségei a most pályára lépő mérnök generációnak az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetség (EJMSZ) és a Tech People közös, 2021. májusában készült kutatása szerint. Magyarország 75 legmeghatározóbb, száz főnél több műszaki szakembert foglalkoztató gyártó- és termelővállalat felsővezetőinek személyes megkérdezésén alapuló felmérés viszont arra is rámutat velük kapcsolatban, hogy a munkába álló fiatalok felületes műszaki tudása, a proaktivitásuk hiánya és a tapasztalatlanságuk még mindig jelentős plusz terhet, képzési kötelezettséget ró az őket alkalmazó vállalatokra.

Iparágtól függetlenül, ritka ma Magyarországon az olyan cég, amely nem alkalmaz pályakezdő mérnököket. A EJMSZ és Tech People kutatásának elkészítése során megkérdezett vállalatok háromnegyede úgy látja, hogy a felsőoktatásból kikerülő új mérnök generáció egyértelmű erőssége a nyitott szemléletmód, a lendület, a technológiák iránti érdeklődés, a modern gondolkodás és az innovatív szemlélet.

Mindezekhez társul még pozitívumként a határozottságuk, az önérvényesítési képességük, a tanulási vágyuk, a kreativitásuk és a fokozott teherbírásuk. Valamint azt sem szabad elfelejteni a mai huszonévesek kapcsán, hogy jóval otthonosabban mozognak az informatikában, aminek köszönhetően az IT-tudásuk is biztos alapokon nyugszik, és ez a munkában mindenképpen a javukra írandó.

A serpenyő másik oldalán viszont akadnak jócskán fejlesztendő készségek, képességek. A pályakezdő mérnökök esetében az egyik legnagyobb kihívás, a kutatásba bevont vállalatok felsővezetőinek tapasztalatai szerint, hogy nem elég alaposak a műszaki ismereteik. Kétségtelen, hogy rengeteg elméletet sajátítottak el az egyetemeken, de ez még nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban is megállja a helyét a tudásuk. A válaszadók döntő többsége úgy látja, hogy a tapasztalatok hiánya miatt nincs meg a diplomás fiatalok nagyobb részében a kritikus gondolkodás képessége, emiatt sokszor lefagynak, ha egy elébük kerülő problémára az általuk már ismert technikák, megközelítések alapján kidolgozott megoldásuk nem működik.

Ez részben abból fakad, hogy a gyakorlati tapasztalatok híján nem alakult ki bennük az a strukturált gondolkodás, ami mentén a sémáktól elrugaszkodva, a helyzetet egészében átlátva próbálnának megoldásokat keresni a fennálló műszaki kihívásra. Hasonlóképpen hiányzik a legtöbb pályakezdő mérnöknél a csapatban való működés képessége, a transzparens kommunikáció mind szóban, mind írásban, illetve nincs használható technikájuk a konfliktusok feloldására, kezelésére sem.

A kutatásba bevont vállalati szakemberek abban viszont megosztottak voltak, hogy a fiatalok idegennyelvtudása mennyit fejlődött az elmúlt években. Vannak szektorok, ahol inkább erősödést tapasztaltak a cégek, míg sokhelyütt, főleg, ahol a specifikus terminológiákban is jártasnak kell lenni, még mindig elégedetlenek a pályakezdő mérnökök nyelvhasználatának szintjével, minőségével. Az általános tapasztalat az, hogy a szövegértésük általában erős, de a beszéd, az önkifejezés más nyelveken még elég gyenge lábakon áll.

Eltérően ítélik meg az egyetemekről kikerülő diplomások szakmai tudását is a cégeknél. Abban van leginkább egyetértés, hogy az elméleti tudásuk jó, de az ismereteik gyakorlati használhatósága alacsony. Főként azok elavultsága miatt, ezért is szorgalmazzák a vállalatok az egyetemekkel való szorosabb együttműködések kialakítását.

Az EJMSZ szintén úgy látja, hogy hogy az érdekelt felek együttműködése adhat valódi megoldást a jelenlegi helyzetre, valamint a munkába álló fiatalok készségeinek, képességeinek fejlesztése hozhat majd érdemi javulást a munkaadók számára. Ez utóbbihoz szeretne a Szövetség támogatást nyújtani egy olyan – szabadon választható kurzusként felvehető – tantárgy bevezetésével, amely a szervezetben, vagy szűkebb csapatban való eredményes működés mibenlétét ismerteti meg a diákokkal. A kurzus elvégzésével a diákok készségszintűvé fejleszthetik az olyan kompetenciáikat, mint az önismeret és önvizsgálat, az asszertív kommunikáció, az önérvényesítés és a konfliktuskezelés. Az EJMSZ ezzel kíván egy olyan megoldást kínálni, mely – a kutatásban fellelhető információk alapján is – mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal érdekét szolgálja.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-23 15:10:00
A Credipass és a Duna House szakértői górcső alá vették a fővárosi ingatlan- és albérlet árakat és kiszámolták, hogy mikor éri meg saját ingatlant vásárolni a jelenlegi támogatási rendszerben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS