A pandémia és az energiaválság következtében jelentősen nőtt a késedelmes fizetések és a behajthatatlan adósságok aránya.
A számlák 76 százalékát fizetik pontosan a magyarországi ügyfelek, amely nagyjából azonos a közép- és kelet-európai aránnyal, ám 3 százalékponttal elmarad teljes Európa átlagához képest (79 százalék). Ez az arány nagyjából a 7 évvel ezelőtti fizetési fegyelemnek feleltethető meg.
Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalata, az EOS Csoport 2019 után ismét átfogó kutatásban vizsgálta a lakosság és a vállalati szektor fizetési szokásait. A kutatásban 16 ország, mintegy 3200 döntéshozóját kérdezték meg a vállalati- és magánszemély ügyfelek fizetési szokásairól.
Lényeges változás látszik a magyarországi fizetési határidők tekintetében is: míg 2019-ben a magyarországi vállalatok a lakosság felé átlagosan 30 napos fizetési határidővel számláztak, 2022-re ez a szám 33-ra emelkedett, a B2B számlák fizetési határideje pedig 39 napról 43 napra nőtt. Ezekkel az arányokkal 5 (B2C) és 2 nappal (B2B) hosszabbak a magyarországi fizetési határidők a régiós átlagnál.
Ám a hosszabb fizetési határidők sem elegendőek ahhoz, hogy ellensúlyozzák a válságok hatásait, mivel a vállalatoknak még így is növekvő késedelmekkel kell szembenézniük. 2019-hez képest 15-ről 20 százalékra nőtt a késedelmesen fizetett számlák aránya, amely 2 százalékkal magasabb az európai átlagnál (18 százalék).
A behajthatatlan követelések aránya megegyezik a legutóbb mért értékkel, a Magyarországon kiállított számlák 4 százalékát egyáltalán nem fizetik ki, ám a szakértők szerint ebben jelentős romlás várható, mivel az utóbbi fél év hatásai következtében nem fizető ügyfelek csak később jelennek majd meg a statisztikákban.
Erre utal az is, hogy a megkérdezett magyarországi vállalatok körében kifejezetten pesszimista hangulat uralkodik. Míg 2019-ben csak 15 százalékuk látta pesszimistán a fizetési szokások alakulását, mára már minden negyedik cég szerint (25 százalék) jelentősen romlani fog az ügyfelek fizetési hajlandósága a következő 2 év során, míg javulásra mindössze 18 százalék számít.
Lencsés Tamás, az EOS Magyarország ügyvezetője kiemelte: „Az idei kutatás rámutat arra, hogy a válságok sajnos nem múlnak el nyom nélkül, és hatásuk pontosan lekövethető a statisztikai adatok alapján. A követeléskezelés szerepe ezekben a nehéz időkben felértékelődik, hiszen egy vállalat számára már nem csak a profitabilitás, hanem egyenesen a túlélés múlhat azon, hogy meg tudja-e tartani a likviditását. Az európai vállalatok mindössze 1 százaléka szerint csökkent a munkamennyiség a kintlévőség-kezelés területén a világjárvány óta, míg 31 százalékuk számolt be jelentősen több munkamennyiségről a területen”.
Kutatás-fejlesztési projektet indít Magyarországon a Gentherm, az autók utastéri hőmérsékletszabályozásának amerikai specialistája.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.