Az SAP céges elszámolási szolgáltatásokat nyújtó leányvállalata, az SAP Concur felmérése szerint a többség úgy érzi, hogy az üzleti utazások elbírálása során sokakat ér diszkrimináció. A 25 piacon, 3850 üzleti utazó körében végzett globális felmérés szerint az üzleti céllal utazók közel kétharmada úgy érzi, hogy munkatársaihoz képest nem volt egyenlő esélye az üzleti utazásra, és ezt elsősorban a korának, akcentusának vagy nemének tulajdonítják.
Az SAP Concur globális üzleti utazási felmérése fontos igazodási pont az üzleti utazók, az utazásszervezők és szervezeteik számára. A felmérés minden évben rávilágított arra, hogy az adott évet meghatározó nagy horderejű problémák – Covid-19, az orosz-ukrán háború vagy akár az infláció – milyen hatással lehetnek arra, hogy az üzleti utazások hogyan zajlanak a nagyvállalatoknál.
A felmérés ötödik éve vizsgálja az üzleti utazók előtt álló legégetőbb kihívások közt az esélyegyenlőséget is.
A „kiküldetés” világszerte minden vállalatnál nagyon népszerű motivációs eszköz, kifejezetten jutalomként élik meg a munkatársak, még ha közben dolgozniuk is kell. A cég által térített szolgáltatásokat pedig az SAP Concur rendszerében tudják rögzíteni, nyilvántartani és a térítést jóváhagyatni, így aztán még kényelmesebb lehet egy céges út minden felhasználónak.
Majdnem minden megkérdezett (94 százalék) hajlandó üzleti céllal utazni, ebből 67 százalék pedig nagyon is vágyik rá. Sőt, 92 százalékuk szerint karrierjük jövője a következő egy évben a sikeres üzleti utazásoktól függ, mivel ez fontos az ügyfélkapcsolatok fenntartása (42 százalék) és új kapcsolatok kialakítása (41 százalék) szempontjából. Több mint egyharmaduk (38 százalék) szerint az üzleti utazások fontosak ahhoz, hogy naprakészek maradjanak a legújabb trendekkel, technológiákkal és fejlesztésekkel kapcsolatban.
Ugyanakkor a globális üzleti utazók közel kétharmada (62 százalék) úgy érzi, hogy munkatársaihoz képest nem volt egyenlő esélye az üzleti utazásra. Ennél is több (72 százalék) amerikai üzleti utazó érzi úgy, hogy másnak lejtett a pálya. A megkérdezettek ezt a következő okokra vezetik vissza:
Az LMBTQ+ üzleti utazók 92 százaléka úgy érzi, hogy kora (38 százalék), neme (34 százalék) és szexuális irányultsága (31 százalék) miatt nem kapott egyenlő esélyt az üzleti utazásokon való részvételre munkatársaihoz képest. Ha meg is ítélnek nekik egy céges utat, akkor sem felhőtlen az örömük: a globális LMBTQ+ utazók többsége (90 százaléka!) rejtegette már szexuális identitását üzleti útja során, akár személyes félelemérzet, akár az üzleti cél védelme, akár az adott úticélon érvényes törvények és tradíciók miatt.
Az elmúlt 12 hónapban az LMBTQ+ üzleti utazók 82 százalékának kellett szállást változtatnia, mert nem érezte magát biztonságban. Majdnem mindenki (94 százalék) tapasztalt már tisztességtelen bánásmódot üzleti útja során, például azt, hogy a kiszolgáló személyzet nem vett tudomást róla (45 százalék), szexuális közeledések vagy megjegyzések célpontja volt (40 százalék), és tisztességtelen vagy nem megfelelő biztonsági ellenőrzésen esett át (33 százalék).
A távmunkások szerint az üzleti utazás kritikus fontosságú a munkahelyi kapcsolatok szempontjából. Mégis több távmunkás úgy érzi, hogy nem volt egyenlő esélyük az üzleti utazásokra a távoli lakóhelyük vagy az irodába való rendszertelen bejárásuk miatt. Tízből több mint három távmunkás felismeri, hogy az üzleti utazás kritikus fontosságú a munkatársakkal való tartalmas kapcsolatok kialakításához (38 százalék) és a vezetőkkel való szorosabb kapcsolatok kiépítéséhez (37 százalék), szemben az irodában dolgozókkal (27 százalék, illetve 24 százalék). Ugyanakkor létezik olyan is, hogy valaki már tehernek érzi a sűrű kiküldetést. A távmunkások fele (50 százalék) éppen azt állítja, hogy többet utazik, mint szeretne, szemben a hibrid (37 százalék) és az irodai dolgozókkal (29 százalék).
A hátrányok halmozódhatnak is: azon távmunkások közül, akik egyben szülők is, 16 százalék állítja, hogy szülői státuszuk miatt nem volt egyenlő esélyük az üzleti utazásra, szemben a hibrid (12 százalék) és az irodában dolgozókkal (11 százalék). Persze a távmunkások a legnagyobb valószínűséggel azért utasítanak vissza egy üzleti utat, mert a gyermekfelügyelet megtalálása kihívást jelent (19 százalék, 14 százalék, illetve 14 százalék).
A felmérés azt igazolja, hogy a kényelmetlenebb, „nemszeretem” kiküldetésekre nagyobb eséllyel kerülnek beválasztásra a távmunkások. Ők hamarabb megérzik, ha a cég spórolni kényszerül, rövidebb úttól is többet vár el, és a kényelmükön farag. A távmunkások közül többen mondják, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet befolyásolja a vállalatuk üzleti utazásait, mint az irodai dolgozók (91 százalék vs. 80 százalék), és a változások között szerepel a „hajnalban mész – éjjel jössz” utazások terjedése (36 százalék vs. 27 százalék), a rosszabb minőségű szálláshelyek (39 százalék vs. 26 százalék), az üzleti utazásonként minimálisan elvárt megbeszélések számának emelése (35 százalék vs. 23 százalék) és az előzetes jóváhagyási körök növelése (31 százalék vs. 22 százalék).
A globális üzleti utazók még mindig azt mondják, hogy az egészség és a biztonság jelenti a legnagyobb veszélyt az üzleti utazásokra (44 százalék) – nagyobb mértékben, mint a nemzetközi vagy helyi konfliktusok és feszültségek (34 százalék), az infláció (34 százalék), a költségvetési megszorítások vagy az utazások befagyasztása (31 százalék), valamint a távmunka és a virtuális találkozók lehetőségei (28 százalék).
Az utazók elvárják, hogy a vállalatuk engedélyezze számukra a szabályzaton kívüli foglalásokat a biztonságuk érdekében (világszerte: 48 százalék, USA: 56 százalék), támogassák a munka és a magánélet egyensúlyát (47 százalék, 53 százalék), foglaljanak fenntartható lehetőségeket (36 százalék, 37 százalék), tegyenek szabadidős utakat (34 százalék, 41 százalék), foglaljanak konferenciákra (31 százalék, 46 százalék) és támogassák az ideológiai vagy életmódbeli különbségeket az úti céllal (30 százalék, 41 százalék).
A biztonság (44 százalék) és az egészség (41 százalék) még mindig a legnagyobb okok az üzleti utazás visszautasítására, sokkal inkább, mint az utazásból való kiégés (27 százalék) és a gyermekfelügyelet megtalálása (15 százalék).
A globális üzleti utazók 53 százalékának kellett az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer szállást változtatnia, mert nem érezte magát biztonságban, és több mint negyedüknek (28 százalék) többször is változtatnia kellett. Ez az arány még magasabb az Egyesült Államokban, ahol az üzleti utazók több mint kétharmadának (70 százalék) kellett már szállást változtatnia, mert nem érezte magát biztonságban, és közel felének (47 százalék) többször is kellett változtatnia.
Világviszonylatban megfigyelhető, hogy a fiatalabb generációk kellemetlenebbül érzik magukat. Az elmúlt 12 hónapban a Z generáció 64 százaléka és az ezredfordulósok 61 százaléka változtatott szállást üzleti útja során, mert nem érezte magát biztonságban. Ez az X generációsok 40 százalékához és a baby boomerek 15 százalékához képest kifejezetten magas arány. Sőt, a „boomerek” 85 százaléka azt állítja, hogy még soha nem kellett élnie ezzel a gyakorlattal.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a csonkgyűrűk és a további fő elemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után azok további megmunkálására és a tartály összeállítására az AEM-Technologies volgodonszki gyárában kerül sor.