Digitalizálódó világunkban kulcskérdés, hogy a rendelkezésre álló adatokat miként használjuk fel, vagyis hogyan gazdálkodunk velük. Az adatgazdaság területén fontos a jogi szabályozás szerepe, hiszen egyszerre kell védelmet nyújtania és elősegítenie a fejlődést. A győri Széchenyi István Egyetem is kiveszi a részét e folyamatok alakításában: a jogtudomány nemcsak a képzésben, hanem a kutatások során is jelen van, és támogatja az innovációt. Az intézmény az országos jelentőségű adattárca összeállításában is nagy szerepet vállal. Minderről a kampuszon megalakult munkacsoport titkára beszélt.
A Széchenyi István Egyetem az adattárca okosváros ágazatában a felhasználási esetek kijelölésének irányítójaként vesz részt a Digitális Jólét Program keretein belül zajló, Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont által koordinált projektben.
A cél egy olyan adatbázis kialakítása, amelyben a rendelkezésre álló adatok összegyűjtése után tudatos adatmegosztás valósulhat meg. Az adattárca hiteles személyazonosításhoz kötött önálló alkalmazás lesz. Felhasználója számára lehetővé teszi, hogy – az állam és az általa minőségbiztosított piaci szereplők – róla tárolt adatait ezen szereplők között megossza, joghatást kifejtő hiteles hozzájárulást tegyen, valamint adattranzakciókat hagyjon jóvá.
Az egyetemen megalakult munkacsoport titkára, dr. Király Péter Bálint, az intézmény Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának oktatója elmondta: első lépésben összegyűjtik azokat az adatköröket, adatcsoportokat, amelyek már most rendelkezésre állnak, illetve tevékenységeik során jönnek létre ezekben az intézményekben. A Széchenyi István Egyetemmel kapcsolatban példaként említhetjük akár az önvezető járműveket érintő kutatásokat vagy a drónfejlesztéseket, amelyek során számos új információ keletkezik. Ezek egy nagy adattárba helyezve, kiegészítve más intézmények adataival, összevetve más, eltérő adatkörökkel, még hasznosabbá válhatnak.
„Az intézményi, illetve a nagy közös adattárca arra is jó többek között, hogy egy kutatás során megspórolhatók komplett részkutatások, ha azt már valaki más elvégezte, és az eredmények kinyerhetők a közös rendszerből. Az adattárca tehát egy olyan adatgazdálkodást alapozhat meg, amely a felhasználók számára kölcsönös előnyökkel jár, növeli a hatékonyságot, végső soron a versenyképességet” – tette hozzá a titkár.
Hogy miről is szól az adatgazdaság, és mi a jog szerepe ezen a területen?
„Az egyes államok a jogrendszerükkel is versenyeznek egymással, hiszen a céljuk, hogy olyan kedvező környezetet teremtsenek, amely vonzza a befektetőket, egyes iparágakat, a külföldi tőkét. A jogi környezetet úgy kell kialakítani, hogy az segítse az innovációt, de közben kellő biztonságot is nyújtson, ugyanis az adatgazdaság, vagyis az adatokkal való gazdálkodás során azok gyűjtése, tárolása, felhasználása, sőt értékesítése történik. Gondoljunk akár csak a közösségi platformokra. A különböző weblapokon böngészve számtalan adatot adunk meg magunkról. Ezek az adatok ma már jelentős értéket képviselnek, kézenfekvő elvárás tehát, hogy mindez megfelelő jogi szabályozás mellett történjen. De természetesen nem csak a közösségi oldalakon keletkeztetünk tömegesen adatot, mindennapjaink során ugyanígy nagy mennyiségű adatot képez a közlekedésünk, egészségügyi állapotunk, akár sport- és szabadidős tevékenységünk is” – magyarázta a szakember.
Hozzátette: ez egyre erősödő társadalmi igény is, hiszen a fiatal generációk kezében ott a telefon, a tablet, népszerűek a viselhető okoseszközök, így őket védeni kell a virtuális világ veszélyeitől, és tudatosítani kell bennük, saját adataik értékét.
A digitalizáció nagyon hasznos, hiszen felgyorsítja a munkafolyamatokat, növeli a hatékonyságot, és új innovációkat eredményez. Mindehhez nélkülözhetetlen a megfelelő adatgazdálkodás.
„Ha mindennapi életünket nézzük, elég csak az online szolgáltatások fejlődésére gondolni, hiszen a jelenlegi járványhelyzetben még inkább felértékelődik, hogy ügyeinket, bevásárlásainkat, adóbevallásunkat, adott esetben a tanulást és a munkánkat is otthonról tudjuk végezni. Ennek során pedig rengeteg adatot osztunk meg különböző eszközeinken” – emelte ki a szakember.
Az új innovációk jogi aspektusainak vizsgálatában a Széchenyi István Egyetem több területen részt vesz.
„Az egyetem fontos kutatási műhely, az innováció központja is. Multidiszciplináris szemlélete jelentős hajtóerő és hatékonyságnövelő eszköz, hiszen egy-egy problémakört komplex módon, több tudományterületet bevonva tud megvizsgálni. Az intézményben születő új technológiai fejlesztések kapcsán házon belül segítségül hívható a jogtudomány is, így az egyetem nemcsak az adott újítást tudja letenni az asztalra, hanem a felhasználására vonatkozó szabályozás lehetőségét is górcső alá tudja venni. A jogi kar tehát kiveszi a kutatásokból a részét, emellett pedig az oktatásba is beemeli ezeket az új ismereteket. Az adatvédelemmel, adatgazdasággal kapcsolatos korszerű tudás is egyre hangsúlyosabb részét képezi a tananyagnak” – fejtette ki dr. Király Péter Bálint.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.
