Így döntöttek a magyarok

2021. 03. 28., 19:00

A pandémia során sokan váltottak tömegközlekedésről autóra, a 30-59 évesek 44 százaléka döntött így – derül ki a K&H biztos jövő indexéből, amely a közlekedési szokások koronavírus-járvány miatt bekövetkezett változását mutatja be. A felmérés szerint jelentős azoknak az aránya, akik nem az autójukkal, hanem gyaloglással váltották le a buszozást.

A mindennapi forgatókönyveket újraíró koronavírus-járvány a közlekedési szokásokat is megváltoztatta – derül ki a K&H biztos jövő indexéből. A hivatalos KSH adatok szerint vonattal, autóbusszal, hajóval, repülővel 450 millió utas közlekedett tavaly, ami 26 százalékos visszaesésnek felel meg éves összevetésben. Az úgynevezett helyi személyszállításban az utasok száma több mint 32 százalékkal 1,43 milliárdra csökkent, azaz ennyivel kevesebben utaztak trolival, villamossal, busszal, metróval és HÉV-vel.

Belföld vagy külföld

A K&H biztos jövő indexéhez készített felmérés pedig azt nézte meg, hogy a 30-59 évesek utazási szokásai hogyan változtak a járvány hatására. A kutatás eredményei szerint a korosztály tagjainak 63 százaléka kevesebbet utazott belföldön. A megkérdezettek fele pedig a korábbinál ritkábban tudott külföldre látogatni, ami a járvány első és második hullámában bevezetett korlátozások, vagyis a repülési „stop” miatt nem meglepő eredmény.

A kevesebb külföldi utazás inkább a fővárosiakra és a diplomásokra jellemző, előbbiek 62 százaléka, utóbbiaknak a 64 százaléka mondott le a külföldi utazásokról. A kutatás eredményei szerint a keleti megyékben élők 45 százaléka, az alacsony végzettségűeknek pedig a 42 százaléka nem volt érintett, mert nem szoktak Magyarország határain túl utazni.

Gyaloglás, autó vagy tömegközlekedés

A koronavírus miatt a válaszadók jelentős része, 44 százaléka többször választotta az autót, mint a tömegközlekedést. A jövedelmi helyzet azonban jelentősen befolyásolta ezt a döntést: a magas és közepes jövedelemmel rendelkező 47-47 százaléka voksolt inkább az autóra, ezzel szemben az alacsonyabb jövedelműeknek csak a 34 százalékára volt ez igaz.

A felmérés arra is választ adott, hogy a tömegközlekedést kiváltották-e gyaloglással: a megkérdezettek 30 százaléka válaszolt erre igennel. A budapestiek és a megyeszékhelyen lakók közel 40 százaléka váltott gyaloglásra, a kisebb településeken kisebb volt az arányuk.

A taxizás nem igazán bevett közlekedési alternatíva: a megkérdezettek 59 százaléka, azaz kerekítve 10-ből 6-an soha nem közlekednek így, míg a további 41 százalék is csak alkalomszerűen taxizik.

„Sokan nem tudják, de a lakásbiztosításokhoz kiegészítő balesetbiztosítást is lehet kötni, ami a mindennapos közlekedés során (gyaloglás, tömegközlekedés) előforduló balesetekre is kiterjed”– fogalmazott Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS