A pandémia során sokan váltottak tömegközlekedésről autóra, a 30-59 évesek 44 százaléka döntött így – derül ki a K&H biztos jövő indexéből, amely a közlekedési szokások koronavírus-járvány miatt bekövetkezett változását mutatja be. A felmérés szerint jelentős azoknak az aránya, akik nem az autójukkal, hanem gyaloglással váltották le a buszozást.
A mindennapi forgatókönyveket újraíró koronavírus-járvány a közlekedési szokásokat is megváltoztatta – derül ki a K&H biztos jövő indexéből. A hivatalos KSH adatok szerint vonattal, autóbusszal, hajóval, repülővel 450 millió utas közlekedett tavaly, ami 26 százalékos visszaesésnek felel meg éves összevetésben. Az úgynevezett helyi személyszállításban az utasok száma több mint 32 százalékkal 1,43 milliárdra csökkent, azaz ennyivel kevesebben utaztak trolival, villamossal, busszal, metróval és HÉV-vel.
Belföld vagy külföld
A K&H biztos jövő indexéhez készített felmérés pedig azt nézte meg, hogy a 30-59 évesek utazási szokásai hogyan változtak a járvány hatására. A kutatás eredményei szerint a korosztály tagjainak 63 százaléka kevesebbet utazott belföldön. A megkérdezettek fele pedig a korábbinál ritkábban tudott külföldre látogatni, ami a járvány első és második hullámában bevezetett korlátozások, vagyis a repülési „stop” miatt nem meglepő eredmény.
A kevesebb külföldi utazás inkább a fővárosiakra és a diplomásokra jellemző, előbbiek 62 százaléka, utóbbiaknak a 64 százaléka mondott le a külföldi utazásokról. A kutatás eredményei szerint a keleti megyékben élők 45 százaléka, az alacsony végzettségűeknek pedig a 42 százaléka nem volt érintett, mert nem szoktak Magyarország határain túl utazni.
Gyaloglás, autó vagy tömegközlekedés
A koronavírus miatt a válaszadók jelentős része, 44 százaléka többször választotta az autót, mint a tömegközlekedést. A jövedelmi helyzet azonban jelentősen befolyásolta ezt a döntést: a magas és közepes jövedelemmel rendelkező 47-47 százaléka voksolt inkább az autóra, ezzel szemben az alacsonyabb jövedelműeknek csak a 34 százalékára volt ez igaz.
A felmérés arra is választ adott, hogy a tömegközlekedést kiváltották-e gyaloglással: a megkérdezettek 30 százaléka válaszolt erre igennel. A budapestiek és a megyeszékhelyen lakók közel 40 százaléka váltott gyaloglásra, a kisebb településeken kisebb volt az arányuk.
A taxizás nem igazán bevett közlekedési alternatíva: a megkérdezettek 59 százaléka, azaz kerekítve 10-ből 6-an soha nem közlekednek így, míg a további 41 százalék is csak alkalomszerűen taxizik.
„Sokan nem tudják, de a lakásbiztosításokhoz kiegészítő balesetbiztosítást is lehet kötni, ami a mindennapos közlekedés során (gyaloglás, tömegközlekedés) előforduló balesetekre is kiterjed”– fogalmazott Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője.
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A Paksi Atomerőműben járt, majd a Paks II. projektről tájékozódott Emmanuel Brutin, az európai atomenergia-ipart összefogó szövetség főigazgatója.